[LAP TETEJÉRE]

Úticélok

[LAP TETEJÉRE]

Ausztria

[LAP TETEJÉRE]

Bécs

Ausztria 1,6 millió lakosú fővárosa a császári hagyományok és az aktuális kreativitás jól sikerült összhangjával várja a látogatókat. A metropolisz egy igazán impozáns kulturális kínálattal, érdekes látnivalók egész sorával, a közismert Bécsi vendégszeretettel, borozókkal és kávéházakkal csábít felejthetetlen kikapcsolódásra.

Bécs történelme

egészen a Krisztus utáni első évszázadig nyúlik vissza, amikor is a római megalapították a Vindobona katonai tábort. A város mai képét mindenek előtt a barokk épületek határozzák meg. Ezek nagyrészt Mária Terézia császárné és Ferenc József császár uralkodása alatt épültek.

Császári pompával találkozhatnak

a látogatók a Schönbrunni kastélyban is, a császárok egykori nyári rezidenciájában, amely varázslatos parkokkal, pálmaházzal, üvegházzal és egy állatkerttel csábítja a turistákat. A Hofburgban, ahonnan a császári birodalmat irányították, a vendégek elmerülhetnek a császári élet mindennapjaiban.

[LAP TETEJÉRE]

A Belvedere barokk kastélya

ma az osztrák galériának ad otthont, amely Klimt és Kokoschka, valamint Schiele kiemelkedő alkotásait vonultatja fel. Bécs ismertetőjegyei: a gótikus Szt. István dóm a központban, a Bécsi Praterben található óriáskerék, és a Spanyol Lovasiskola a híres lipicai ménekkel.

[LAP TETEJÉRE]

Bécs nemzetközi színvonalú múzeumokkal és gyűjteményekkel várja a látogatókat

- a Művészettörténeti Múzeum és a világszínvonalú Bruegel festmények, a Múzeumi Negyed a Leopold Múzeummal (Schiele!), a Modern Művészetek Múzeumával, az Építészetek Központjával és a Műcsarnokkal igen jelentős kulturális negyednek számít. Az Albertina a világ legnagyobb grafikai gyűjteményével (60.000 rajz, 1 millió grafika). A Liechtenstein Múzeum pedig barokk életkedvvel varázsolja el a látogatókat.

[LAP TETEJÉRE]

Bécs a zene városaként is nemzetközi hírnévnek örvend.

Zeneszerzők, mint Strauß, Mozart, Beethoven és Haydn alkottak a városban. A Bécsi Filharmonikusok a világ élvonalához tartoznak, az Állami Operaházat a nemzetközileg is elismert operaházak között tartják számon, a Bécsi Fiúkórus pedig az egész világon elbűvöli a zene kedvelőit. Bécs tehát zenei fővárosként is megállja a helyét.

A hagyományos (kávéház, borozó) és vadonatúj éttermek és üzletek, valamint a nemzetközi hírnévnek is örvendő események (pl. Life Ball) egyedülálló életérzést közvetítenek. Bécs azonban egy további különlegességgel is szolgál: egy nagyvároshoz képest rendkívül sok a zöld park és pihenő terület, mint például a Bécsi erdő, a Praterauen vagy a Duna-sziget.

[LAP TETEJÉRE]

Alsó-Ausztria

A kulturális élmények tartománya. Csodás tájak, romantikus falvak, bámulatos kulturális látnivalók, nemes borok és feledhetetlen kulináris élmények: Alsó-Ausztria az önfeledt életöröm és a gasztronómiai élvezetek valóságos fellegvára. Az Ausztria északkeleti részében található tartományt északról Csehország, nyugatról Felső-Ausztria tartomány, délről Karintia tartomány, délkeletről Burgenland tartomány, északkeletről pedig Szlovákia határolja.

[LAP TETEJÉRE]

Sankt Pölten

Alsó-Ausztria szövetségi tartomány fővárosa és több mint 50 ezer lakójával legnagyobb városa is. A város a Wachau tájegységtől délre, az Alpoktól pedig északra terül el. A mai óváros területén a 2. és 4. század között Aelium Cetium nevű római település állt. 799-ben már Treisma-nak hívták. Sankt Pölten 1050-ben vált hivatalosan várossá. 1494-ig Sankt Pölten a passaui egyházmegye részét képezte, azután az állam tulajdona lett. 771-ben benedek-rendi kolostort alapítottak. A város 1986. július 10-én az alsó-ausztriai parlament határozata által Alsó-Ausztria fővárosa lett. Alsó-Ausztria kormánya 1997 óta székel itt. A várost a római Hippolytusról nevezték el. Először Sankt Hippolytnak hívták, majd Sankt Polyt és végül Sankt Pölten lett a neve.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

A Herrenplatzon található barokk polgárházakban és az 1995-ben Boris Podrecca által felújított Városháza térnek köszönhetõen a látogatók a barokk kor pompázatos hangulatával találkozhatnak. Itt található többek között a város jelképének számító Városháza. Hasonló élmények várnak a vendégekre a Fuhrmanngasse barokk házainak homlokzatát csodálva, valamint az Angol-kisasszonyok Intézetében, amelynek leghíresebb diákja Paula von Preradovic volt, aki az osztrák állami himnusz szövegét írta. Mindenképp megér egy látogatást a román stílusú, 1722-ben barokkosított dóm, amely elõtt nyaranta klasszikus és modern felfogású szabadtéri rendezvényeket szerveznek. A város legfiatalabb építészeti alkotása az Ernst Hoffmann építész által tervezett és 1997-ben megnyitott igazgatási negyed, az alsó-ausztriai „tartománygyûlési hajóval“, a tartományi múzeummal, a tartományi székházzal, a „Dallamok tornyával“, az Osztrák Rádió Tartományi Központjával, az Ünnepi Játékok Házával, a tartományi könyvtárral és a tartományi archívummal.

[LAP TETEJÉRE]

Bécsújhely

(Németül Wiener Neustadt) Alsó-Ausztriában, a Fischa-patak mellett, a magyar határ közelében található. Ma egyike Alsó-Ausztria legnagyobb városainak.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

[LAP TETEJÉRE]

Dóm

Román stílusú főhajója a XIII., kórusa és (gótikus) kereszthajója a XIV. századból való. Érdekes faragványok (Szent Sebestyén a XVI. századból) és síremlékek (Khlesl bibornoké, meghalt 1630-ban) láthatóak benne. Kivül a torony déli oldalán Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc sírköve van befalazva, akiket itt fejeztek le 1671-ben.

[LAP TETEJÉRE]

Mária Terézia Katonai Akadémia

Az egykori Babenberg hercegi kastély a XII. században épült. Gótikus stílusú kápolnájában három pompásan festett ablak, főoltárán pedig egy Szent Györgyöt ábrázoló szép ércszobor van (a XV. századból). A kastély udvarában III. Frigyes címertáblája és szobra (1453-ból), végül tágas kertjében Mária Terézia szobra látható. A kastély 1752 óta a Mária Terézia Katonai Akadémiának ad otthont (Theresianische Militärakademie, mai elterjedt rövidítése „MilAk”),  mely Európa első ilyen intézménye. 1910-ben Bécsújhelyen létesült az Osztrák–Magyar Monarchia első pilótaiskolája.

 

Felső-Ausztria

Szenvedélyek tájai. A tiszta tavak, a szépséges vidék, a pezsgő dunai táj és a hegyek zord vonulatainak szimbiózisa.

A tartomány az északi szélesség 48˚ és a keleti hosszúság 15˚ között fekszik, amely nyugaton Németországgal, északon Csehországgal, keleten Alsó-Ausztriával, délen pedig Salzburg tartománnyal és Stájerországgal határos. A tartomány kereken 12 000 km² alapterületű, ezzel Ausztria egyhetedét teszi ki. Területének több mint 40 százalékán víz, erdő és hegység található. A meglévő vasútvonalakkal, az autópálya-hálózattal és a Rajna–Majna–Duna-csatornával a tartomány fontos észak-déli és nyugat-keleti tengelyek csomópontjában fekszik.

Felső-Ausztria vonzereje a sokszínűségben rejlik, éspedig minden évszakban! A Mühlviertel, amely a Dunától északra elhelyezkedő gránit-fennsík. Az erdős, inkább vidékies Innviertel-Hausruckwald. Az operettben is megénekelt Salzkammergut. A sportos kultúrrégió Phyrn-Esienwurzen. A Duna-vidék három "városi" csillaga: Linz, mely a tartományi főváros, valamint Wels és Steyr. Ha tájképileg nagyon különböznek is, vendéglátóként mind azt ígéri, hogy ki-ki "a la carte" válogathatja össze élményeit.

[LAP TETEJÉRE]

Linz

Ausztria legnépesebb városainak egyike, mely Bécs és Graz után a harmadik legnagyobb település, egyben Felső-Ausztria tartományának a székhelye is. Linz mezőgazdasági művelésre kitűnően alkalmas, sík rónaságon fekszik, a Mühlviertel és az Alpok között. A táj nyugodt szépségét, csak a Duna töri meg. A Fekete-erdő szívéből eredő folyó kettészeli Linz városát. A part menti fekvésnek köszönhetően jelentős ipari és kereskedelmi forgalmat bonyolít le. A város kilenc kerületre osztható fel, melyek a következők: Belváros, Waldegg, Lustenau, St. Peter, Kleinmünchen, Ebelsberg, Urfahr, Pöstlingberg és St. Magdalena.

2009-ben Linz lesz Európa Kulturális Fővárosa. A Duna partján fekvő város az elmúlt években többet fejlődött, mint az ország bármely más kulturális központja. Az egykori munkás- és iparvárosból Linz céltudatosan alakult át modern, nagyvilági, élettel teli, kulturális szempontból is izgalmas központtá. Fontos kísérő elem az átalakulás útján a csúcstechnológia alkalmazása, a tudatos környezetgazdálkodás és a kortárs művészet. Az ennek nyomán kialakult kulturális élet pedig legalább annyira szórakoztató, mint amennyire sokszínű.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

A reneszánsz korszakát idézi a tartományi székház nagy kiterjedésû épületegyüttese és az 1509-ben épített régi városháza díszes árkádos udvarával. A háromemeletes Mozart házban komponálta Wolfgang Amadeus Mozart 1783-ban a „Linzi szimfóniát“. A Kremsmünster házban halt meg 1493-ban III. Friedrich császár, akinek a szívét és maradványait a román stílusú városi plébániatemplomban õrzik. A Linzi kastély eredete is a reneszánsz korba nyúlik vissza. A Márton templommal, amelynek egyes részei 788-ból származnak, Linz Ausztria legrégibb eredeti állapotában megõrzött templomával büszkélkedhet. Az új dómmal pedig (1924), amelynek befogadóképessége több mint 20.000 fõ, az alpesi nemzet legnagyobb templomát mondhatja magáénak. A híres botanikus kertben 10.000 különbözõ növényfajta található.

[LAP TETEJÉRE]

Bad Ischl

A világhírű üdülőváros Felső-Ausztria déli részén Salzkammergut központjában 468 m magasan fekszik alpesi környezetben.  Városrészei: Ahorn, Bad Ischl, Haiden, Jainzen, Kaltenbach, Lauffen, Lindau, Pfandl, Perneck, Reiterndorf, Rettenbach, külső területek: Eck, Hinterstein, Kößlbach, Kreutern, Mitterweißenbach, Ramsau, Roith, Steinbruch, Steinfeld, Sulzbach. A fürdőváros fénykorát 1849-1914 között élte, mint Ferenc József hivatalos nyári rezidenciája, sőt Sissivel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a „Seeauerhaus“-ban (ma múzeum), és a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

Császárvilla és park, Oskar és Johann Strauss villája, Lehár-villa, Brahms-villa, városi múzeum, Villa Blumenthal, Közlekedési Múzeum, Lehár Ferenc síremléke

[LAP TETEJÉRE]

Wels

A tartomány második legnagyobb városa  Felső-Ausztria tartomány központi részén fekszik, a város az ún. Welsi Puszta tájegység központja. Wels a Traun folyó partján terül el, a városon keresztül folyik a Mühlbach és a Grünbach patak is. A II. világháború során itt épült fel a mauthauseni koncentrációs tábor.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

a welsi vár múzeuma, az egykori minorita kolostor régészeti gyűjteménye,a kortárs művészeti alkotások a Welsi Médiakultúrházban. a Schmiding Állatkert, az „agrarium” családi élménypark 60 tematikus kerttel, a „Welldorado” fürdő fedett és szabadtéri részleggel, a kremsmünsteri Bencés-rendi apátság, a St. Florian-apátság

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Karintia

A tartomány nyugaton Kelet-Tirollal, északon és északkeleten Salzburggal és Stájerországgal, délen pedig Szlovéniával és Olaszország Friaul és Velence régióival határos. A tartomány határainak a teljes hossza mintegy 280 km-t tesz ki. A Klagenfurti-medencében, amit északról az Zentralalpen, délről pedig a Karawanken határol, fekszik a tartományi főváros, Klagenfurt. Klagenfurttól nyugatra található a Wörthi-tó, ami a többi karintiai tóval együtt a nyári turizmus legfontosabb célterülete. Karintia hegyvidékén számos völgy található, amelyek közül a legnagyobbak a Möll, a Dráva, a Gail, a Rosen, a Juan és a Lavant völgye. Legjelentősebb folyója a Dráva.

[LAP TETEJÉRE]

Klagenfurt

Klagenfurt Európa egyik legnagyobb alpesi tavának partján fekszik. A város Ausztria egyik legszebb óvárosával büszkélkedhet és ezért már háromszor is megkapta az Európai Nostra diplomát. A városban tett séta alkalmával a látogatók csodálatos reneszánsz belsõ udvarokat fedezhetnek fel, amelyekben ma modern üzlethelyiségek, lokálok és hangulatos éttermek találhatóak. A Neuen Platzon a vízköpõ sárkány, a város kõvé dermedt jelképe meséli el a település megalakulásának mondáját.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

[LAP TETEJÉRE]

Minimundus

A miniatűr városban az egész világ híres épületei megtalálhatók 1:25 arányban lekicsinyítve. Több, mint másfélszáz épület makettje látható. Nem messze a bejárattól látható a New York-i Szabadság-szobor, közelében a Fehér Ház. Látható többek között a Pisai ferde torony, Párizsi diadalív, Eiffel-torony, Londoni Tower, Velencei harangtorony, egy Loire menti kastély, az isztambuli Kék Mecset, a Tádzs Mahal, a bécsi Stefansdom, Schönbrunni kastély, Belvedere, Práter óriáskereke, a budai Halászbástya. Európa minivárosai közül ez az egyetlen, ahol magyar épület modelljét is kiállították.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A Neue Platz északi oldalán tekinthető meg ez a csodálatos városháza, amely régebben a Rosenberg család palotája volt. A tér hangulatához rendkívül jól illik a Rathaus klasszicista homlokzata. 1918-ban cserélte el a város a régi, Alte Platzon lévő városházat a Rosenberg családdal. Ennek a lépésnek főleg takarékossági okai voltak a város részéről. A bejáratnál figyelhető meg Steinerner Fisher („Kőhalász”) szobra, ami 1606-ból származik. Ez a figura egy szegény halászembert jelképez, aki a városi piacon akarja eladni halait, miközben a nagy hidegben nem visel kabátot, hiszen nincs rá addig pénze, amíg nem ad el valamit.

[LAP TETEJÉRE]

Landhaus

A város szívében tekinthető meg ez az impozáns épület, amely reneszánsz stílusban készült, két gyönyörű toronnyal és árkádos udvarral. Egykor vízi vár volt, majd a rendek erődként használták, majd később kastéllyá alakították át. A tornyok templomtornyokra emlékeztetnek, hiszen kupolája nem nagyon tér el más templomtól, így kiválóan beleillik a város képébe. Az árkádos udvara fontos színelőadások színhelyeként szolgál. A történetét tekintve igen érdekes: a hercegi vár helyén épült 1573-1590 között. Magát az épületet Hans Freymann és Johann Anton Verda tervezte. Az udvarban található egy szép obeliszk-kút, amelyet Christoph Cragnolino készített 1853-ban. A Landhaus legfőbb látványosságának tekinthető a hatalmas címerterme, amelynek falain rengeteg karintiai rend címere díszeleg. Azonban nemcsak múzeumként funkcionál, hanem jelenleg is tartanak tartományi gyűléseket itt.

[LAP TETEJÉRE]

Linwurmbrunnen (Sárkány-kút)

Hatalmas méretei alapján lenyűgöző emlékművet, 1590-ben készítette Ulrich Vogelsang, aki a szobor felavatását azonban már nem érte meg, hiszen a remekmű elkészülte előtt meghalt. A művet testvére, Andreas fejezte be. Magát a sárkányt egyetlen hatalmas palatömbből faragták ki, ami Kreuzbergl egyik kőfejtéséből származott. A szobor 1593-ra nyerte el végleges formáját, amit a főtéren állítottak fel, és ekkor kapta maga a hely a Neue Platz nevet. 1636-ban kiegészítették a kutat egy másik figurával, Herculessel, amelyet Michael Hönel készített. Ekkor húzták a kút köré a ma is látható kovácsoltvas rácsot. A sárkány egyébként már 1285-től a város címereként funkcionál.

[LAP TETEJÉRE]

Landesmuseum

A Völkermarkter Ringen sétálva déli irányba találhatjuk meg a Landesmuseumot. Itt rengeteg természetrajzi, néprajzi és történelmi emléket is megtekinthetünk. A természettudományi részlegén rendkívüli és különleges ásványgyűjteményt, és egy nagyszabású növénygyűjteményt is láthatunk. A történeti részben a város számos történelmi emlékét őrzik, többek között bronzkorból származókat és egy mozaikpadlót Virunumból, az I. századból. A múzeum kincsei közé tartozik még a Teurniából való kelta-római leletek, középkori címerek, festmények és egyéb műalkotások. A néprajzi részlégben pedig megismerhetjük Karintia szokásait, hagyományait és az ezekhez kapcsolódó tárgyakat, eszközöket. Megtekinthetünk itt egy parasztszobát, szerszámokat, eszközöket, továbbá teljes karintiai népviseleti gyűjteménnyel is rendelkezik a múzeum.

[LAP TETEJÉRE]

Városi Színház

1910-ben épült Jugendstilben, azaz szecessziós stílusban. Megemlíthető itt az is, hogy Klagenfurt az egyetlen tartományi főváros, amelyben városi és nem tartományi színház van. A színház körül jött létre a város kulturális negyede, egy jó nevű galériával (ún. Kleinmayrhaus). Kissé távolabb áll az 1914-ben készült Művészház, teli szecessziós elemekkel, és rengeteg más kiállító terem is található erre. Ha átmegyünk a Radetzky- Straßén, akkor eljuthatunk Klagenfurt gyönyörű üdülőterületéhez, a Kreuzberglhez.

 

[LAP TETEJÉRE]

Villach

Villach egy csodás település, közel az olasz határhoz. Itt keveredik az osztrák, az olasz és a szlovén kultúra és szakácstudomány. Ennek csodás ünnepe a Villacher Kirchtag, amit minden évben megünnepelnek. A város a Klagenfurti-medence nyugati szélén, a Dráva és a Gail folyók összefolyásánál terül el. A város közigazgatási területét több tó is szegélyezi: az Ossiacher See, a Faaker See, a Silbersee, a Vassacher See, a Magdalensee és a St. Leonharder See.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

* Szt. Jakab templom: gótikus stílusú plébániatemplom.
* Nikolaikirche: újgótikus templom ferences kolostorral.
* Szent Kereszt templom: barokk búcsújárótemplom
* Evangélikus templom: a városi parkban található.
* Landskron várromja
* Történelmi belváros a főtérrel
* Römerweg: az egykori Rómába vezető kereskedelmi út maradványai.
* Paracelsushof
* St. Johanner Kirche
* St. Michaeler Kirche
* Városi múzeum
* Közlekedési múzeum
* Babamúzeum
* Gombamúzeum
* Ebners Hausmuseum

 

[LAP TETEJÉRE]

Salzburg

Salzburg tartomány az Alpok lábának dombjaitól és a salzkammerguti tavaktól a Magas és az Alacsony Tauern vonulatáig terjed. A táj sokszínûsége és a kíváló infrastruktúra az év minden idõszakában kedvelt utazási céllá teszik ezt a területet. Közvetlen szomszédai: Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol valamint a Németországhoz tartozó Bajorország. Területe 7154 km², legmagasabb pontja a 3674 m magas Großvenediger. Domborzata főként magas hegyvonulatokból és a folyók, gleccserek vájta völgyekből áll. Salzburg és környéke (Flachgau) az Alpok északi alacsonyabb dombjain terül el, melynek átlagos magassága 500 méter alatt van.

[LAP TETEJÉRE]

Salzburg

Ausztria Salzburg tartományának székhelye. A Salzburg-környék közigazgatási egységgel együtt alkotják az Salzburg tartomány öt „Gaue”-ja közül a legészakibbat, Flachgau-t. Északnyugaton Bajorországgal határos 150 269 (2007-ben) lakosával Bécs, Graz és Linz után a negyedik legnagyobbb osztrák város. Agglomerációjában mintegy 210 000 ember él.  A várost gyakran Mozartstadtnak is nevezik, hiszen itt született és rövid életének több mint a felét itt is töltötte Wolfgang Amadeus Mozart. Egy hercegérseki városbíró névszerinti említésével (eredetileg először 1120/30 táján) Salzburg tekinthető a mai Ausztria legrégibb városának. Salzburg ma tizennégy közigazgatási egységre, településre tagolható: Salzburg, Maxglan, Morzg, Gnigl, Itzling, Aigen, Liefering és Leopoldskron, valamint a környező Gaisberg, Heuberg, Bergheim, Hallwang, Siezenheim és Wals.

Augusztus végén Salzburg tartományban megkezdődik a termelők ünnepe (Bauernfest). Próbálják ki a parasztudvarokon kínált kulináris élvezeteket, éljék meg hagyományaikat, ismerjék meg a tipikus kézműves szakmákat! Ünnepeljék a helyi termékeket a nagy piaci ünnepeken, vagy kisebb körben közvetlenül az egyes parasztudvarokban!

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

[LAP TETEJÉRE]

Hohensalzburg  erőd

A 900 éves erőd magasan a város felett trónol, és kiváló kilátást kínál Mozart városára és a környező vidékre. Az erőd 30 perces gyaloglással érhető el. Ennél gyorsabb az erőd vasút, ami 10 percenként viszi a látogatókat a hegyre.

 

[LAP TETEJÉRE]

A Salzburgi rezidencia

A pompás rezidencia úgy régen, mint napjainkban a magasrangú fogadásoknak ad otthont. Élvezze a három évszázad stlusán keresztüli utazást. A Rezidencia képtárában állandó és időszakos kiállítások várják a látogatókat.

[LAP TETEJÉRE]

Mozart tér a Mozart emlékművel

A K+K Restaurants am Waagplatz kerthelyiségéből csodás rálátás nyílik Ludwig Schwantaler Mozart emlékművére.

[LAP TETEJÉRE]

Mozart szülőháza

A  Getreidegasse 9 szám alatti ház; napjainkban a zseni  emléktárgyait és életét bemutató múzeum található itt.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Salzburgi Dóm

A hatalmas barokk épület határozza meg az Óváros képét, és minden évben ez adja a díszletet "Jedermann" előadások számára.

[LAP TETEJÉRE]

Modern Múzeum

Két épületből álló látványos kiállítási hely:

* Múzeum a Mönchsbergen: modern művészet a Salzburgi tetők fölött
* Rupertinum az Óvárosban: barokk városi palota a fesztivál épületének közelében, az új művészi koncepciók bemutatására

[LAP TETEJÉRE]

Mirabell kastély és Mirabell park

A csodálatos márványteremmel rendelkező katély "a világ egyik legszebb házasságkötőterme". A Johann Bernhard Fischer von Erlach terve alapján kialakított idilli kastély park a csodálatos virágágyásokkal és impozáns szobrokkal elbűvölő látványt nyújt.

[LAP TETEJÉRE]

Természet Ház

A Természet Ház kicsiknek nagyoknak egyaránt rendkívül érdekes. utazás a sokoldalú természet világában, megigéző kiállítások és külön tárlatok.

[LAP TETEJÉRE]

Bischofshofen

Bischofshofen a Salzach völgyében, 540 méteres magasságban, a Tennengebirge és a Hochkönig hegységek tövében fekszik. Szomszédos települések: Pfarrwerfen, Hüttau, Sankt Johann im Pongau és Mühlbach am Hochkönig. Fekvése közlekedési szempontból igen kedvező, fontos vasúti és közúti csomópont. A város mellett halad a Salzburgot Villachhal összekötő A10-es autópálya, a Zell am See-be tartó 311-es út, valamint a Salzburg-Wörgl, illetve Salzburg-Villach vasúti fővonal.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

* Museum am Kastenturm
* Pongowe-romok
* Gainfeld-vízesés

 

[LAP TETEJÉRE]

Zell am See

Napjaink egyik legfelkapottab osztrák üdülőhelye. A város a Grossglockneren át vezető igen jelentős kereskedelmi útvonalra települt, így a környéken már a rómaiak idején is laktak. A város központjában levő építmények legrégebbi részei a 8. századból származnak - ekkor alapította meg a várost a salzburgi Johannes püspök Cella in Bisonzio néven. A kellemes klíma, a szélvédett fekvés és a vasútvonal kiépítése már a 19. század végétől jelentős idegenforgalmi vonzerőt biztosított a városkának. A sport- és szabadidős lehetőségek kínálata manapság mintegy negyven aktív kikapcsolódási formát garantál az idelátogatóknak - beleértve a sielés minden aktuális változatát, korcsolyázást, hegymászást, lovaglást és még sok-sok extrém sportot.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

a 1o. századból származó Kastnerturm torony, a 11. századi plébániatemplom, a Rosenberg kastély, a Prielau kastély, a vogtturmi helytörténeti múzeum, a Zelli tó, a Schmitenhöhe-csúcs, a Hetzhäusl Múzeum a Höhe Tauern Nemzeti Parkban, a Kitzsteinhorn-gleccser, a Klamm-tó, a Grossglocknerstrasse alpesi látványút

 

[LAP TETEJÉRE]

Burgenland

A Magyarországgal közös határral rendelkező tartomány, Burgenland Ausztria legkeletebbre eső és egyben legfiatalabb tartománya is, melynek területe kereken 4.000 km2. Tartományi székhelye Eisenstadt (Kismarton). A magyar turisták körében az utóbbi években kezd egyre kedveltebb turisztikai célponttá válni Burgenland. Népszerűségét többek közt történelmi helyszíneinek, kulturális, valamint termál- és sportajánlatainak köszönheti. A tartomány rengeteg meglepetést tartogat számunkra, hiszen számtalan vár, kastély és más műemlék vár ránk, ha ellátogatunk ide.

[LAP TETEJÉRE]

Kismarton (Eisenstadt)

Burgenland tartomány székhelye a soproni határátkelőtől 12 km-re északra, a Lajta-hegység déli lábánál a Vulka völgyében fekszik. A 20. század folyamán Alsókismartonhegy, Felsőkismartonhegy, Kishöflány, Kismartonváralja és Lajtaszentgyörgy településeket csatolták hozzá. Nevét egykori templomának védőszentjéről kapta. Előtagja a délnyugatra levő Nagymartontól (németül Mattersburg) különbözteti meg. Német neve vasvárost jelent és az egykori virágzó vaskereskedelemre emlékeztet.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

[LAP TETEJÉRE]

Esterházy-kastély

Az Esterházy-kastély Burgenland tartomány legjelentősebb kulturális emlékhelye és jelképe. A kastély története egy XIII. századi várra nyúlik vissza, amely 1694-ben került az Esterházy család tulajdonába. A birtokot I. Esterházy Pál herceg idején építették át barokk kastéllyá, amely ezt követően több mint 300 éven keresztül volt a hercegi család első számú rezidenciája és gazdasági központja. A kastély nem utolsósorban Kelet- és Nyugat-Európa metszéspontjában található földrajzi elhelyezkedésének köszönheti azt, hogy a Magyar Királyság társadalmi, kulturális és politikai eseményeinek helyszíneként történelmi jelentőségre tett szert.

[LAP TETEJÉRE]

A Haydn-ház

Joseph Haydn egykori lakóháza Ausztria egyik legteljesebb zenei emlékhelye. Sehol máshol nem érezhetjük annyira elevennek életét és műveit, mint ezen a helyen. Számos berendezési tárgy és korabeli hangszerek (az 1780-ból származó zongorától az 1794-ből származó asztali orgonáig) más emléktárgyakkal, arcképekkel, kéziratokkal, valamint Haydn műveinek első-, ill. korai kiadásaival együtt (pl. a "Teremtés" oratórium) teszik különleges élménnyé ezt a kiállítást.

[LAP TETEJÉRE]

Ferences templom és kolostor

Az építés előzménye gróf Esterházy Miklós fogadalma, aki a lakompaki csata előtt megfogadta, hogy ha megmenekül a csatában Szent Mihály tiszteletére templomot és kolostort épít ide. A templomban helyezte el azt a kegyképet, melyet egy ferences barát hozott Itáliából. Az egykorú beszámolók szerint a kegykép előtt számos csoda történt és híres zarándokhely lett. A kolostorban sírboltban nyugszanak az Esterházy család tagjai.

[LAP TETEJÉRE]

Ruszt

A Fertő-tó partján fekvő kisvárost mindösszesen 1700 fő lakja. A földművelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szőlőültetvényekről zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba. A kisváros másról is nevezetes: A város jelképe a gólya, sok ház kéményén látni a magyar szemnek oly kellemes nagytestű madár fészkeit. 1317-ben Ceel néven említik először, német neve 1393-ban bukkan fel. 1529-ben és 1532-ben a török elpusztította. Városfalai 1612 és 1614 között épültek. 1681-ben szabad királyi város lett. 17. századi városképe a mai napig fennmaradt, számos műemléképülete van.

 

[LAP TETEJÉRE]

Fraknó

Fraknó első említése 1346: Faruhno. A magas sziklára épült "sasfészket", várat a Nagymartoni grófok építették, miután a szomszédos hegyen lévő első várukat a hainburgi béke értelmében le kellett rombolni. A Nagymartoni család a 15. századtól a Fraknói nevet használta. A vár tulajdonosai többször cserélődtek, volt a Kanizsaiaké, elfoglalták az osztrákok, visszafoglalta Mátyás király. 1491-ben a pozsonyi béke alapján Ausztriához került, s csak 1626-ban került vissza. A várat a török meg sem kísérelte elfoglalni. 1622-től az Esterházy család birtoka. 1635-1642 között Esterházy Miklós a kényelmetlen öreg várfalakat elbontatta és kétemeletes palotát épített a helyén, csak az öregtorony maradt meg, arra is emelet került. A kényelmesebb kismartoni kastély felépülése után a család odaköltözött. A szép hangulatos várkastély ma is az Esterházy családé, múzeum. Két körút van a várban idegenvezetővel. A berendezés, műtárgyak, kincsek, könyvtár, kápolna, fegyvertár, stb.  az eredeti 17-18. századi állapotokat idézi. Aki Őrvidéken jár, feltétlenül nézze meg. A falu temploma a 14. század elején épült, a 17. században bővítették. Fraknót a Trianoni békediktátummal Ausztriához csatolták.

[LAP TETEJÉRE]

Németújvár (Güssing)

Németújvár első okleveles említései: 1157-Kiscen, 1198-Novum Castrum, 1263-Wywar. 1157-ben II. Géza király engedélyével kezdett bencés monostort és favárat építeni a Héder nembeli Wolfer. 1180 körül III. Béla király a bencéseket kitelepítette és kővárat épített. A vár ellenállt a portyázó tatár csapatoknak. 1270-től ismét a stájer eredetű grófi családé, akik a várról kapják Németújvári nevüket. A Németújváriak önállósították magukat, egyaránt hadakoztak az osztrák Albert herceggel, IV. László és III. András magyar királyokkal, végül Károly Róbert csapatai elfoglalták a várat tőlük. Zsigmond király a Lévai családnak adományozta. A 15. század közepétől az Újlaki családé. 1524-től a Batthyány családé. A török időkben fontos erősség volt. A Bocskai felkelés idején habsburg oldalon maradt. 1619-ben viszont Bethlen fejedelem, 1683-ban pedig Thököly mellé álltak a Batthyányak, de a Rákóczi szabadságharc idején ismét labanc pártiak lettek. A vár így megúszta a lerombolást, de 1775-ben megkezdték a falak részleges lebontását II. József adórendelete miatt. A várban múzeum van. A vár alatti települést már 1427-ben városként említik. A Szent Jakab templom 1200 táján épült. A 17. században épült a ferences kolostor és templom. A templomában van a Batthyányak sírboltja. A város Trianon előtt Vas vármegyéhez tartozott, 2.184 lakosából 1.175 német és 984 magyar volt. 2001-ben 27.199 lakójából mindössze 302-en vallották magukat magyarnak.

[LAP TETEJÉRE]

Felsőőr

Magyar határőrtelepülés, lakossága székely eredetű. Először a 11. században a gyepűkapuk védelmére telepítettek ide határőröket. A hagyomány szerint eredetileg mai helyétől 3 km-re északnyugatra feküdt. 1289-ben I. Albert osztrák herceg elpusztította, ezután valószínűleg székely határőröket telepítettek ide. Kiváltságait királyaink megerősítették. 1532-ben feldúlta a török. A 16. században lakossága protestáns hitre tért át. 1605-ben Bocskai oldalán harcoltak lakói. 1705-ben lakossága a kurucok mellé állt. 1706. február 15-én Heister tábornok csapatai megtorlásul feldúlták és kirabolták. Csak 1774-ben építhették fel a református templomot. 1809-ben Napóleon csapatai fosztogattak. 1841-ben vásártartási jogot kapott. 1848-ban a lakosok egy huszárcsapat segítségével megsemmisítettek egy horvát csapatot. 1910-ben 3912 lakosából 3039 magyar és 842 német volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921. október 4-én itt kiáltotta ki Prónay Pál alezredes a Lajtabánságot. 1939-ben városi rangot kapott. 2001-ben 6696 lakosából 4889 német, 1169 magyar, 233 horvát, 84 cigány volt. A település ősi része, a Felszeg magyar többségű.

 

[LAP TETEJÉRE]

Stájerország

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, a fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő. Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert. A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is. északon Alsó-Ausztiával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.

Stájerország 3 fő régiója:

* Felső-Stájerország (Obersteiermark)
Liezen, Murau, Judenburg, Knittelfeld, Leoben, Bruck an der Mur and Mürzzuschlag kerületek
* Nyugat-Stájerország (Weststeiermark)
Voitsberg, Deutschlandsberg, Leibnitz kerületek
* Kelet-Stájerország (Oststeiermark)
Weiz, Hartberg, Feldbach, Fürstenfeld és Radkersburg kerületek

[LAP TETEJÉRE]

Graz

Stájerország fővárosa, és Ausztria második legnagyobb városa, s jelentős egyetemváros is egyben. Graz a maga 280 ezer fős lakosságával a legnagyobb település a Mura partján. 2003-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet Graz nyerte el. Az óváros az UNESCO Világörökség része, s egyben Európa legnagyobb egybefüggő óvárosa. Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazi-medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazi-medencére.

2003-ra Graz pezsgő, kortárs művészetek iránt különösen fogékony városként már hírnevet szerzett, és Ausztriában elsőként nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ezt részben rendkívül fejlett kulturális infrastruktúrája tette lehetővé, ám ez nem lett volna elegendő: a kulturális főváros projektet a Mura-parti város egyedülállóan vonzó hangulatával vitte sikerre. Ezért nevezi magát Graz még ma is kulturális fővárosnak... és természetesen az egyedülálló programok miatt is, amelyeket a legjobb nemzetközi összeköttetések segítségével rendeznek.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

[LAP TETEJÉRE]

Schlossberg

1894 óta Graz egyik legfőbb ismertetőjele. A 2004 augusztusában átépített hegyi vasút teljesen új külsőt kapott: mindkét szerelvényre üvegtetőt szereltek, ami csodálatos kilátást nyújt Graz óvárosára az utazóközönségnek. Kiszállás után meredek gyalogút vezet a festői szépségű Schlossbergplatzra; de ha a felvonó helyett mégis inkább a gyaloglást választanánk: ott a 260 fokból álló Schlossberg-lépcső. A Grazba érkező turisták, s a helyiek egyaránt, naponta háromszor gyűlnek össze a Schlossbergi Toronyóránál egy kedves kis harangjátékra, ami alatt az épület oromzatán egy fából készült párocska táncol. A végén előbukkan egy aranykakas is, ami három szólamban kukorékol. Aki a 11 órás harangjátékról lemaradt, 15 vagy 18 órakor bepótolhatja.

 

[LAP TETEJÉRE]

Ferences templom

Ahogy a toronyóra, a Ferences templom tornya is Graz egyik jellegzetes ismertetőjele. A templomot 1239-ben alapították, akkor még, mint kolostort. A tornyot a 17. században építette hozzá az akkori városvezetés. A hangulatos keresztút pedig mai napig a nyugalom jegyében nyitva áll mindenki számára, méghozzá a város kellős közepén.

[LAP TETEJÉRE]

Stadtpark

Graz felszínének több, mint 70 %-át zöld övezet borítja. A legnépszerűbb ezek közül is a Stadtpark, ami a 19. század óta a szerelmesek kedvelt találkozóhelye. Ma már a park egy részét egzotikus növények is színesítik.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A kupolás Városháza a 19. század óta Graz főterének első számú épülete, ami nem csak a polgármesterek és a városvezetés székhelyéül szolgál: éppúgy helyet ad üzleteknek, és egy hangulatos kávézónak is, az épület kertrészében. Néhány párt pedig különösen romantikus élmény fűzi az épülethez: a díszteremben ugyanis már nem egyszer mondták ki a boldogító igent.

[LAP TETEJÉRE]

Eggenberg Kastély

A kastélyt Hans Ulrich von Eggenberg építtette Giovanni Pietro de Pomis tervei alapján, aki egyébként Ferdinánd mauzóleumát is tervezte. Mint stájerország legjelentősebb kastélya, manapság számtalan kulurális rendezvényt kínál a látogatók számára, de többször szolgált már filmkulisszaként is. A földszint és az első emelet a Landesmuseums Joanneum gyűjteményének ad otthont.

 

[LAP TETEJÉRE]

Sziget

Az Európa Kulturális Fővárosa program keretein belül valósíthatták meg az egyedülálló tervet: a szigetet a Mur folyón. A new yorki művész, Vito Acconci az acélszerkezetet egy félig nyitott kagyló formájára tervezte. A nyitott részen rendeznek fellépéseket, éppúgy, mint ahogy adott napokon nyugalmat biztosít a napozni vágyóknak. A fedett rész pedig modern kávézóként üzemel. A szigetről új híd vezet a Mura mindkét partjára.

 

[LAP TETEJÉRE]

Leoben

Stájerország északi részén, a Mura völgyében fekszik. Az óváros a Mura kanyarulatában a Vordernberger Bach torkolata alatt fekszik. A várostól északra a Hochschwab, tőle keletre pedig az Eisenerzer Alpen hegycsoportok kezdődnek. A járási székhely jelentős, sokévszázados vasfeldolgozó hagyományokkal rendelkező iparközpont. A városnak az érchez és vashoz való szoros kapcsolódása az iskolák oktatási kínálatában is megnyilvánul. Leoben a Bányamérnöki Egyetem székhelye, a bányászattal kapcsolatos valamennyi tanulmányi szak megtalálható itt.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

* Mautturm
* Régi városháza
* Főtér
* Freimannsturm
* Massenburg
* Göß-kolostor
* Szt. Jakab templom
* Szt. Xavér templom
* Gustav-Adolf templom
* Erzbergbahn (múzeumvasút)

[LAP TETEJÉRE]

Mariazell

Mariazell Ausztria legkiemelkedőbb zarándokhelyének számít. Egyes felmérések szerint évente mintegy 40 millióan indul útnak keresztény zarándokhelyek felkeresésére. Minden egy csodával kezdődött: 1157. december 21-én egy szikla zárta el az utat Magnus, a bencés rendi szerzetes előtt, aki egy Mária szobrot cipelt. Kimerülve segítséget kért a szobortól – mire a szikla kettétört. Ebben égi jelet látva a szerzetes egy cellát épített a Mária-szobornak a sziklában („Maria in der Zelle“ - Mária a cellában) és ezzel megalapozta Mariazell létrejöttét. Ez a szobor lett később az egész Duna-térségből érkező zarándokok célpontja. A szobrot Magna Mater Austriae-nak, Magna Hungarorum Dominának és Mater Gentium Slavorumnak is titulálják, így az évszázadok óta érkező zarándokok Ausztria, Magyarország és a szláv népek nemzeti szentségeként róják le tiszteletüket a szobor előtt a Mariazelli-bazilikában.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

# Bazilika: a jellegzetes, háromtornyú templom a város jelképe. Különleges módon ötvözi a gótika és a barokk jegyeit, oltárát Fischer von Erlach készítette.
# Magnus sziklája (Ursprungsfelsen): a legenda szerint ez a szikla zárta el a szerzetes útját, ám imái hatására kettéhasadt, ide vezetik vissza a város eredetét. A sziklához jelölt turistaút vezet.
# Bányászmúzeum Gußwerkben: az egykori k.u.k. vasöntöde épületében látható a vidék bányászatának történetét bemutató kiállítás.
# Múzeumvillamos (Museumstramway): Mariazell vasútállomásán látható a világ legrégibb gőzvillamosa. A korhűen helyreállított kocsik a 19. század hangulatát idézik a rövid utazás során.
# Mariazelli vasút: a 83 km hosszú keskeny nyomtávú kisvasút romatikus utazási alternatívát kínál Sankt Pölten és Mariazell között.
# Bürgeralpe: Mariazell 1267 m magas hegyére gyalogosan vagy kabinos felvonóval is fel lehet jutni. A szép kilátás mellett a hegyen számos sípálya, egy kilátó, egy élménypark és több hangulatos alpesi kunyhó várja a látogatókat.
# Holzknechtland élménypark: a Bürgeralpén található élménypark a favágók életét mutatja be.
# Gemeindealpe: már Alsó-Ausztria területén található a mariazelli vidék legmagasabb pontja. Az 1626 méter magas hegyre ülőliftekkel lehet feljutni, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környező hegyvidékre. Télen közkedvelt síterep.
# Salza: a 88 km hosszú folyó jól ismert a vadvízi túrázók körében.
# Szent kút (Heiliger Brunnen): a kút vizének gyógyítő erőt tulajdonítanak, így a zarándodok is gyakran visznek belőle haza.
# Mechanikus betlehem: a Kálváriahegyen egy magánházban látható egyedülálló betlehem 12 újtestamentumi jelenetet ábrázol összesen 130 mozgó figurával.

[LAP TETEJÉRE]

Tirol

Tirol Ausztria harmadik legnagyobb tartománya, tartományi fővárosa Innsbruck. A tartomány mind a természeti adottságok, mind az idegenforgalmi szolgáltatások terén a legjobbat kínálja. Innsbruck az Alpok kincseskamrája, akár egy kis ékszerdoboz, úgy bújik meg az őt körülvevő hegyláncok között. A varázslatos tiroli hegyoldalakat nyáron kirándulók, kerékpározók, hegymászók és legelő tehenek veszik birtokba. A sok kisebb-nagyobb alpesi tó közül több fürdésre is alkalmas, ahol pedig természetes vízfelület nincs a közelben, ott strand- és élményfürdők szolgálják a kikapcsolódást.

 

[LAP TETEJÉRE]

Innsbruck

Tirol tartomány székhelye, az "Alpok fővárosa" az Inn folyó partján fekszik. Nevét is innen kapta ("Inn hídja"). Több országhatárhoz is közel található. Közúton Olaszországtól kevesebb, mint 40 km, a német határtól 32 km, Svájctól is alig 110 km. Innsbruck mindig is fontos gazdasági tényező volt Európában. Kedvező fekvésének köszönhetően kereskedelmi központtá vált. A város gazdasági fejlődésében mérföldkőnek számít az egyetem alapítása, a csatlakozás az országos vasúthálózathoz és a repülőtér megépítése.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

Innsbruckban – amelyet a műkincsek városának” is neveznek – aranyban és gyémántban „fürödhetünk”, hiszen a város belvárosában található a világhírű Swarowski kristálymúzeum (mely Európa legnagyobb Swarowski kiállítása és értékesítő helye), valamint a nevezetes Arany Tetőcske (Goldenes Dachl). Az innsbruckiak az 1500-ban épült ház értékes tetejét I. Miksának köszönhetik, mivel ő rendelte el a 2 600 rézzsindelyből álló tetőzet arannyal való bevonását.  Az Ambras-kastély is megér egy sétát: a Csodák Galériája nevű múzeuma egzotikus tárgyakból kínál széles választékot. Elefántcsont, koráll és rinocérosz-szarv mellett más izgalmas „vadászzsákmányokból” is csemegézhetünk, melyet egykori utazók, felfedezők juttattak el Európába. A mesés ritkaságok mellett a palota Habsburg-portrékban, illetve Tizian-, Ven Dyck-, Cranach- és Velasquez-festényekben is dúskál.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kufstein

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található, lakosainak száma kb. 17 000 fő. Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A vár leghíresebb része a Császártorony (Kaiserturm), melyet 1518 és 1522 között I. Miksa építetett, és a város jelképe. Számos politikai fogoly raboskodott itt az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi országából, így számos magyar is, pl. Kazinczy Ferenc, Teleki Blanka, Wesselényi Miklós, a szabadságharc számos tisztje, valamint Rózsa Sándor is, illetve még soakan mások. Jelenleg a toronyban az itt bebörtönzöttek emlékére emléktábla és kiállítás található, megtekinthetőek a cellák, és kiírták, hogy melyikben ki mikor és meddig raboskodott, valamint az egyik cellában rövid kis filmvetítést nézhetünk meg az itt raboskodókról akár magyar nyelven is, érdemes megnézni. A vár másik érdekessége a Polgártorony (Bürgerturm) itt található a „Hősök orgonája” (Heldenorgel), a világ legnagyobb szabadtéri orgonája, mely az I. világháború hőseinek állít emléket, minden nap déli 12 után pár perccel és főszezonban este 6 órakor is megszólal. A toronyban az orgona mellett az osztrák tiroli hegyivadász haderő történeti kiállítása látható. A vár többi részében helytörténeti, néprajzi, tüzér kiállítás látható, illetve egy botanikus kertnek és egy szabadtéri színpadnak is helyet ad.

 

[LAP TETEJÉRE]

Vorarlberg

Vorarlberg neve egyben magában rejti történetét is: a tartomány az Arlberg mögött található, ám más nézőpontból éppen előtte helyezkedik el. Az Arlberg mindenesetre Vorarlberg és Ausztria többi tartománya között húzódik. Maguk a vorarlbergiek "Ländle"-nek nevezik szép tartományukat. Hiszen Ausztria kis nyugati csücskében sokkal jobban mennek a dolgok, mint a világ többi részén. A nagy kulturális központoktól távol például olyan sokszínű kulturális életet találunk itt, ahol remekül megfér egymás melett a tradíció és az újító szellem, a hagyományos kézművesség és az új design, a tardícionális favázas építési stílus pedig a legmodernebb építészetben nyer új jelentést.

Az elmúlt 40 év során Vorarlbergben olyan építési kultúra alakult ki, amely az építészet és a kézművesség egymást kölcsönösen megtermékenyítő kapcsolatára épít. Nemcsak az építészek, a kézművesek is rendkívülit alkotnak. Egy vorarlbergi építész vagy kézműves számára szakmát tanulni olyan, mintha Paul Bocouse-nál főzni tanulnának. A "Ländle" azon kevés helyek közé tartozik, ahol megszívlelik Le Corbusier megállapítását, miszerint "Az építészet nem szakma, hanem hivatás."

[LAP TETEJÉRE]

Bregenz

Voralberg tartomány székhelye a Bodeni-tó partján, Ausztria, Liechtenstein, Németország és Svájc négyeshatáránál fekszik. A 20. század végétől lendült fel az idegenforgalom, a város környékén a tó és az ünnepi játékok miatt hagyományosan a nyári szezon az erősebb, míg a környező hegyekbe a téli síszezonban érkezik több vendég. Jelenleg a szolgáltatások és a modern technológiai iparágak biztosítják a legtöbb munkahelyet.

Látnivalók:

[LAP TETEJÉRE]

* Bodeni-tó

A Balaton és a Genfi-tó után Közép-Európa harmadik legnagyobb tava változatos programokat kínál a vizek szerelmeseinek a strandolástól a búvárkodáson, szörfözésen és vitorlázáson át a hajókirándulásokig. A hegyek között az időjárás hirtelen gyökeresen megváltozhat, ezért a balesetek elkerülésére a tóparton viharjelző rendszer üzemel.

[LAP TETEJÉRE]

* Pfänder

Bregenz hegye 1064 m magas, pazar kilátás nyílik a csúcsáról a tóra, a városra és környező hegyekre. Különleges élmény a madárbemutató, ahol láthatók baglyok, keselyűk, sasok is. Ugyanitt ingyenesen látogatható a vadaspark is, ahol az Alpok jellegzetes állataival lehet megismerkedni a mormotáktól a mufflonokon át a vaddisznókig. A hegy a Pfänderbahn panorámakabinos felvonójával közelíthető meg a legkényelmesebben, mindössze 6 perc alatt.

[LAP TETEJÉRE]

* Oberstadt

A sétálóutcáról a városkapun át közelíthetjük meg a 12. sz. végén alapított városrészt. Középkori hangulatú utcák és épületek repítenek vissza az időben. Itt látható a város jelképe, a Martinsturm, valamint a Thurn und Taxis palota és a hozzá tartozó park is, ideális hely a városnéző séta kipihenésére.

[LAP TETEJÉRE]

* Ünnepi játékok

A világ egyik legkülönlegesebb szabadtéri színpadán 1946 óta zajlanak nyaranta fesztiváli előadások. A tóra épült színpad egyedülláló lehetőség a rendezőknek és felejthetetlen élmény a népes nézőseregnek. 1980-ban elkészült a modern kongresszusi központ és fesztiválpalota, így az előadásokat már nem fenyegetik az időjárás szeszélyei. A szabadtéri színpad elsősorban operáknak, a kongresszusi központ pedig balettelőadásoknak és színvonalas koncerteknek ad otthont.

[LAP TETEJÉRE]

Szlovákia

 

[LAP TETEJÉRE]

Pozsony (Bratislava)

Pozsony adottságok és látnivalók tekintetében ugyan nem veheti fel a versenyt a hozzá történetileg és földrajzilag közel álló más fővárosokkal, Béccsel, Budapesttel és Prágával, de összehasonlíthatatlanul látványosabb és hangulatosabb annál, mint amilyen kép a magyar turisták többségében mind a mai napig él a városról. A közel félmillió lakosú Pozsony megújulva, igazi európai városként várja a turistákat.

 

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A város látképét meghatározza a Dunára néző hegyen álló vár. A Pozsonyról szóló első írásos említés a 907-es Salzburgi Évkönyvben található a magyarok és a bajorok közötti háborúval kapcsolatban. A várhegy azonban már a késő kőkorszaktól lakott volt, de első ismert lakói a kelták voltak, akik egy erődített települést építettek itt. A Római Birodalom határa, a „Limes Romanus" négy évszázadon keresztül itt húzódott. A Nagymorva Birodalom idején a szlávok építettek jelentős erődöt a hegyen. A X. századtól Pozsony a Magyar Királyság részévé vált, a várhegyen kőből emeltek erődöt, benne a Szent Megváltó templommal a XI. században. A XV. században Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején gótikus stílusú vár épült a hegyen a husziták elleni védekezésül. Ekkor emelték a keleti oldalon új bejáratul szolgáló Zsigmond-kaput, a nyugati oldalon álló, 7 méter vastag külső várfalat, valamint 1437-ban egy 85 méter mély kutat fúrtak, amelyben 42 méteren áll a víz. A XVI. században Habsburg Ferdinánd reneszánsz stílusban építtette át a várat, a következő évszázadban a Pálffyak barokk stílusban. Mária Terézia uralkodása idején a vár Albert Szász herceg részére lett bebútorozva, aki komoly műgyűjtő tevékenységet folytatott. Gyűjteménye később Bécsbe került, s jelenleg az Albertina Múzeum alapját alkotja. II. József uralkodása alatt a várban papi szeminárium működött, később kaszárnyaként funkcionált egészen addig, míg 1811-ben le nem égett. A vár ezek után másfél évszázadig romos állapotban állt, végül 1953 és 1968 között a szlovák műemlékvédelmi hivatal felújítatta. Jelenleg a vár a szlovák parlament egyes intézményeinek, a Szlovák Nemzeti Múzeumnak és a Történeti Múzeumnak ad helyet.

[LAP TETEJÉRE]

A Főtér

A Fõtér (Hlavné námestie) Pozsony legszebb tere. Közepén a II. Miksa császár parancsára 1512-ben épült Roland-kutat láthatjuk. A legérdekesebb azonban a gyönyörû gótikus-reneszánsz Városháza (Muzeum felirattal), amelynek épületében találjuk a Historical Museum and Museum of Feudal Justice (Történelmi és Igazságszolgáltatás-történeti Múzeum), ahol sok egyéb érdekes mellett egy középkori kínzókamra is megtekinthetõ; csak erõs gyomrúaknak ajánljuk. Aki nem akar bemenni, annak is érdemes besétálnia a belsõ udvarra, mert nagyon szép az épületegyüttes belülrõl. Reneszánsz stílusú, 1581-ben épült árkádos loggiákat és címerpajzsos, félkörös attikát láthatunk, nyáron az udvar szabadtéri hangversenyek helyszínéül is szolgál.

[LAP TETEJÉRE]

Prímás Palota

A klasszicista stílusú palota 1778 és 1781 között épült Melchior Hefele tervei alapján Batthyány József érsek számára. A tetőtér homlokzati részét J. Kögler és F. Prokop allegorikus szobra és J. A. Messerschmidt vázái díszítik. A timpanon tetején Batthyány József érsek címere és kalapjának 150 kilógrammos szobra látható. A timpanont Ernest Zmeták mozaikjai díszítik. A homlokzaton angyalkák szobra tartják az I (Iusticia – igazság) és C (Clementia – kegyesség, nagylelkűség) betűket, az érsek mottójának kezdőbetűit. A bejárati teremben jobb oldalon emléktábla található az 1805-ös pozsonyi béke emlékére, a belső udvaron pedig sárkányölő Szent György szobra látható. Innen juthatunk be a Szent László kápolnába is. Az első emeleten található a tükörterem, itt írták alá a napóleoni Franciaország és a Habsburg Monarchia közötti pozsonyi békét 1805-ben Napóleon austerlitzi diadala után. V. Ferdinánd 1848-ban szintén itt írta alá a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt. A palotában a Pozsonyi Városi Galéria képei láthatóak, valamint a mortlaki angol királyi szövőmanufaktúra 17. századi egyedi falikárpitjai.

[LAP TETEJÉRE]

Mihály-kapu

A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Gótikus alapjait a XIV. század első felében rakták le. 1511 és 1513 között megmagasították, majd 1753 és 1758 újra átépítették, ekkor nyerte el mostani formáját. 51 méter magas tornyára Szent Mihály szobra került. Jelenleg a toronyban régi fegyverkiállítás és városi erődrendszer történetéről szóló kiállítás tekinthető meg. A torony kilátójából nagyon szép kilátás nyílik az óvárosra.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Márton-dóm

A háromhajós gótikus stílusú székesegyház egy román templom helyén épült a XIV. század elejétől 1452-es felszenteléséig. A dóm méretei lenyűgözőek, hossza 67,37 méter, szélessége 22,85 m, magassága 16,2 m. Számos kápolna épült később a székesegyházhoz: a gótikus Szt. Szófia (IV. Vencel cseh király özvegye) kápolna, a Szent Anna kápolna és a barokk Szt. János kápolna. A dóm tornya a három hajóval egy időben készült, érdekessége, hogy fala a városi erődrendszer része volt. 85 méter magas. Tetején egy díszes, aranyozott két méteres pilléren a magyar Szent Korona 1 méter magas, 300 kilogrammos mása van elhelyezve. Buda eleste után a Szent Márton Dóm szolgált a magyar királyok koronázási templomaként. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt és nyolc királynét – kivétel nélkül a Habsburg-Lotharingiai ház tagjait –koronázták itt meg. További érdekesség, hogy Beethoven Missa Solemnis c. műve is itt hangzott el először.

[LAP TETEJÉRE]

Kék templom

Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették (Sissit 1899-ben ölték meg Genfben). Pozsony-Óváros részében található, közel a Comenius Egyetem jogi karához és a szintén Lechner Ödön tervezte Grössling Gimnázium szomszédságában. A templom a Bezruč utcában van (Bezručova ulica).

 

[LAP TETEJÉRE]

Árpád-házi Szent Erzsébet-templom

A templom Pozsony-Óvárosban áll. a barokk korban építették 1739-1745 között Pilgram Ferenc Antal terevei szerint. Az építkezést anyagilag Esterházy Imre prímás fedezte. A templom képei és freskói Paul Troger bécsi mester munkái. A szobrokat feltehetőleg Gode Lajos készítette, aki Donner György Rafael tanítványa volt. A templom oltárképe 1739-ben készült. Rajta Szent Erzsébet látomását ábrázolták. Az oltár két oldalán két ferences szent Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrai láthatók. 1743-ban Paul Troger a két mellékoltár képeit is megfestette, melyek témája a Szent Család és a halott Krisztus siratása. A boltíveken található freskók az egyház allegóriáját, Szent Erzsébet tiszteletét és az irgalmasság allegóriáját ábrázolják. A középső kupola tartó oszlopain az 1742-ben készült négy erény (bátorság, bölcsesség, igazságosság, békesség) allegorikus ábrázolása látható. Az összes többi képzőművészeti alkotás a pozsonyi születésű Szent Erzsébet életéhez kötődik.

[LAP TETEJÉRE]

Modern köztéri szobrok

A látványt külön feldobják a modern köztéri szobrok: a fõtéren például az egyik padra egy Napóleonra emlékeztetõ figura könyököl, a Café Mayer mögött egy kalapját lengetõ sétáló polgárt láthatunk, tõle két lépésre a földbõl kandikál ki egy szerelõ feje. A legújabb remek pedig a paparazzi szobor, amely a róla elnevezett kávézónál található.

 

[LAP TETEJÉRE]

A dévényi vár

A Morva és a Duna összefolyása fölött őrködő dévényi vár az ország egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. A legrégibb felfedezett települések ezen a helyen az időszámításunk előtti ötödik évezredre datálhatók. A Krisztus előtti első században kelták laktak itt, majd a rómaiak létesítettek itt fontos katonai tábort. A Nagymorva Birodalom idején Dévény fontos határvidéki erődítmény, egyben jelentős közigazgatási központ is volt. Első írásos említése 864-ből való. A Nagymorva Birodalom összeomlása és a magyar honfoglalás után Dévény a Magyar Királyság nyugati végvárává vált. Az évszázadok folyamán gyakran cserélődtek tulajdonosai. 1809-ben aztán Napóleon seregei felrobbantották a várat. Jelenleg a dévényi vár műemlék, a nemzeti kulturális örökség része.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kassa (Košice)

A lebilincselő történelmi és művészeti látnivalókkal büszkélkedő Kassa évszázadokon keresztül a Felvidék kulturális központjának számított. Olyan személyek neve kapcsolódik a városhoz, mint II. Rákóczi Ferenc vagy Márai Sándor. Kassa ma Szlovákia második legnagyobb városa, acélipara révén a szlovák nehézipar legfontosabb központja, ugyanakkor élen jár kulturális emlékeinek megőrzésében is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Erzsébet-dóm

A kassai dóm, teljes nevén a Szent Erzsébet székesegyház a közép-európai gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén már a 13. században is templom állott, amely azonban 1378-ban leégett. A mai dómot ezután kezdték építeni. Az építkezés több emberöltőn át tartott, Zsigmond király, majd Mátyás idejében is voltegy-egy nagyszabású építészeti korszaka. A dóm legszebb részletei ekkor készültek. Később ismét tűzvész pusztította a templomot, többször módosítottak rajta, míg végül Steindl Imre áttervezte és 1877-96 között átépítették, öthajóssá alakították. II. Rákóczi Ferenc földi maradványai 1906 óta pihennek a kassai dóm sírboltjában - az ország ekkor hozatta haza a hamvakat Rodostóból. A kriptában 4 kőkoporsó található. Az egyikben a fejedelem, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc egyik fia, József nyugszik, a másikban gróf Esterházy Antal, a harmadikban Sibrik Miklós, a negyedikben pedig gróf Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina. A fejedelem sírjára illik virágot vinni.

 

[LAP TETEJÉRE]

A főtér és környéke

A székesegyház mögött található a gótikus Szent Mihály-kápolna, mely korábban temetőkápolnaként funkcionált. A dóm másik oldalán a templom harangtornyának épült Orbán-torony magasodik, amelyre azért volt szükség, mert a templom tornya nem bírta el a hatalmas, kétmázsás harangot. A tornyot eredetileg Linder Márton, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem udvari építésze tervezte, később átépítették. Ugyanebbe az irányba továbbhaladva jutunk el a főtér másik meghatározó épületéhez, az Állami Színházhoz. Az épület helyén eredetileg a városháza állt, majd hosszú ideig egy német nyelvű színház működött itt. A ma látható, eklektikus épület 1899-ben épült fel. Jelenleg kizárólag szlovák társulat működik benne. A színház előtt álló barokk oszlopot és szoborcsoportot 1722-ben állították a pestisjárvány emlékére. A tér további fontos épülete a színházzal egyvonalban épült Lőcsei-ház, mely a város legrégebbi megmaradt épülete a 15. századból. Tőle balra, a keresztutca másik oldalán az 1861-ben épült kettős tornyú premontrei templom áll. A korai barokk stílusú templomot eredetileg a jezsuiták építették arra a helyre, ahol 1619-ben a három jezsuita vértanút, Pongrácz Istvánt, Kőrösi Márkot és Grodecz Menyhértet megölték. A templom díszes barokk belső tere is lenyűgöző: A boltíves szentély valójában optikai csalódás, a tehetséges festőműve. A közelben álló ún. Koldus-házat a hagyomány szerint egy kassai koldus építtette a kéregetéssel összegyűjtött pénzen. Valószínűleg erre utal a ház homlokzatának tetején elhelyezett szobor is, mely egy kalapját megemelő koldust ábrázol. A fő téren lejjebb találjuk a díszes homlokzatú, barokk Ferences-templomot, mely mai formáját 1724-ben kapta. A tér másik végén, a dóm és a Szent Mihály-kápolna mögött a 90-es években a város középkori korszakából fennmaradt falromokat találtak, amelyeket egy földalatti séta során a turisták is megtekinthetnek. Az archeológiai múzeum közelében állították fel 2003-ban a város bronz címerét.

[LAP TETEJÉRE]

Paloták

A város főutcáján több egykori nemesi palotát is találunk. Az 1899-ben épített Andrássy-palota földszintjén egykor a város legkedveltebb kávéháza működött, jelenleg pedig egy cukrászda működik. Az egyemeletes, klasszicista stílusú Forgách-palota a 18. század végén épült, jelenleg könyvtár működik falai között. A püspöki palota 1804-ben épült a püspökség létesítésekor. A három korábbi ház összevonásából kialakított épületet a 19. század közepén és végén is átalakították. A barokk stílusú Csáky-Dessewffy palotát a 19. század elején építették. A szintén barokk stílusú Barkóczy palotát a 18. század közepén építették. A Lőcsei-ház Kassa legrégibb ma is álló polgári épülete. A 15. században épült házat 1642-ben Lőcse városa vette meg a kereskedői számára, nevét is innen kapta.

[LAP TETEJÉRE]

Rodostói ház

Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló két emletes épület, amelyet 1991-ben nyitottak meg a nagyközönség számára. A ház alaprajza eltérő a Rodostóban találhatóétól, ezért a ház nem pontos mása csak hasonmása az eredetinek. A ház felépítésére csak 1938 után került sor. Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján a "Kládek és fivérei" cég 1940-43-ban a Hóhérbástya toldaléképületét alakította át. Az épület befejezésére azonban nem került sor és így a látogatók előtt zárva maradt. Ezuán a ház hosszú éveken keresztül múzeumi raktárként szolgált. Az eredeti gondolat megvalósítására - II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor, amikor is ezek a helyiségek kiürültek és az ebédlőház egyes elemei (festett faburkolatok, stukkódíszítés, rácsos ablakok) restaurálásra kerültek. A ház előtt állították fel a fejedelem egészalakos bronzszobrát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Békemaraton-emlékmű

A Békemaraton terét Kassa északi részében 1959 óta díszíti a Békemaraton emlékmű. A járókelőket emlékezteti arra, hogy Kassa városa minden évben vendégül látja a világ egyik legjelentősebb maratoni futóversenyének résztvevőit. A kassai nemzetközi békemaraton egyben a legrégebbi versenyek közé tartozik a világon. Az emlékmű központi része egy maratoni futót ábrázoló 3 méter magas bronz szobor. A szobor egy meztelen futó férfialakot ábrázol. Egy gránitból készült talpazaton áll, amelyen a kassai maraton összes győztesének neve fel van tüntetve.

 

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

Kelet-szlovákiai Képtár

Jakoby Gyula Képtár

Löffler Galéria

Márai Sándor Emlékkiállítás

Műszaki Múzeum

Kelet-szlovákiai Múzeum

 

[LAP TETEJÉRE]

Besztercebánya (Banská Bystrica)

Az Alacsony-Tátra Nemzeti Park központjának székhelye, egyben történelmi, kulturális és gazdasági szempontból Közép-Szlovákia legjelentősebb városa. A Zólyomi-medencében a Garam kanyarában fekszik, a Körmöci-hegység, Nagy-Fátra és Alacsony-Tátra lábánál. A város több kiváltságot kapott, a 13. század végétől saját címere is volt. 1380 után Besztercebánya több más bányatelepüléssel egyesült, az egyesülésben vezető szerepe volt. Eleinte aranyat, ezüstöt, a XIV. század közepétől főleg rezet, higanyt és ólmot bányásztak. Besztercebányát műemlékvárossá nyilvánították, több épülete műemléképület.

[LAP TETEJÉRE]

Főtér (Szlovák nemzeti felkelés tere)

Sokak szeerint Szlovákia legszebb főtere. A tér északi részéhez kapcsolódik a várnegyed, déli részének pedig természetes folytatása a sétálóutcává alakított ulica Dolná.

[LAP TETEJÉRE]

A várnegyed

A 13. és 17. század között kialakult várnegyed legfontosabb látnivalója a gótikus Mária-templom (német templom) a Lőcsei Pál által készített híres Szent Borbála-oltár. A templomot a 13. században kezdtték építeni, mai belső barokk kialakítását pedig a 18. század közepe táján nyerte el. Ekkor készültek a mennyezetet díszítő, térhatású freskók és a barokk oltár is. A Szent Borbála-oltár a bal oldali mellékkápolnában található. Közepén Máriát láthatjuk a kis Jézussal, tőle balra Szent Jeromost, jobbra pedig Szent Borbála alakját. Az oltár szárnyait a hitükért vértanúhalált halt szenteket ábrázoló domborművek díszítik. Jobboldalt Szent Lénárd, a rabok védőszentje és Szent Orsolya vértanúságának jelenete látható, baloldalt pedig Szent Péter keresztrefeszítése és a tízezer vértanú tárul elénk. A német templom mögött található a 15. században épült, késő gótikus Szent Kereszt-templom (szlovák templom). Ez utóbbival épült egybe az ún. Mátyás-ház, mely eredetileg a nagy király szálláshelye volt, majd fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az épületet egy gyönyörű erkély, valamint Mátyás és Beatrix címere díszíti. A régi városháza reneszánsz épülete a 16. században épült, ma a modern szlovák művészek alkotásait bemutató állami galériának ad otthont.

[LAP TETEJÉRE]

A főtér és az ulica Dolná

Jellegzetes építmény a főtér végét jelző 16. századi Óratorony, mely kb. egy méterrel megdől (Ezt szabad szemmel is jól kivehetjük.). Tőle jobbra látható a barokk stílusú püspöki székesegyház. Az épület előtt álló Mária szobrot egy időben a Mária-templom közelébe helyeték át, felszabadítva a helyet a Hruscsov tiszteletére emelt dísztribünnek. A főtér legérdekesebb épülete a sgraffitóval és reneszánsz pártázattal díszített Thurzó-ház, melyben ma egyházi emlékeket, régi bútorokat, népviseleteket és különféle kerámiatárgyakat bemutató kiállítás látható. A másik jelentős reneszánsz épület  a tér túloldalán álló Beniczky-ház 1660-ból, olasz stílusú loggiával. Az épület a középkorban a bányakapitányság székhelyéül szolgált.

Az ulica Dolnán néhány történelmileg nevezetes épület mellett régiségboltokat és hangulatos sörözőket találhatunk. Az ún. Bethlen-házban jelenleg időszakos kiállításokat bemutató galéria működik. 1620-ban ebben a házban kiáltották ki Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá. Az utca végén álló Szent Erzsébet-templomban lakott egy időben Bél Mátyás, a Felvidék híres tudósa.

[LAP TETEJÉRE]

Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma

A modern épület a szlovák nemzeti büszkeség tárgyát képező felkelésnek állít méltó emléket. A kiállításon fegyverek, fényképek és egyenruhák segítségével idézhetjük fel a második világháború ide vonatkozó eseményeit. A múzeum épülete körül hadigépezetek között sétálhatunk.

 

[LAP TETEJÉRE]

Radványi vár

A reneszánsz stílusban épült vár enyhén romos épülete Besztercebánya Radvány lakónegyedében található. Az épületegyüttes a 16.-17. században épült. Lepusztult állapota ellenére rendkívül impozáns látványt nyújt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nagyszombat (Trnava)

A számtalan templom, illetve a városnak a katolicizmusban játszott kiemelkedő szerepe révén „szlovák Rómaként“ emlegetett ősi város 1238-ban, a mai Szlovákia városai közül elsőként lett szabad királyi város. A 13. században kiépített városi erődítése Közép-Európában egyedülálló. Miután a törökök elfoglalták Esztergomot, Nagyszombat évszázadokra Magyarország egyházi központjává vált. 1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely.

[LAP TETEJÉRE]

Troljčné námestie

A fallal körülvett óváros központi tere a közepén álló Szentháromság-szoborról könnyen felismerhető. Innen néhány perces sétával a város szinte összes látnivalója elérhető, itt kezdődik a város legfontosabb bevásárlóutcája, a sétálóutcává alakított ulica Hlavná is. A Szentháromság-szobor (1695), tetején Szűz Máriával, csak a rendszerváltás után került vissza eredeti helyére, ahonnan 1949-ben távolították el. A várostorony eredetileg a 16. századból származik, azóta többször átépítették. A téren találjuk a Felvidék egyik legrégibb, kőből épült színházépületét (1831) és a régi városházát (1793). Érdemes egy pillantást vetni a városháza épületétől jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép reneszánsz motívumokra. A tér egyetlen, nem is olyan apró szépséghibája a Kultúrház modern épülete.

[LAP TETEJÉRE]

Egyetemi templom

A templomot 1637-ben építették olasz és osztrák mesterek a világhírű római Il Gesu mintájára (amely az itáliai kora barokk templomépítészet csúcsának tekinthető). Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a közel 20 méter magas főoltár, amelyet az akkori Magyarország legszebb kora barokk oltárának tartanak. A szentélyfalat teljesen betöltő négyszintes oltárt hatalmas méretű szoboralakok díszítik. Az alsó sorban az Ószövetség kiemelkedő alakjainak szobrai láthatóak. A következő sorban baloldalt Szent Péter és Szent Ágoston, jobboldalt Szent Ambrus és Szent Pál szobra kapott helyet, középen, a festményen pedig Krisztus megkeresztelkedésének jelenete látható. A harmadik sorban jezsuita szentek, közöttük Keresztelő Szent János születését ábrázoló festménnyel, fölöttük a négy evangélista, míg legfölül magyar szentek, Szent László, Szent István, Szent Erzsébet és Szent Imre, valamint Mária a gyermek Jézussal kapott helyet. A templomtól közvetlenül balra áll az egyetem korabeli barokk épülete, mely a neves 18. századi építész, Hillebrandt alkotása.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Miklós-templom

A templom a 14-15. században épült gótikus stílusban, azonban a későbbi, 17-18. századi barokk átépítést nem kerülhette el. A templom előcsarnokában szépen rendbe hozott falfreskó-töredékeket láthatunk a templom gótikus korszakából. A templombelsőben a barokk főoltárt és a díszes üvegablakokat érdemes szemügyre venni. A templomtól jobbra álló 16. századi épület az egykori érseki palota, míg vele szemben az 1566-ban alapított papnevelde látható, melyben jelenleg a könyvnyomtatásról szóló kiállítást tekinthetünk meg.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

További barokk templomok

A főtér közelében két barokk templomba érdemes ellátogatni: a ferences templomba és a Trinitárius templomba. Előbbi mai alakját egy korábban itt állt gótikus templom átalakításával nyerte el a 17. sz. első felében, utóbbi a 18. század elején épült. A tértől egy kicsit távolabb a barokk templomépítészet még egy gyöngyszemét láthatjuk, a pálos rend egykori tulajdonát képező Szent József-templomot. A Nyugat-szlovákiai Múzeum mellett van a klarissza rend 13. században épült temploma, melyet a 17. században szintén barokkosítottak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Komárom (Komarno)

Komárom (Révkomárom) az egykori Magyar Királyság városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna mentén húzták meg, ezzel elválasztva a település észak és déli részét. A kisebb rész (szintén Komárom néven) ma Magyarországon található. A két várost közúti és vasúti híd köti össze. A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja.

 

[LAP TETEJÉRE]

Erődrendszer

Komárom  újkori erődítményrendszere a katonai objektumok sorában páratlan épületegyüttesnek számít, jelentősége  Szlovákia és Magyarország határain is túlmutat. A XIX. sz. végére az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb, 200 000 katona befogadására alkalmas erődrendszere épült ki a város körül, mely több védműből áll: Központi erőd (az Öreg- és Újvár), Vág-hídfő, Csillagerőd, Nádor-vonal, Vág-vonal, Monostori erőd és az Igmándi erőd. A Duna bal partján épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. Az Öregvár nyugati bővítményét, elővédművét alkotta az 1664 utánlétesített Újvár, a császári csapatok jelentős támaszpontja, Bécs előretolt bástyája. A 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Az így kialakult hatalmas erődrendszer a 20. századra azonban elvesztette stratégiai jelentőségét.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban. A korábbi, egyemeletes barokk városháza 1718-1719-ben épült, melyet 1725-ben átalakítottak és cseréppel fedtek be. Ezt az épületet azonban az 1763. évi földrengés romba döntötte. 1766-ban épült újjá, majd 1767-ben felépült rézzel fedett tornya is, melynek tetején a Habsburg-birodalom jelképét - a hatalmas, pléhből készült kétfejű sast - helyezték el. 1848-ban tűzvész áldozatává vált az épület, melyet fel kellet újítani. 1875-ben kétemeletes épületté alakították át Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján.

 

[LAP TETEJÉRE]

Klapka György szobra

A szobrot eredetileg is a városháza előtti téren avatták fel 1896.november 15-én. Az eredeti kőtalpazat a komáromi vár bástyáját jelképezte, melyre a tábornok és a honvédek vitézségét jelképezö, harci zászlón álló bronzoroszlán állt . A talpazat déli oldalára a tábornok nevét, északi oldalára a " Komárom hös védőjének a nemzeti kegyelet 1896" feliratot vésték. A talapzat keleti és nyugati oldalára a tábornok nevezetes csatáinak helyét: "Kápolna - Isaszeg 1848-49" illetve "Nagy Salló-Komárom 1848-49" -megörökítő feliratok kerültek. A szobrot körülvevő díszes vasrácsozat 1897 őszén készült el.

 

[LAP TETEJÉRE]

Az egykori Vármegyeháza

Az eredeti  későbarokk stílusú épületet 1798-ban építették át az udvari építészeti kancellária tervei alapján, majd  1813-ban  klasszicista stílusban  felújították  A 19. század 80-as éveiban K. A. Arve és A. Gorstenbergen építészek tervei alapján átalakították az épület homlokzatát. Az architrávon olvasható 1813-as évszám a klasszicista átépítés éve.

[LAP TETEJÉRE]

Szent András-templom

A Nádor utcában található az utca és a város domináns épülete, a Szent András- templom. Az elkészült templomot 1734-ben szentelték fel. A templomot azonban olyan gyatrán építették, hogy falai rövidesen repedezni kezdtek, és egy része össze is dőlt. Vissza kellett tehát térni a szomszédos régi templom használatához. A templom felújítását a jezsuiták kezdték el 1748-ban saját költségeiken. Az épület 1756-ban tető alá is került. A méreteiben impozáns, gazdagon díszített késő barokk templom freskóit a kor híres festöje, Maulpretsch készítette 1760-ban.1760-ban. 1763. június 28-án a földrengés romba döntötte, tornyai ledőltek, hajójának és szentélyének mennyezete beomlott. 1768-1771-ben építették újjá a romba dőlt templom tervei szerint, csak a tornyokat építették alacsonyabbra. A belső díszítést és az épület freskóit a bécsi Kracher Lukács készítette.A következő, 1783-as nagy földrengés emlékére, a bencés főapát engedélyével délután három órakor naponta meghúzzák a Szt. András-templom nagyharangját. E délutáni harangozás azóta is az egykori katasztrófára emlékezteti a komáromiakat.1896-ban a csonka tornyokat Mikos Nándor komáromi építész tervei szerint égbe törő tetőzettel látták el. A templom ekkor nyerte el mai alakját.

[LAP TETEJÉRE]

Református templom

A templomot 1787. március 13-án kezdték el építeni, és  19 hónap múlva, 1788. szeptember 21-én szentelték fel. A templomra - pénz híján - csak szerémy fatorony került, amelybe 1792-ben szerelték fel a három harangot.  A templom kőtornyát 1818-ban kezdték építeni, azonban anyagi nehézségek miatt csak 1832-ben fejezték be, amint ez a templom homlokzatán elhelyezett emléktáblán olvasható.Az első világháború idején elvitték a templom két harangját. A hiányzó harangok egyikét a gyülekezet gazdatársadalma pótolta, a másikra a gyülekezet többi tagja adta össze a pénzt. A "Gazdák harangját" és a "Jókai harangot" 1929. szeptember 15-én avatták fel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Rozália-templom

A templom 1839-1844-ben, a régi Szent Rozália- templom helyett épült, amelyet az 1710-1711.évi pestisjárvány emlékére emeltetett Cserkó István komáromi jezsuita plébános még 1713-1717-ben a Duna partján. Az új, 1844-ben felszentelt Szent Rozália-templom a réginek több jellegzetességét átvette. Az új templom elejére is két alacsony torony került, ezekben helyezték el a 120 kg-os és a 80 kg-os harangot. A régi templom harangtornyának helyére egy impozáns kupola került.

[LAP TETEJÉRE]

Bencés rendház

A  Nádor utcában, a Szent András-templom tőszomszédságában található a bencés rendház. Helyén 1748 - 1757 között készült el a kétemeletes jezsuita székház, amelyet az 1654-ben épített barokk kolostor alapjaira építettek.  Az 1763-as földrengés során romba dőlt, s már csak egyemeletesként építették újjá.

[LAP TETEJÉRE]

Zichy-palota

A kétszintes épület az 19. század elején épült, klasszicista stílusban. 16 tengelyü főhomlokzata középen timpanonnal zárt rusztikus rizalittal tagolt. Az épület középső részén van a szegéllyel díszített bejárat. Felette klasszicista rácsozatúl erkély található .

[LAP TETEJÉRE]

Európa-udvar

Komárom rendkívüli turisztikai látványossága az Európa-udvar, amely az 1999-2000-es években a város történelmi központjából nőtt ki. Az udvaron 45 európai ország és régió építészetét jellemző épület, valamint magyar királyok, többek között Szent László, II. András, IV. Béla és Zsigmond szobrai találhatóak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Tiszti Pavilon

A Klapka tér délkeleti sarkában látható a Tiszti Pavilon 1858 - 63 között emelt hatalmas U alakú épülete, oromzatán I. Ferenc József jelmondatával (VIRIBVS VNITIS – Egységben az erő). Egykor a helyőrség tisztjei és családjaik laktak benne, elülső részében pedig tiszti kaszinó működött. Ma a volt kaszinó felújított terme a város reprezentatív díszterme. Az épületben működik a  Komáromi Városi Egyetem, a Selye Egyetem, különböző magán szakorvosi rendelők, gyógyszertár, a Komáromi Lapok szerkesztősége, a Komáromi Televízió és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének irodája. Az udvar közepén látható híd a kettészelt város két részének együttműködését jelképezi.Az udvaron helyezték el Selye János mellszobrát is.

[LAP TETEJÉRE]

Poliklinika

A  kétszintess épület  a Klapka tér keleti oldalán helyezkedik el. Az egykori  Komáromi Első Takarékpénztár bérháza Ney Béla budapesti építész tervei alapján 1884-ben  épült. Az évek folyamán több tulajdonosa is volt. A második világháború után az épület állami tulajdonba került, majd a Járási Népegészségügyi Intézet kapta meg, amely rendelőintézetként használta. (innen a poliklinika megnevezés).

[LAP TETEJÉRE]

Kultúrpalota (Magyar Kultúra és Dunamente Múzeuma)

Építése 1913. március 27-én kezdődött, ünnepélyes alapkőletételére május 4-én, felavatására pedig 1913. november 29-én került sor. A múzeum nagytermében hangversenyeket rendeznek, s itt látható az intézmény képzőművészeti gyűjteményének legszebb festményeit bemutató állandó tárlat. A múzeum udvarán emelt szobrot a hálás utókor 1937-ben a város nagy szülöttének, Jókai Mórnak. Az írót korhű viseletben ábrázoló szobor Berecz Gyula alkotása.A múzeum főépületének falán 1990. október 26-tól kétnyelvű bronz emléktábla emlékeztet arra, hogy az épület nagytermében hangversenyezett 1924. február 5-én Bartók Béla.

[LAP TETEJÉRE]

Jókai-szobor

Az írót korhű viseletben ábrázoló szobor Berecz Gyula komáromi születésű szobrászművész alkotása.(A szobrot Ányž Frant és társai prágai műhelyében öntötték.)  A haraszti kőből készült talapzat Komáromi Viktor kőfaragó mester munkája.        A szobrot 1937. nov. 29-én avatták fel.

[LAP TETEJÉRE]

Aranyhal-vendéglő épülete

A házat 1907-ben építtette Pick Ignác lisztkereskedö. Pick halála után Schlaffer Márton vette meg s rendezte be vendéglőnek. A Schlaffer-vendéglőt többnyire a városban ügyes-bajos dolgaikat intéző vidékiek látogatták. 1945 után egy közszolgáltató vállalat irodáit költöztették az épületbe, földszintjén később falatozóval kibövített halüzlet nyílt. 2007-ben felújították és megnyílt benne az elegáns Olymp panzió.

[LAP TETEJÉRE]

Evangélikus templom

Felszentelésére  1798 január 14-én került sor. Több mint egy évszázadig torony nélkül állt, majd 1899-ben a hívek közadakozásából Halász István komáromi építész tervei alapján  neoklasszicista stílusban átalakították és tetszetős tornyot emeltek rá.  A templom belső tere félköríves oltárral záródik.  A falak pillérekkel tagoltak. A klasszicista stílus jegyeit viselő oltár a 18. század végéről származik. A nyugati oldalon található a csúcsíves falsíkkal egyvonalú torony, két  oldaláról egy-egy vázával díszítve. Az udvarról látható a templom falába beépített római szarkofág, mellette az 1606-ban elhunyt Columba Alexander várparancsnok sírtáblája és az 1802-ben elhunyt Bende Sámuel családi síremléke.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitra (Nitra)

A Kisalföld legészakibb városa, a Trebics-hegység déli nyúlványa, a Zobor-hegy közvetlenül a város határáig ér. A trianoni békediktátum idején a település még 60%-ban magyar lakosságú volt,  ma már csak elvétve hallani magyar szót. A város komoly szerepet játszott nem csak a magyar, hanem a szlovák történelemben is. A 9. század elején Szlovákia nyugati részén Pribina vezetésével szláv fejedelemség alakult, melynek Nyitra volt a központja. Napjainkban vásárairól és élelmiszeriparáról híres.

 

[LAP TETEJÉRE]

Várnegyed

* A vár Szent Emmerám-temploma 1158-ban épült, benne a névadó szobrával, amely Szlovákia legrégibb szobra. A szobrot 1933-ban találták meg.
* A várfalakon belül lévő püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll. A felső templom a 13–14. században épült, melyhez 1640-ben Telegdi püspök nagyméretű barokk dómot építtetett, 1732-ben átalakították. Főoltárát Szent István és Szent László szobrai díszítik. A főoltárral szemben, a püspöki kápolna feletti reliefen szintén Szent László ábrázolás található.
* Fogadalmi pestisoszlop a várkapu előtt. M. Vogerl 1750-ből származó alkotásának oszlopfőjén Szűz Mária szobor.
* A püspöki palota gótikus eredetű épület, melyet 1732-ben Erdődy püspök barokkizáltatott. Szép mennyezetfreskói vannak.
* A Zöld-hegyen már 1446-ban állt a Nagyboldogasszony-templom, mely a 17. században sokszor károsodott, 1663-ban a török pusztította el, majd 1685-ban és 1705-ben újra károkat szenvedett. 1723 és 1738 között teljesen újjáépítették. A Fájdalmas Szűzanya kegyszobra 1784-ben már a főoltáron állt, a templom búcsújáróhely.
* Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült, 1905-ben szecessziós stílusban átépítették.
* Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
* Piarista gimnáziuma a magyar és szlovák művelődés egyik központja volt.
* Nagyszeminárium, Kisszeminátium, püspöki könyvtár. A Nagyszeminárium épülete a 18. századból származik és jelenleg papneveldeként működik. A Kisszemináriumban lakószobák találhatók. A könyvtárban mintegy 80 db 15. századi és kb. 1500 db 16. századi könyv található. Szlovákiában – a könyvet számát tekintve – ez a harmadik legnagyobb könyvtár. A vendégkönyv első aláírója Ferenc József volt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Alsó városrész

* Szent Mihály-templom
* Szent Vince-templom
* Zsinagóga. 1911-ben építették Baumhorn Lipót tervei alapján. A város önkormányzata az épületet 1982-ben vásárolta meg a helyi zsidó közösségtől. Ezt követően az 1980-as években felújították az épület tetőszerkezetét és homlokzatát. Az 1996-ban elkezdődött újabb felújítási munkálatok 2003. július 3-án, az épület ünnepélyes megnyitásával fejeződtek be. A zsinagóga épülete jelenleg kulturális rendezvények színhelye. Ezenkívül helyet biztosít a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeum Holokauszt kiállításának és a város szülöttének, a jelenleg Izraelben élő festőművész Shrag Weil grafikáinak.
* Piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
* A város legrégibb temploma a 11–12. századi Szent István-templom, amely valószínűleg 9. századi alapokon áll. Értékes középkori freskói vannak.
* Nyitra menti Múzeum. A múzeumban régészeti kiállítás tekinthető meg.

[LAP TETEJÉRE]

Külvárosok

* Misszionárius Múzeum – szlovák misszionáriusok által Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyakból készült tárlatot láthatunk.
* Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
* Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum

[LAP TETEJÉRE]

Zobor-hegy

A Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység északkelet felől Nyitránál éri el a Kisalföldet. A Tribecs-hegység déli részét képezi az 587 m tengerszint feletti magasságú Zobor-hegy, melynek kőzete gránit alapon mészkő. Főként tölgyerdő borítja. Déli hegyoldalán a Zobor városrész fekszik.

* A Zobor-hegyi bencés apátságot pannonhalmi bencések alapították 1075-ben. 1464-ben az esztergomi érsek elvette tulajdonukat, majd 1695-ben Itáliából kamalduliak telepedtek itt le, akik új templomot és kolostort építettek. 1782-ben berendezését Zobordarázsra vitték át. Az épületben ma szanatórium működik.
* Szent Zoerard-András remete barlangja.
* természetvédelmi terület
* TV torony

 

[LAP TETEJÉRE]

Trencsén (Trenčín)

A Vág mente gyöngyének nevezett Trencsén Szlovákia legszebb városai közé tartozik. Első írásos említése 1111-ből való. Trencsén 1412-től szabad királyi város. Vára a Középső–Vág mente kiemelkedő építménye. A város szorosan kötődik Csák Máté személyéhez, aki az interregnum időszakában itt rendezte be főúri udvartartását. A Felvidék talán leglátványosabb vára szinte teljesen őrzi eredeti alakját.

 

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A várat a történelem a római birodalom korától eredezteti. Erről tanúskodik az a felirat, amely a II. római légiónak a Laugarici csata során, az i. sz. 179. évben, a Germánok felett aratott győzelméről tudósít. A vár székhelye volt a „ Vág és Tátra urának” , a legendás Csák Máténak; erre emlékeztet a Máté torony, sziluettjével oly jellegzetes képet adva a várnak, a városnak. A vár udvarán található az a híres kút, amelyhez a török Omár herceg legendája kötődik: a szépséges Fatima iránti nagy szerelemről, akit úgy tudott kiváltani fogságából, hogy Fatima szabadon bocsátásáért a várudvaron, a sziklába kutat vájt. A várban a Trencséni Múzeum kiállítása található, amely dokumentálja a vár és a régió történetét. Itt látható a történelmi bútorok, fegyverek, festmények és más művészeti alkotások állandó kiállítása, a vár galériája pedig az archeológiai gyűjtemények és leletek tárának ad otthont.

[LAP TETEJÉRE]

A trencséni felirat

A trencséni várszikla latin felirata a Laugaricio melletti táborban 178/179-ben telelő 855 római katona és Marcus Valerius Maximianus legátus germánok feletti győzelmének állít emléket. Ezen in situ fennmaradt felirat a rómaiak a mai Szlovákia területén való tartózkodásának első emlékei közé sorolható. 1854-ben fedezték fel, eredetiségét Theodor Mommsen bizonyította. Ma a Hotel Tatra teraszáról látható. A speciális egység a II. segéd légió (II legio Adiutrix) része volt Aquincumból. A Vág folyó mentén felmenő katonák a következő szöveget vésték a sziklába:

VICTORIAE
AVGVSTORV(m)
EXERCITUS QVI LAV
GARICIONE SEDIT MIL(ites)
L(egionis) II DCCCLV
(Marcus Valerrius) MAXIMIANUS LEG(atus) LEG
(ionis) II AD(iutricis) CVR(avit) F(aciendum)

Fordítása: „Császárok győzelmének ajánlotta a II. légió 855 katonája, azon seregből mely Laugaricioban volt. Készíttette Marcus Valerius Maximianus a II. segéd légió legátusa.”

[LAP TETEJÉRE]

Egyházi emlékek

A város híres kegyhelye a Várdomb egykori kiemelkedő szikláján áll. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástromi kegyoltárának készítője valószínűleg a híres Donner G. Ráfael. Mária-ünnepeken az egész év folyamán a zarándokok kedvelt búcsújáró helye. A Szeretetláng engesztelő mozgalomnak is egyik bázisa. Trencsénben található a sziklára épült kegytemplomon kívül még a művészi kivitelű Illésházy-kastély barokk kápolnája is, ahonnét a 18. században egy csodálatos, fából készült Mária-kegyszobrot a máriatölgyesi búcsújáró helyre szállítottak. Trencsén gyönyörűsége az 1650-es években a jezsuita atyák által épített templom és rendház, mely a jezsuita rend galád föloszlatása után a piaristák birtokába került. Ma már a kegyestanító-rendiek sincsenek jelen Trencsénben az 1950-es események óta. A kegyhely közúton és vasúton is egyaránt megközelíthető és a Szűzanya ünnepein különösen vonzó.

 

[LAP TETEJÉRE]

Eperjes (Prešov)

Eperjes Szlovákia északkeleti részének nagyvárosa, amely a szlovák, lengyel, ukrán és ruszin kulturális hatások olvasztótégelye. A város gazdag múlttal és mozgalmas jelennel rendelkezik. Eperjes a történelem folyamán Kassa (Košice) és Bártfa (Bardejov) hagyományos riválisa volt. Manapság a város Kassával együtt Kelet-Szlovákia domináns városai közé tartozik. A város a szlovákiai evangélikus egyház keleti püspökségének a székhelye, valamint a régió műveltségének a központja.

[LAP TETEJÉRE]

A főtér

Az orsó alakú tér egyik oldala sétálóutca, a másik oldalra pedig csak buszok és taxik hajthatnak be. A teret főként reneszánsz és barokk polgárházak szegélyezik. A kívülről gótikus, belül inkább barokk Szent Miklós-templom a 14. század közepén épült, háromhajóssá 1515-ben alakították át (tornya csak 1715-ben épült hozzá). Oltára az egyik legszebb barokk oltár a Felvidéken, melynek közepébe harmonikusan illeszkedik a régi, gótikus stílusú szárnyasoltár szekrény része, középen Mária, kétoldalt Szent Miklós és Szent Adalbert alakjával. A templom bejáratával szemben, a plébánia épületének homlokzatán látható dombormű szintén Szent Miklóst ábrázolja. A közelben áll a kevésbé díszes, késő reneszánsz evangélikus templom(1642), amely csak az istentiszteletek idején látogatható. Eperjes legszebb reneszánsz műemléke a sgraffitóval díszített, pártázatos Rákóczi-ház. A 16. sz. végéről származó épületben működik az eperjesi helytörténeti múzeum. Egyebek mellett régi barokk bútorokat, helyi céhek tárgyi emlékeit és a régi sárosi népművészetet mutatja be. A főtér közepén álló, 1667-ben alapított evangélikus líceum a reformkori Felvidék egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt, itt tanult többek között Kossuth Lajos is. Az épület egyik sarkán elhelyezett szobor Caraffa eperjesi vérengzésére emlékezetet. A kivégzések helyszínén állították fel a Mária-szobrot 1751-ben. További látnivaló még a városháza épülete (Erkélyéről kiáltották ki 1919-ben a Szlovák Tanácsköztársaságot.), melynek pincéjében Bormúzeum működik. A főtér 65-ös sz. gyönyörű reneszánsz, sgraffitóval díszített épülete szintén a Rákócziak tulajdona volt. A közelben található a Sárosi Galéria, ahol szlovákiai művészek modern alkotásaiból szoktak időszaki kiállításokat rendezni. Érdemes még megtekinteni a Fekete Sas (Čierny orol) nevű kultúrközpontot. A 19. század végi épület színházterme ma is őrzi a századforduló elegáns világát.

[LAP TETEJÉRE]

Belváros

Eperjes egyik legérdekesebb látványossága az 1898-ban épült zsinagóga, valamint a benne berendezett zsidó múzeum. A tárlat a második világháború előtt a városban élő mintegy 6000 főnyi zsidó közösség mindennapi életét mutatja be. A legjelentősebb eperjesi zsidó család, a Holländer volt az első, amely a 19. században letelepedési engedélyt kapott. Hálájuk jeléül emelték a főtéren ma is látható Neptun-szobrot. A görög katolikus püspöki székesegyházban (18. sz. közepe) látható a Pavol Gojdič görög katolikus püspök tiszteletére kialakított emlékhely. A püspököt a kommunista hatóságok életfogytiglani börtönre ítélték, mert nem volt hajlandó áttérni a görögkeleti vallásra.

[LAP TETEJÉRE]

Külváros

Érdemes megtekinteni a Kálvária-dombon álló 18. századi barokk templomot. A Sóvár névre hallgató külvárosi rész nevezetessége az egykori bányatelep helyén kialakított bányászati múzeum.

 

[LAP TETEJÉRE]

Lőcse (Levoča)

Lőcse egyike a szép szepességi középkori szász, zipszer, városoknak. Nevét a Lőcse, Levice, patakról kapta, amely valószínűleg szláv eredetű. Első településüket a tatárok elpusztították. A IV. Béla által behívott újabb szász telepesek, hospesek már a város mai helyén építették fel Lőcse városát a 13. század második felében. A szászok a bányászat, feldolgozás és a kereskedelem hasznából felvirágoztatták a várost, amely sorozatban kapta kiváltságjogait. A Rákóczi szabadságharc után elvesztette katonai jelentőségét, az erődítmények egy részét fokozatosan elbontották. A város a középkor végétől Trianonig Szepes vármegye székhelye volt.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Jakab-tempom

Szent Jakab-templom Szlovákia egyik legnagyobb gótikus temploma. Működő templom, napi misékkel, több mint 700 éve Lőcse, a hajdani szabad királyi város plébániatemploma. Gazdag a történelme, egyben több művészeti emlék kincsestára. Ezt tükrözi az is, hogy háromszoros nemzeti emlékhely: a templom önmagában az, de a híres Lőcsei Pál mester fafaragványa és Szilassy János barokk stílusú aranyműve is a nemzeti kultúrörökség része. A templom a középkorban nagyon tisztelt id. Szent Jakab apostolról, a harcosok, vándorok és munkások védőszentjéről kapta nevét. Ünnepnapja július 25. Ezen a napon tartották régen a lőcsei nagy évi vásárt. A római katolikus Szent Jakab-templom Szlovákia egyik legjelentősebb vallási épülete. A templom önmagában és belső kiépítése 1965-től nemzeti emlékhely. Legcsodálatosabb a főoltára, amely egyben a világ legmagasabb gótikus stílusú oltára, a későgótikus stílusban munkálkodó híres Lőcsei Pál mester műve. Az oltár 18 m 62 cm magas. A gótikus oltáron kívül Szilassy János művei – a 18. század második felében készült szentségtartók, kelyhek és egyéb vert arany- és égetett, cseh gránátokkal díszített zománcművek – is 1992-től a nemzeti kulturális örökség részei.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A történelmi városháza épülete a Pál mester tér (námestie Majstra Pavla) közepén helyezkedik el. Reneszánsz árkádjaival kelti fel a figyelmet. Déli oldalán a polgári erények allegóriája található, melyek a város polgárait ékesítették. A városháza Lőcse szabad királyi város gazdagságának és hatalmának jelképe volt. Itt határozott a választott városi tanács a város és annak lakosai sorsáról. A városháza belsejét városházi helyiségek alkotják tartóoszlopokkal és impozáns előcsarnokkal, az emeleten található boltíves, csillagos boltozattal. A kiállítás Lőcse város történelmének van szentelve - kezdeti fejlődésének, virágkorának, valamint jelenkorának. A történelmi jellegű tárgyak Felső Szepes gazdag népművészeti alkotásaival vannak kibővítve. Alkalmanként különböző előadásokat és kiállításokat tartanak itt.

[LAP TETEJÉRE]

Thurzó-ház

A város neves szülötte, Thurzó János  bányavállalkozó háza a főtéren található. A jellegzetes, sárga épület kitűnik a tér házainak sorából. A 16. század második felében épült, a homlokzatának tetején lévő pártázat ebből a korból való, míg a sgraffito-díszítést a 20. sz. eleji felújításkor kapta.

[LAP TETEJÉRE]

Templomok

A Kassai-kapu közelében található a minorita-templom (1751), melynek barokk belső díszítése különösen látványos. A városközpont másik végén álló Szent László-templomot eredetileg szintén a minoriták építették a 14. században. Ennek a templomnak a stílusa a korszaknak megfelelően gótikus, belső berendezése viszont már kora barokk. Főoltárának középpontjában Mária alakja, kétoldalt pedig Szent István és Szent László látható. A templom mellett áll az egykori minorita kolostor gótikus épülete, melynek épen fennmaradt kerengőjét és középkori falfestményeit érdemes megtekinteni. A város közelében, egy hegy tetején áll az I. világháború után átadott Mária-templom neogótikus stílusú épülete. A templom kegyhely, az oltár közepén álló Mária-szobornak a hívők csodatévő erőt tulajdonítanak. A zarándokok a 15. század óta látogatják a kegyhelyet, mely mára Szlovákia legjelentősebb búcsújáró-helye lett.

 

[LAP TETEJÉRE]

Losonc (Lučenec)

A határtól alig 20, Salgótarjántól 30 kilométerre fekvő 29 ezres lélekszámú település lakóinak ma 16-17 százaléka tartja magát magyarnak. A város régen is a szláv-magyar nyelvhatáron feküdt, de a korábban északon húzódó határ a 20. század hatvanas éveiben a déli oldalra helyeződött át. A Losoncra érkező vendéget - nemzetiségtől függetlenül - szívesen fogadják. Több jó konyhájú étterem mellett megfelelő szállást is lehet találni. Nagyon jó a kereskedelmi ellátás, a kisebb-nagyobb boltok mellett egy hipermarket található a település szélén.

[LAP TETEJÉRE]

Református templom

Ősét, a Szűz tiszteletére emelt templomot (alapjai láthatóak a templom alagsorában) Szent László király leánytestvérének fia, Lambert építette. Ez Esterházy Pál nádor Mennyei Korona c. művében (1696) olvasható. Eszerint 1128-ban „épéttetett Losonczi Lambert nevű Magyar Országi Palatinus Losonczon az Boldogságos Szűz tiszteletire egy Templomot, melyben kiváltképpen tiszteltetett a Szeplőtelen Szűz…" A XV. században Ján Jiskra szerezte meg, aki erőd mintájára erősítette meg. 1590-ben az evangélikusok tulajdonában van, majd 1608-ban került a reformátusok tulajdonába. Az útleírásokban hibásan jelölt adatokkal szemben az 1849 augusztusában, a város felégetésekor súlyosan megrongálódott templomot nem Ybl Miklós tervei alapján újították fel, hanem Wagner János, pesti építész tervei szerint. A felújítás kezdetén 1851-ben belsejében sírokat találtak – abban arany-, ezüst ékszereket és szövetmaradványokat. A „Losonci kincs“-et a budapesti Nemzeti Múzeumba szállították, ahol az mai is megtekinthető. A város legszebb épülete, 2005-ben visszakerült a református egyház tulajdonába.

Reduta

A város szívében, a Kubinyi téren áll az egykori Vigadó (Reduta) klasszicista épülete, melyet 1816-ban emeltek. Az épületben annak idején a művészeti élet legnagyobbjai (Vörösmarty, Mikszáth, Honthy Hanna...) vendégeskedtek. Az 1990-es években eredeti stílusban újították fel a századelő hangulatát idéző termeket, melyekben ma konferenciákat, esküvőket és egyéb rendezvényeket tartanak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Rozsnyó

A Rozsnyói-völgykatlanban található a Sajó (Slaná) folyó völgye mentén, a Voloveci hegység (Pozsálló vagy Ökörhegy) déli nyúlványa alatt. Bányásztelepülésként alapult, arany-, ezüst- és rézbányákkal. Az írásos emlékek először 1291-ben említik. Városi jogot 1340-ben kapott, mezővárossá 1382-ben, szabad királyi várossá pedig 1410-ben vált. A török betörések miatt a 16. században a bányászat visszaesett. A város a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, ezen kívül püspöki székhely.

[LAP TETEJÉRE]

Őrtorony

Az eredeti gótikus városháza része volt a főtér közepén, ma kilátótorony. A tornyot, mint fontos védőelemet a török veszély ellen 1643-ban kezdték építeni Weiszer Márton bíró idejében. A befejezése számos váratlan ok miatt elhúzódott egészen 1654-ig, amikor a rozsnyói Bakos Mátyás bíró meghívta városunkba a szepességi Gerscheuer György építészt, aki segédként a helyi Mosszen Dánielt választotta. Az építkezés még abban az évben befejeződött. A torony déli oldalára értékes reneszánsz emléktáblát helyeztek mindkét bíró nevével, az építés idejének megjelölésével és a városi címerrel. A tetőszerkezetben emlékiratot rejtettek el, melyben Missnico Althuem János részletesen leírta az építkezés kezdete óta eltelt 11 év összes eseményét. Az emléktábla felett befalazott török ágyúgolyó látható. 1766-ban a torony leégett és a mai barokk zsindelytetőt kapta meg.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

Az újabb városháza klasszicista stílusú kétemeltes épülete több polgárház átépítésével 1711-12-ben jött létre. Az eredetileg szimmetrikusra komponált épületet a 20. század elején egy szomszédos polgárház adaptációjával északi irányban bővítették. A homlokzat klasszicista timpanonját mázas kerámiából készült városcímer díszíti. A városháza kapuja fölött a II. Rákóczi Ferenc rozsnyói tartózkodásának emléket állító tábla látható.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Anna-templom

Az egykori ferences rendi kolostor későbarokk épülete klasszicista elemekkel, 1745. június 30-án alapították. A templom tornyát 1782-ben fejezték be. A már felépült kolostor a kápolnával együtt a 1784-i tűzvészben nagyon megrongálódott. A templomot felújították, és 1826. november 5-én átadták a híveknek. Mivel többször is leégett, 1906-ig többször volt javítva. Ebben az időben a homlokzat keleti részéhez egy kicsi, neorokokó stílusú "Az isten sírja" kápolna épült. A templomban Ádám Gyula rozsnyói festőművész 1897-1918 között készült falfestményei láthatók. A főoltár 1905-ben épült, az orgona Salgótarjánból, a szobrok és az oltár díszletei Tirolból, a barokk szószék a 17. század végéről Kassáról  származnak, a három harangot pedig 1892-ben Budapesten Valtzer Ferenc harangöntő öntötte.

[LAP TETEJÉRE]

Az Ispotály

A város legrégebbi kórházának épülete Andrássy György adományából épült 1719-ben. Erről az épület homlokzatán elhelyezett korabeli emléktábla tanúskodik. A barokk-klasszicista stílusban emelt épület oromzatának fülkéiben három barokk szobortcsoport látható: Szt. Flórián, Mária Megkoronázása és a Piéta. Az 1994-ben restaurált épület a Műemlékvédelmi Hivatal székhelye.

 

[LAP TETEJÉRE]

Evangélikus templom

1786-ban építette Mayer építészmester, akkor még torony és harangok nélkül. Ez a mai Szlovákia egyik legszebb, a vallási türelemről nevezetes temploma. Az oltár Gode József műve (az ismert pozsonyi Gode Lajos szobrász fia), a szószék és a keresztelőmedence márvány talapzaton Louis seize-stílusban készült. Az orgonát 1785-ben építette Gertner János mester – ez a maga nemében legértékesebb műve Gömörben. Ez a templom Szlovákia legjellemzőbb klasszicista építménye. Az építése II. József császár rozsnyói 1783. évi látogatásához kapcsolódik.

 

 

Református templom

1904 - 1905 között épült, szecessziós téglaépület, a tervező Weninger F. építészmérnök Budapestről, az építész Szilvássy F. mérnök Rozsnyóról. A szószéket és a padokat pácolt fából aranyozott díszítéssel Boyer Ferenc asztalos készítette 1905-ben, az orgonát a debreceni S. kerékgyártómester készítette. A Úr asztala Füleky István műve. A főhajó keleti oldalán és az északi hajón fából készült karzat található öntött pilléreken, dekoratív oszlopfővel.

[LAP TETEJÉRE]

Mária mennybemenetele-templom

A 13. században épült. A főoltár későbarokk, Gode József készítette 1779-ben. A szélső Szent András oltára, klasszicista mű 1828-ból. A szószék barokk-klasszicista, Gode J. műve kb. 1770-ből. A keresztelőmedence márványból készült - klasszicista mű 1828-ból. Rozsnyó legértékesebb műalkotása – későgótikus táblafestmény 1513-ból; Szűz Máriát ábrázolja Szent Annával és a kis Jézussal, valósághű eseményekkel a középkori bányászati és a vaskohászati életből - ismeretlen festő alkotása.

[LAP TETEJÉRE]

Kossuth Lajos szobra

A közel három méter magas bronzszobrot először 1907-ben állították fel a város főterén. Róna József művét 1919-ben döntötték le cseh legionáriusok, az első bécsi döntés után 1938-ban újra felállították, 1945-ben pedig ismét ledöntötték. 1956-ban a Bányászati Múzeum kazánházába, 1967-ben pedig a Múzeum kertjébe került, ahol közel húsz évig várt a restaurálásra. A helyi Bányászmúzeum előtti téren 2004. február 1-én újraavatták (a dél-szlovákiai magyar műemlékek felújítási alapjának 520 000 SK-s anyagi támogatásával). A bronzszobor helyén korábban a dolgozó parasztság és a munkásosztály összefogását szimbolizáló szoborcsoport állt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nepomuki Szent János-kápolna

A középkori üzletsor a városi torony mellett, a 18. század második felében apró kápolnával bővült és Nepomuki Szent János életnagyságú rokokó stílusban készült kőszobrával. A párkány mindkét oldalán egy-egy ülő angyal szobra látható, a baloldali mutatóujjával a száján a gyónás titkának védnökét szimbolizálja, a jobb oldali pedig egy gipszmásolat. A szent a hagyományos fekete-fehér ünneplő öltözetben, két kezében pálmaággal és kereszttel látható, ezek fölé hajtja a fejét. A szobor feje felett hagyományos glória –ezúttal négy csillagból képzett- látható.

[LAP TETEJÉRE]

Kálvária

A  Kálvária a város fölött található, barokk, későbbi korokból való átalakításokkal. Az első építményt, hét stációt kápolnákkal és a mai ormos kápolnát 1741-ben építtette Steer Jakab rozsnyói polgár feleségével, Katalinnal, Szabó Ferenc rozsnyói jezsuitafőnök kezdeményezésének köszönhetően. 1841-ben újabb átalakítást végeztek rajta, ekkor az ormos kápolna főoltárán egy új festményt helyeztek el és az eredeti hat kápolna (az egyik idővel tönkrement) újjáépült. A kápolnákból az eredeti olajfestményeket, amelyek akkor már nagyon rossz állapotban voltak, eltávolították és domborművekkel helyettesítették, amelyeket Kollarcsik István püspök rendelt Münchenben. Az Úr sírja kápolnát 1854-ban újíttatta fel Gromer Elek rozsnyói kanonok. Kb. abban az időben újították fel az ormos kápolnát körülvevő falat is a harangtoronnyal együtt. A 20. század 30-as éveiben épült újabb 14 stáció színes majolika domborművekkel, amelyek a mai napig üzemelő, Pécsett található Zsolnay-manufaktúrából származnak. Az eredeti kápolnák, amelyek már a 20. század első évtizedeiben is nagyon rossz állapotban voltak, azóta teljesen lepusztultak. Az Úr sírja kápolna kb. a 20. század második felében ment tönkre. Kettő a 14 stáció kápolnái közül a Járási Népi Csillagvizsgáló építésekor semmisült meg a 20. század 70-es éveiben.

 

[LAP TETEJÉRE]

Érsekújvár (Nové Zámky)

A Nyitrai kerülethez tartozó Érsekújvári járás székhelye. A város a Nyitra folyó partján épült, a Kisalföld északi részén fekszik. A mai Érsekújvár -patinás hangzású neve ellenére- már nagyrészt a szocialista időkben épült, rideg épületekből áll. A város lakosságának mintegy kétharmada szlovák, többségük azonban beszél magyarul.

[LAP TETEJÉRE]

Ferences-rendi templom és kolostor

Ez a jelentős építészeti műemlék nem egy átalakításon, átépítésen esett át. Eredeti külsejét ma már csak feltételezhetjük. Legrégebbi részeit az 1626-1631-es években építették, Pázmány Péter bíboros 1631. május 24-én szentelte fel. Mai terjedelmével összehasonlítva az eredeti csak zsindelytetős kistemplom volt. Sokkal kisebb volt a hozzáépített kolostor is. A török fennhatóság alatt a kolostor török tisztek szálláshelyeként szolgált. A templomban élelmiszer- és lőszerraktár volt. A torony helyén minaret állt. Csak 1685 után, az erődnek Lotharingiai Károly serege általi való felszabadítása után szentelte újra Sorman Péter milánói Ferenc-rendi főpap. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kezén volt a kolostor, akik a kolostori részt kiszélesíttették, de tiszteletben tartották az régi épület építészeti elrendezését. További felújítására Bálinth K. tervei alapján a 19. sz. végén került sor. A 20. században leginkább a két világháború történései sújtották e műemléket. Művészettörténeti szempontból főleg az egyes stílusjegyek eltörléséről volt szó. Olyan érzéktelenül cseréltek le az épületek belső és külső vakolatait, hogy az eredeti barokk díszítésnek vagy feliratoknak töredéke sem maradt meg. Ezért ez a műemlék is teljes építészeti felújításra szorult. A kolostor felújítása 1978-ban kezdődött el. Először az objektum alapos történeti vizsgálata, feltárása kezdődött el, melynek során felfedezték azt az eredeti átjárót, amelyen keresztül lovasfogatok hajthattak be az udvarba. Ez a portálé betekintést nyújt egészen a paradicsomkert átriumába. A kolostor középkori kolostorok mintájára keresztfolyosóval és paradicsomkerttel épült. Alatta pincék vannak, a régebbi pincéket szűk folyosók kötik össze. A templom alatt kripta van, ahol a kolostor és a város elöljárói voltak eltemetve. Földi maradványaikat később a Szent József-temető kriptájában helyezték el. Ma a kolostor főleg a ferences szerzetesek szálláshelyéül szolgál.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Kereszt felmagasztalása-templom

A város főterének domináns épülete a plébániatemplom, amely 1584-85-ben épült. Eredetileg késő gótikus, egyszerű épület volt, de később többször átépítették. A Bocskay-féle felkelés alatt nagy károkat szenvedett, 1612-ben csaknem teljesen felújításra szorult. Pázmány Péter érdeme, hogy 1633-ban renoválták. A török hódoltság idején is átépítették és mecsetként szolgált. 1693-ban Széchényi György érsek javíttatta meg a templomot. Címerét ma is láthatjuk a templom hajójába vezető ajtó felett, ezzel a felirattal: "Széchényi György Esztergomi érsek 1639". 1787-ben Batthyány György érsek renováltatta a templomot. A portálé felett ma is olvasható a felirat: "Et tandem tristes caroll nost fata per ignes tota cints tali sto reparata stav 1811". 1810-ben az épületet berendezésével együtt tűzvész pusztította el. Csak a sekrestye egy része maradt meg, és a szentély örökmécsese. A késő barokk korszak klasszicizáló stílusjegyeit viselte magán a templom egészen 1867-ig. Ebben az évben a tornyot építették át, mert a vihar 1867. augusztus 8-án ledöntötte. Lipper L. tervei szerint építették újra, a munkálatokban Simor János érsek is részt vett. A templom legutolsó, alapvető átépítésére 1877-ben került sor, amikor neoklasszicista jelleget öltött. Ebből az időből származik az ablakok köríves formája. Az utóbbi években a homlokzatokat, a tetőt és a torony borítását javították. A szentély belsejének padlózatát 1996-ban újították fel.

[LAP TETEJÉRE]

Szentháromság-kápolna

A város legrégibb kőtemetője a mai Bernolák-tér helyén volt, amelyet 1872-ben szüntettek meg. A temető - most már park - területén áll a Szentháromság-kápolna, amelyet Isten dicsőségére Skultéty Jakab építtetett. A kápolna Anton Bernolák plébános, esperes, tanító, nyelvész és tanfelügyelő végső nyugvóhelye. 1797-ben jött Érsekújvárba és 16 évig tevékenykedett itt. 1813-ban halt meg. A temető megszüntetése és rendezése után földi maradványait újratemették, és Flenger Mihállyal, a helyi leányintézet alapítójával és Lauro Štefan pappal közös sírba került. Fábián János érsekújvári pap a kápolna falára emléktáblát helyeztetett el. A kápolnát többször felújították, legutoljára 1977-ben. Eltávolították a nedves vakolatot, kijavították és kiegészítették a meghibásodott, vörösréz bádogos munkát, csatornákat, vízlevezetőket. Felújították a belső és külső festést és mázolást, valamint szép, kovácsoltvas rácsajtót helyeztek be. A kápolna környékét parkosították.

[LAP TETEJÉRE]

Szentháromság-szobor

Érsekújvárott 1740-ben pestisjárvány pusztított. A járvány befejeződésének emlékére olasz mesterek tervei szerint 1749-ben építették meg a Szentháromság-szobrot. A szobor barokk stílusú, egyes részei a rokokó hatását idézik. A szoborcsoportnak mozgalmas története van, hiszen többször újították és áthelyezték (1827, 1876, 1929, legutoljára 1993-ban újították fel). 1993. október 24-én a szobrot ismét eredeti helyén a Fő téren szentelték fel. A szoborcsoport henger alakú oszlop, növényi ornamentikával díszítve. A szoborcsoport közepén a Szeplőtelen Szűz alakja látható, alatta a föld és a kígyó. A szoborcsoport tetején látható a Szentháromság. Az oszlopot körbeveszi Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent József szobra. Ezek alatt egy ráccsal elkerített részben van Szent Rozália fekvő szobra. A szoborcsoportot növényi ornamentika is díszíti. A talpazaton három gazdagon díszített elliptikus táblán látható feliratok:
„Restui veteri que empus sprevi honori 1876” (Legyen becsületükre azoknak, akik remélnek bízva az örökkévalóságban 1876)
„Quae devotam tibi constans perduret in aevum 1875” (Amely hűen és erősen tart a mennyekben, 1875)
„Hanc triadi posvere plebis piavolta colummnam 1740” (Emeltette Istenfélő életével)

[LAP TETEJÉRE]

Szent Antal-kápolna

A kápolnát 1913-ban építették, az építéshez Ferenc József is anyagi támogatást nyújtott. A kápolna belső falán látható felirat szerint: „Ezen kápolnát Antal Margit és özvegy Zeman Jánosné, szül. Schindler Mária fáradozása hozta létre, ez utóbbi annak fenntartására 600 korona alapítványt tett. 1913”. Efölött található másik emléktábla szerint: „Döme Istvánné, szül. Fujasz Julianna Szent Antal-kápolna gondozója 3000 azaz háromezer Kč-t (korona) költött a kápolna renoválására 1931-évben”. Ferenc József császár magánpénztárából 200 koronát adományozott a kápolna részére.

 

 

Szűz Mária-kápolna

A 18. század második felében épült. Egy monda szerint 1709-ben az itt található és a környéken széles körben ismert és tisztelt Mária-kép könnyezett. A szentélyválasztó rácsba barokk stílusú, a rajta található évszám szerint 1780-ban készült. Alatta Mária monogrammját láthatjuk, amely megjelenik a kápolna homlokzatán is. A kápolna mellett egykor temető is volt, melyet 1866-ban számoltak fel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Ortodox zsinagóga

Az 1880-as években szakadás állt be az egyházközségben és megépült az ortodox zsinagóga is. Ez a neológtól jóval puritánabb téglalap alaprajzú, karzattal ellátott egyszintes épület. Először 1920-ban újították fel. A második világháború után bár nem bontották le igencsak elárvult. Költséges felújítását 1989-ben kezdték el. 1991-ben még nem fejeződött be a felújítás, de már védett műemlékké nyilvánították. A főkapu felett héber nyelven hirdeti a felirat: „Ez szolgáljon részetekre kis szentélyként”. A héber számmisztika szerint a betűket számmá alakítva megkapjuk az első felújítás (1920) évszámát. A zsinagóga külső falán található az 1992-ben felavatott holokauszt-emléktábla. A belső térben látható emlékmű megemlékezik a 2500 érsekújvári áldozatról, melyeket 1999. június 20-án lepleztek le. A zsinagóga udvarán álló melléképületet egykor mint egyosztályos iskolát használták. Ennek az épületnek a falán avatták fel 1997. július 7-én Raoul Wallenberg budapesti svéd nagykövetnek, a zsidók megmentőjének avattak emléktáblát.

[LAP TETEJÉRE]

Rimaszombat (Rimavská Sobota)

Rimaszombat, járási székhely és a történelmi Gömör vármegye központja, a Rima folyó völgyében fekszik.Bár a város nagy részét teljesen átépítették, a városmag épen átvészelte a szocializmus évtizedeit, és a 90-es évek második felében elvégzett felújításoknak köszönhetően ma ismét eredeti szépségében mutatkozik. A város lakosságának jelenleg még több mint 40%-a magyar, de a szlovákok közül is sokan beszélnek magyarul.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

Négyszög alakú főtere az 1506-os nagy tűzvészt követő újjáépítést követően nyerte el jelenlegi formáját. A tér két temploma közül a középen álló katolikus, a tér szélén látható pedig református. Utóbbit II. József türelmi rendelete idején építették, amikor először engedélyezték, hogy reformátusok az utca frontjába illaszkedve építsenek templomot. A templom oldalán láthatjuk a 19. század eleji klasszicizmus legnagyobb magyar szobrászának, Ferenczy Istvánnak 1912-ben készült mellszobrát. A katolikus templom mellett a város másik szülöttjének, Blaha Lujzának a mellszobra áll. A tér további érdeklődésre számot tartó épületei az OTP Bankától jobbra eső egykori vármegyeháza (18. sz. vége), valamint a banktól balra lévő Tátra Szálló impozáns épülete. Az OTP Banka és a Tátra Szálló közötti utcán néhány perces sétával elérhető a Gömöri múzeum, ahol egyebek mellett a gömöri kerámiaművészet néhány szép darabját és egy egyiptomi múmiát is láthatunk. Említést éredemel még a Tompa Mihály tér, ahol a neves költő 1902-ben készült szobrát tekinthetjük meg.

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók:

* Evangélikus temploma 1786-ban épült copf stílusban, tornya 1856-ban készült, felszerelését IV. Gusztáv Adolf svéd király adományozta 1803-ban a bécsi svéd követség megszüntetett kápolnájának felszereléséből.
* Az egykori vármegyeháza, 1798-ban épült empire stílusú épület, itt választották Petőfit tiszteletbeli táblabírává.
* Az új megyeháza 1902-ben épült eklektikus stílusú épület. homlokzatán Gömör vármegye címere látható.
* A városháza 1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
* A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is.
* Az új gimnázium 1904-ben épült neoreneszánsz stílusban.
* A Huszth-ház, Petőfi szálláshelye 1845-ben, falán emléktábla. 2006 nyarára lett teljesen felújítva, továbbá egy kis emlékszobának is helyt ad.
* A vízimalom 1823-ban épült, ittjártakor Petőfi itt fürdött meg a Rimában.
* A tamásfalvi városrészen áll a Zathureczkyek klasszicista kastélya. Ma mezőgazdasági kutatóintézet van benne.
* A tamásfalvi harangtorony a hagyomány szerint már a 16. században is állt, 1945 után restaurálták.
* Szabatkapusztán a törökök 1553-ban Fülek elfoglalása után várkastélyt építettek, innen sanyargatták a környék népét. Ma csak csekény maradványai láthatók.
* Kurinc-pusztán egykor johannita kolostor állott.
* A Barátkút Kurinc-puszta közelében csobogó forrásával a városiak kedvelt kirándulóhelye volt. A johanniták ide jártak ívóvízért.
* A város melletti Kőjankó szikla alatt negyedkori tó található, közelében barlangok láthatók.

[LAP TETEJÉRE]

Selmecbánya (Banská Štiavnica)

Selmecbánya az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. A hegyekkel körülvett, káprázatos fekvésű város a mai napig szinte érintetlenül őrzi azt az évszázadokkal ezelőtti világot, mely a többi felvidéki városban legfeljebb egy-egy főtérre korlátozódik. Hangulatos, zegzugos kis utcái szabálytalanul kanyarognak a domboldalakon, patinás házai igazi középkori hangulatot árasztanak. Selmecbánya 1993 óta a Világörökség része.

[LAP TETEJÉRE]

Leányvár

A monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. A valóság azonban az, hogy a vár a török veszély idején, 1564 és 1571 között épült. A várost 24 olasz ágyúval védte a Léva és Bakabánya irányából várható támadásoktól. Ha ellenséges csapatokat láttak, akkor fekete lobogót tűztek ki. Ha viszont vendég közeledett, az őrség úgynevezett monettát fúvott. Tűz esetén nappal vörös lobogóval, éjjel lámpással jelezték a vészt. A tűzőr negyedóránként trombitált, míg az egész órákat harangütés jelezte. A leányvárban 1860-tól az akadémisták testgyakorló órákat tartottak. Belül az épület emeletei tagolatlanok, kisebb szobákat a sarokban elhelyezett tornyokban találunk. A boltozatos földszintről az emeletre eredetileg nem vezetett feljárat, mivel ott tárolták az őrség lovait. Ma az épületben a törökellenes harcokra emlékező kiállítás látható. A vár emeletéről a város teljes panorámáját élvezhetjük.

[LAP TETEJÉRE]

Kálvária

A Selmecbányán található kálváriát a város keleti oldalán emelkedő Scharfenberg-, vagy Kálváriahegy város felé néző oldalára építették a jezsuiták. Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük. A szóbeszéd szerint azért épült a tótok temploma a hegy alján, mert ők voltak a leglustábbak. A selmeci kálvária nem csak szép fekvése miatt híres, hanem mert a klasszikus 12 stáció helyett csak 7 mutatja Krisztus szenvedéseit, a másik 7 Mária szenvedéseit foglalja össze.

[LAP TETEJÉRE]

Szentháromság-tér

Szentháromság-szobor

Az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, míg az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további hat szent szobra található, köztük Szt. Borbáláé a bányászok védőszentjéé. A szoboregyüttes homlokzatán kétfejű sas tartotta és tartja az éppen időszerű címert, bár az 1981-82. évi rekonstrukcióval visszaállították az eredeti Habsburg-címert. Látható még rajta a város címere és a bányászjelvény is.

[LAP TETEJÉRE]

Evangélikus Líceum

A Szentháromság tér felső végén, a jobb oldalon található; 1827-30 között klasszicista stílusban épült. Itt tanult Petőfi Sándor. Erre az épület falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

[LAP TETEJÉRE]

Szitnyai-ház

Ez az épület is a XVI. században épült. A századfordulón Szitnyai József nevű tudós selmeci polgármesteré volt. Sokkal nevezetesebb azonban ez a hely a „Kafeehaus zum goldenen Grubenlicht” (Az Arany Bányamécshez) címzett kocsmáról, amely az épület földszintjén volt. A Stelz Flórián által csaknem 55 évig vezetett, félhomályos, de mindig hangos kocsma a burschok törzshelye volt.

[LAP TETEJÉRE]

(Kék) Szőlő Fogadó

Évszázadokig nevezetes vendéglátóhely volt. Az akadémiai ifjúság magyarérzelmű tagjai különösen előszeretettel látogatták abban az időben, amikor a burschok törzshelye Az Arany Bányamécshez címzett kocsma volt. Az 1860-as 70-es években a „jönköpingsek” (A burschenschaftból kivált akadémisták gúnyneve, melyet az akkoriban használatba került új svéd öngyújtók nevéről kaptak.) ezzel is hangsúlyozni akarták a bursch-hagyományok megtagadását.

[LAP TETEJÉRE]

Az Akadémia épületei

[LAP TETEJÉRE]

Zsembery- (Marschalkó) ház

Emléktábla jelzi, hogy ebben az épületben kezdte meg munkáját az 1808-ban felállított Erdészeti Tanintézet első tanára, H. D. Wilckens. Az ő idejében a Zsembery-ház teljes egészében az erdészeti oktatást szolgálta. Később ez az épület adott otthont a diákság egyesületi életének. Itt mondták ki 1875-ben a  hallgatók a „Magyar Társaság” megalakulását.

[LAP TETEJÉRE]

Fortuna-ház

1838-ban özv. Gerlamb Eliz báróné az Erdészeti Tanintézet céljaira eladásra felajánlotta a Fortuna – épületet kertestől 4300 Ft áron. Az udvari kamara még ez évben elrendelte a Fortuna – házak megvételét, s arra is adott utasítást, hogy a megvásárolt házaknak tan- és gyűjteménytermekké, tanári és tanársegédi lakássá átalakítására költségvetést készítsenek. A házak felügyeletét a tanársegédre bízták

[LAP TETEJÉRE]

Privitzky-ház

A terasz közepe táján áll emléktáblával jelezve, hogy ebben az épületben lakott és tanított Mikoviny Sámuel. A Selmeci bányatisztképző iskola első tanára.

[LAP TETEJÉRE]

Fritz-ház

Az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az „A” épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia 1829-től bérelte, majd 1885-ben megvásárolta.

[LAP TETEJÉRE]

Krecsmáry-ház

Tulajdonképpen ez tekinthető az Akadémia legelső épületének, mert Nicolaus Jacquin 1764. szeptember 1-jén ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani előadásait. A házat a kincstár Jacquin részére bérelte, az emeleti részeket lakás a földszintet pedig laboratóriumok és tantermek számára.

[LAP TETEJÉRE]

Erdészeti palota

A selmeci Akadémia fennállása óta küzdött a megfelelő épületek és helyiségek hiányával. Tanulmányi célra kevésbé alkalmas bérelt épületeket voltak kénytelenek felhasználni. A Klauser-kert (a mai felső botanikus kert) megvásárlásának évében (1854) ismételten előtérbe került egy új épület létrehozásának gondolata. A tervezett épület a mai palota helyén állott volna, a kivitelezés azonban pénzhiány miatt meghiúsult. Egy új erdészeti épület építésének eszméjével később is foglalkoztak, de az ügy csak 1885. júniusában juthatott dűlőre, amikor Farbaky Károly, az Akadémia igazgatója kimondta, hogy: „az akadémia hallgatóinak az erdőtörvény életbelépésének tulajdonítható rohamos szaporodása folytán, az összes akadémiai helyiségeknek az átalakítása most már elodázhatatlan szükséggé vált, s hogy különösen az erdészeti tantermek- és gyűjtemény helyiségekben mutatkozó fogyatkozást a kor igényeinek megfelelően csak úgy lehet orvosolni, ha az erdészeti akadémia számára a felső botanikus – vagyis az ún. Klauser-féle kertben, egy egészen új épület emeltetik, amely magába foglalhatja a tantermeket, laboratóriumokat és gyűjteményeket”. Az épület 1890-ben teljesen elkészült, s az 1890/91. tanévet már itt kezdték el. Az épület ünnepélyes felavatására azonban többszöri halasztás után, csak 1892-ben került sor.

[LAP TETEJÉRE]

Bányászati és kohászati palota

1900-ban adták át. Az erdészeti palotához hasonlóan, klasszicizáló stílusban készült. Ebben és a szomszédos kémiai palotában jelenleg vegyipari szakközépiskola működik.

[LAP TETEJÉRE]

Kémiai palota

1912-ben készült el klasszicista stílusban, a homlokzatán a bányászkalapács és az erdészcsillag látható. Nagy előadóterme a legkorszerűbb igényeket is kielégítette.

[LAP TETEJÉRE]

Vaskohászati anyagvizsgáló

1913-ban adták át. Az épületben a laboratóriumokon kívül tanári lakás is volt, ahol a vaskohászati tanszék vezetője lakott.

[LAP TETEJÉRE]

Óvár

Az Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, három hajós román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templom a templomos rend után a domonkos rendé lett. Mellette állt a Szent Mihály kápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély hírére várrá alakították. A vár hatszögletű, négy sarkát kör, maradék két sarkát pedig négyzet alaprajzú torony erődíti. A délkeleti oldalon lehet az építménybe bejutni. A harcias külső ellenére nehezen védhető, hiszen a föléje magasodó Paradicsom hegyről könnyen belőhető. Fenntartották a török idők után is, sőt tovább építették. A vártemplom harangtornyát barokk stílusban építették. Itt helyezték el a város legrégibb harangját a XV. században. Az Óvárban a múlt század végén a városi levéltár, illetve annak leégése után, városi múzeum működött. Trianon után ide szállították át az 1848-as honvédszobrot is.

[LAP TETEJÉRE]

Kammerhof

Selmecbánya legértékesseb objektumaihoz tartozik a Kammerhof (Kamaraudvar) épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. A múltban (13.sz.) a bányakamara székhelye volt, későb (16.sz.) a középszlovákiai bányászati kerület kamaragrófjainak a székhelyévé vált. Az épületben múzeum és állandó kiállítások vannak – a Szlovákia bányászata (14 terem) és Könyvkultúra történelme (2 terem). A kiállítások tömörítve mutatják be a bányászat fejlődését a problémákkal és sikerekkel, a bányásztudományokat de az egyszerű bányászok életét is. Nagyon érdekesek a bányatechnológia és bányagépek működő modeljai, melyek működésén láthatjuk, milyen ügyesek voltak a régi bányamérnökök és a tervezők abban az időben, amikor még nem voltak számológépek, laser, elektromos energia vagy akár belsőégésű motorok.

[LAP TETEJÉRE]

Klopacska

Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A „bakter” a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszat, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben – kétszer egyperces szünettel – kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai, majd elindult a völgy irányába a sok száz, pislogó bányamécs – kezdődött a munka. Temetéskor a harangzúgás után lassú, gyászütemben szólaltatták meg. Fájdalmas kopogása kísérte az elhunytakat is utolsó útjukra. Jelenleg teaház (vagy valami hasonló) működik az épületben.

[LAP TETEJÉRE]

A Bányászati akadémia és a Botanikus kert

Selmecbánya a múltban nem csak a bányászati de a természettudományok központja is volt. Ezért is volt itt megalakítva 1764-ben a világ első műszaki egyeteme, amely fokozatossan  a tudomány és technológia központjává vált át. Itt az akkori világ bányászati, geológia, méréstan, erdészet, vízigazdaság és a többi tudományok legismertebb szakemberei tanítottak és tartottak előadásokat. A 19. században, miután a Bányászati és Erdészeti akadémia kiterjedt, felépítették a számukra az akadémiai épületeket és körülötte megalapították a Botanikus kertet, melyben több mint 200 fajta fa található az egész világból. A Botanikus kert dominánsai a gyönyörű, halalmas szekvoja fák, olyanok, amelyeket Észak Amerikából ismerünk.

[LAP TETEJÉRE]

Zsolna

Szlovákia északnyugati részének metropolisza és a "Vág gyöngyszeme". Szlovákia egyik legrégebbi városa, mely egyedülálló történelemmel, valamint sok történelmi-kulturális nevezetességgel rendelkezik. Zsolna az elmúlt évszázadban a szlovák nacionalizmus fellegvárának számított, itt alakult meg a 20. század elején a Szlovák Néppárt, és innen indult a Josef Tiso-féle fasiszta szlovák állam is. A város központját a 90-es években alaposan felújították, a főtéren kísérletet tettek arra, hogy a belvárosi házsorokat a környezetbe illő modern épületekkel egészítsék ki.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

* A város főtere Szlovákia legteljesebb lábasházakkal díszített piaci árkádsora.
* A plébániatemplom a Várdombon áll, a 15. század elején épült gótikus stílusban, később többször átépítették.
* A Burián-harangtorony a plébániatemplom mellett áll, 1540 körül építtette Podmaniczky Rafael. Eredetileg vártorony volt.
* A Szent Pál-templom és -kolostor 1743-ban épült barokk stílusban jezsuita rendházként. 1880-ban püspöki árvaház lett.
* A ferences templom és kolostor 1730-70 között épült barokk stílusban.
* A Szent István-templom Szentistvánpatak (szlovákul Závodie) nevű külvárosában áll, 13. századi román stílusú, korabeli freskókkal.

 

[LAP TETEJÉRE]

Tátra

A Tátra hegyvidéke egy keleti és egy nyugati részre osztható. A nyugati rész, a Liptói Havasok további hat földrajzi egységből áll (Osobita, Sivy vrch, Rohace, Liptovske hole, Cervene vrchy és Liptovske kopy). A Keleti Tátra a Magas Tátrát és a Fehér Tátrát foglalja magába. A legmagasabb és legismertebb ezek közül a Magas Tátra, melynek legmagasabb pontja, a 2655 méter magas Gerlach-falvi csúcs. Ez a terület Szlovákia egyetlen alpesi jellegű hegysége, 32 völgye mindössze 26 kilométer hosszan terül el, ezáltal egyike a legkisebb magashegységeknek. Az éles, sziklás csúcsok alakjukat a gleccserek munkájának köszönhetik, melyek több ezer évvel ezelőtt kialakították a Magas Tátra mai arculatát.

A gleccserek, miután hegység-alakító munkájukat elvégezték, eltűntek, így itt már nem képeznek torlaszokat, mint ahogyan azt Alpokban vagy a Kaukázusban teszik. A természet munkáját az ember vette át, egyedülállóan megközelíthetővé téve a területet, jól karbantartható ösvények vezetnek át a völgyeken és hágókon keresztül, több mint 10 hegycsúcsra.

A közlekedési eszközök és épületek figyelemre méltó magasságokban is megtalálhatóak:
Strbske Pleso (Csorba-tó) települése (1355 m) könnyen megközelíthető közúton vagy villanyvasúton,
Hrebienok gerinc (1285 m) fogaskerekű kisvasúttal,
Skalnate Pleso (1751 m) kabinos libegővel,
majd innen tovább egy másik libegő visz fel minket a Lomnici-csúcsra (2632 m),
Soliko (1815 m), és a Lomnici-nyereg (2200 m) fapados felvonóval érhető el,
a Velicke Pleso (1670 m) partján fekszik az egyik hegyi menedékház és hotel, a Sliezsky Dom (Sziléziai-ház),
Rysy menedékház (2250 m), a legmagasabban fekvő szálláshely a Tátrában.

Ezekhez a helyekhez a Tátra csúcsai igen közel vannak, melyek közül több 2500 méter fölé magasodik. Egy átlagos túrázó számára is számtalan csodálatos kilátópont érhető el ezek közül.
A Magas-Tátra festői csipkéit 30 völgy és 100 jégkori tó teszi még szebbé. A 600 kilométer hosszú, remekül kiépített túraútvonal-hálózat minden völgyet és csúcsot elér. Aki kirándulni szeretne, az augusztusban és szeptemberben jöjjön, aki pedig a síelést kedveli novembertől áprilisig hódolhat szenvedélyének.

 

[LAP TETEJÉRE]

Mala Fatra nemzeti park

A Mala Fatra nemzeti park legmagasabb pontja a Velky Krivan. A park szívében található a Vratna, a gyönyörű, erdővel borított völgy, amely kitűnő túrázási útvonalakat, télen pedig csodálatos sípályákat kínál. 634 méterrel a tengerszint felett, 200 méter magasan a környezetéhez képest, egy mészkősziklán terül el a hajdani Szepes vármegye leghíresebb építménye, az Iglói vár. (Igló mai neve - Spišská Nová Ves). A vár ma nemzeti kulturális emlék és a világörökség része- A vár nemcsak a 12. -18. század építészetének emlékműve, hanem 4 hektáros területi terjedelmével (pontosan 41 426 m2) Európa legnagyobb várkomplexumaihoz sorolandó. Nagyságából, védettségéről és szervezettségéről arra lehet következtetni, hogy már ezidőben Közép-Szepesség fontos adminisztrációs központja volt. A romok még ma is jól láthatók, körbevették az egész mai várat és átmetszették a legnagyobb várudvart.

[LAP TETEJÉRE]

Iglói vár

A várak, ezek között az Iglói vár is, a tatárjárás idején kiválóan helytálltak. Felismerte ezt IV. Béla is aki 1249-ben a vár helytartójának engedélyt adott egy torony és egy palota építésére. Így keletkezett az ún. "helytartói palota" (prepošstký palác). Ekkor már a vár a királyi vármegye székhelye. 1312-ben a Trencséni Csák Máté akarta a várat elfoglalni, de sikertelenül. Nemsokára ezután a várat gótikus stílusban átépítették és kiszélesítették. A várban született a Habsburgok előtti utolsó magyar király - Zápolya János. Ebből a családból ő volt a vár utolsó tulajdonosa, mert mikor elvesztette a magyar királyi trónért folytatott harcát, 1528-ban a Habsburgok a várat tőle elkobozzák és 1531-ben Thurzói Alexnek ajándékozzák. A Thurzó család a várat ismét átépíttette, s így kapott több épület is reneszánsz jellemet. 1636 a család férfiágon kihal így a vár a Csákyakhoz kerül és az ő tulajdonukban marad egészen 1945-ig. Az új tulajdonosok a várban csak a 17. század végéig laknak. Napjainkban a várat az alapos kutatások után konzerválták és néhány részét felújították. Az alsó várudvart már 1983-ban megnyitották a közönség előtt.

Árkádok kötik össze a mai tornyot a 15. századból származó gótikus kápolnával, ami után helyezkedik el a vár legértékesebb része a hatalmas, eredetileg háromemeletes román palota, melyet a 15.-16. században gótikusan átépítettek. Az eredeti építészeti stílusból legszebbek a csoportosult román ablakok finom oszlopai. Ezeket a részeket a 13. században készítették Észak-Olaszországból való kőfaragók.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szlovénia

[LAP TETEJÉRE]

Ljubljana

Ljublaja ( korábbi nevén Laibach) 300 ezer lakosával Európa legkisebb fővárosi közé tartozik. Már a római kor idejéből ismert a település, akkor a város neve Emona volt. Itt vezetett át az antik világ híres Borostyán útja az Adriáig. Kulturált, nem túl zsúfolt, de nem is rendkívüli látnivalókat kínáló város.  A kis területen fekvő óvárosa a várhegy  lábánál,  a Ljubjanica folyócska két partján terül el.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

A városban járva kihagyhatatlan látnivalót jelent a városképet uraló vár megtekintése. A történeti emlékek szerint a várdomb már az i.e. 12. században is lakott terület volt, az első erődítményt pedig az illír és a kelta időkben emelték itt. A domb a római korban is megerősített, katonák által védett hely volt. A vár ma is látható épületeinek többsége a 16-17. században épült, s a vár egészen 1814-ig kaszárnyaként, majd börtönként szolgált. Az 1848-ban épült Figyelő Torony a városban kitörő tüzek elleni védelemre szolgált. A 20. század nagy részében a várat kulturális célokra használták, de a jugoszláv időkben lakóövezet is volt. 1964 után teljes felújítás kezdődött a várban, ami napjainkban is tart. 2000 óta az épületegyüttest a Festival Ljubljana nevű rendezvényszervező cég működteti és kulturális eseményeknek, színházi előadásoknak,koncerteknek, kiállításoknak ad otthont. A vármúzeumba és a toronyba 20 százalékos kedvezménnyel válthatnak jegyet a Ljubljana-kártya tulajdonosai. Ljubljana talán leghangulatosabb része a Preseren tér, így ez sem maradhat ki a városban tett sétából. A nemzeti költőről, France Preserenről elnevezett tér nemcsak összekötőkapocs a város központi része és az Óváros között, hanem a helyiek kedvelt találkozóhelye is. A téren áll a költő szobra is, a közelben pedig Ljubljana legtöbbet fényképezett hídja a Hármas-híd áll. A híd két oldaláról lépcsőkvezetnek a folyópartra, a helyiek kedvelt korzójára.  Ljubljanát a hidak városa is, hiszen számtalan díszes átkelő található meg itt. A Ljubljanica folyón a római időkben épült az első híd, a középkor évszázadaiban pedig két fahíd is feszült a folyó felett. A 18. század végén a város terjeszkedése miatt a falakat lebontották és ekkor került sor a már említett árvízvédelmi építkezésekre. Ekkor több új fahíd is épült a városban, amelyeket aztán kő-, vas- később pedig betonszerkezetű hidak váltottak fel. A szabályozás után a folyó két partján rakpartokat alakítottak ki, amelyek ma a városiak kedvelt sétaútvonalai.

 

[LAP TETEJÉRE]

Maribor

Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb, és a szlovén Alsó-Stájerország régió legnagyobb városa.  Egyetemi város, katolikus érseki székhely,a róla elnevezett község központja. A történelmi Stájerországban, a Dráva partján, a Pohorje hegy lábánál, a tengerszint felett 274 m magasan fekszik. A második világháború után Maribor tradícióira és földrajzi helyzetére építve gyorsan az egyik legjelentősebb jugoszláv ipari központtá fejlődött, valamint Kelet-Szlovénia közlekedési és kulturális központja is lett.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

A balparti óváros első nagy épülettömbje a Szent Alajos templom. A bazilika után megtekinthetjük a folyópartot és a történelmi belvárost, az egyetemi negyeddel. A történelmi belvárosba érve a Városháza óratornya magasodik ki a házak közül. A fűzfák előtt hattyúk és kacsák úszkálnak a Dráván. A pillérekről vízsugarak irányulnak a folyóba. A híd a Főtérre vezet. A túloldali a Narodni Dom (egy kultúrpalota) tornya látszik, majd alacsonyabban a Zsidótorony, mögötte pedig a Víztorony teteje emelkedik ki. Távolabb a víz fölött egy másik közúti és egy továbbivasúti híd is. Maribor szűk utcácskáin, hangulatos terein, óvárosában mindenképp megéri elidőzni egy kicsit.  Sétánk során mindenképpen érdemes útba ejteni a régi zsinagógát (Sinagoga), a Zsidó- és Vízi-Tornyot (Židovski Stolp, Vlodni Stolp), valamint a Bíró-tornyot (Sodni Stolp), amely a régi városfal sarkán állt. Kellemes perceket tölthetünk a Városi parkban (Mestni park), és meglepő látvány a Piramida a várrommal. Mindenképp érdemes megnézni (a már korábban említett) a hivatalosan is a város természeti és kulturális örökségének részét képző Öreg szőlőtőkét is (Stara Trta - Vojašniška ulica 8.). A szőlőtőkemetszése és szüretelése minden évben népünnepély.  Különös vonzerővel rendelkezik a Lent, a drávaparti régi városrész. Itt kerül megrendezésre, a városi vízpart központjában, a már híressé vált és tradicionális, multikulturális Lent Fesztivál, mely évről-évre nagyobb hírnévre tesz szert külföldön is. A fesztivál majdnem egy hónapig tart és tele van kulturális és szórakoztató eseménnyel. A város pereméről a maribori domboldalba nyúló szőlőhegyek 50 kilométer hosszú borútjaival csalogatja az idelátogató. Ezeket borkimérők és idegenforgalmi parasztgazdaságok tarkítják.

[LAP TETEJÉRE]

A síparadicsom

Maribor a Magyarországhoz legközelebb eső szlovén sícentrum (Budapesttől 380 km). Legmagasabb pontja a Zigarto csúcs, amely 1347 méter magas. A maribori síterület szintkülönbsége körülbelül ezer méter. A völgyből a pályarendszerhez egy kabinos felvonó visz fel. Mindösszesen 40 km-nyi pálya van és 15 sílift tartozik ezekhez, melyek óránként közel 18 000 snowboardost és sízőt képesek szállítani. Érdekessége a maribori síparadicsomnak az az 5 km-es éjszakai pályája, amely Európa leghosszabbja. Itt kerül megrendezésre minden év januárjában a FIS egy-egy futamát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Celje

A Száva és a Voglajna folyók találkozásánál fekvő és kisebb magaslatokkal körülvett  város stratégiai fekvése miatt, már Kr.e. 5. században lakott volt. Celje 1451-ben városjogot nyert. A város folyamatosan fejlődött és gazdagodott, 1846-ban épült meg a vasút, mely az iparosodás rohamos fejlődését eredményezte, mely tovább folytatódott a két világháború között és után is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A várostól délkeletre, a folyó túlsó oldalán, egy 407m magas sziklán található a régi vár (Stari grad). Stratégiailag remek helyen fekszik, innen könnyen ellenőrzés alatt tartható a városba vezető összes szárazföldi és vízi út. A XIII. században a Heunburg grófok számára készült a nyugati oldal szélén a vár magját alkotó lakótorony. Később keleti irányba ezt lakópalotával majd a XVI. században felső várudvarral egészítették ki. I. Cillei Frigyes építette a belső tornyokkal védett falövezetet, melynek a ma is látható legnagyobb tornya a Frigyes-torony. A vár inkább erődítmény, mint sem lakókastély jellegű volt, ezért építették lakhelyül a XIV. században a Cilleiek a grófi palotát a Knežji dvorec-et lent a városban. A régi vár elhagyatottá vált. A XVII. században Gaisruck gróf vette meg, és innen szállította el az építőanyagot a Žalec melletti Novo Celje kastélya építéséhez. A hosszú és napjainkig tartó helyreállítás után a nyugati főúri rész a régi toronnyal és a várfal a Frigyes toronnyal készült el. A várból remek kilátás nyílik Celje-re és környékére.

[LAP TETEJÉRE]

Knežji dvorec

Mivel a régi vár inkább erődítmény volt, mintsem lakókastély, a Cillei grófok a XIV, században egy az igényeiknek jobban megfelelő lakópalotát (Knežji dvorec) építettek a városban a citadella délnyugati sarkában. A Cilleiek egykori fényűző palotája, ahonnan virágkorukban nagy befolyást gyakoroltak Európa történelmére Mária Terézia idején kaszárnya lett, és maradt a legutóbbi időkig. Nem rég kezdődött a helyreállítása, mely napjainkban is tart.

[LAP TETEJÉRE]

Stara grofija

Az egykori grófi székhely Stara grofija ma helytörténeti múzeum. Valószínűleg olasz építész tervezte, legrégebbi, városfalra támaszkodó része 1580-ból, az udvarra néző jellegzetes kétszintes árkádsora és loggiája valamint a reneszánsz feljárója a XVII. századból való. A belső termeit szépen az 1700-as állapotokat tükrözően állították helyre, leghíresebb ezek közül az első emeleten található „celjei mennyezetes” díszterem. A múzeum anyaga gazdag kőkorszaki, ókori római és népvándorlás korabeli régészeti leletekből, a környék néprajzi értékeiből, tárgyaiból és időrendi sorrendben a város valamint környéke helytörténeti emlékeiből áll. A múzeum egyik legérdekesebb de egy kicsit morbid látványossága a Celjei grófok koponyái, köztük a Nándorfehérváron lekaszabolt Cillei Ulrik kardvágásokkal „díszített” koponyája.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Dániel-templom

A Szt. Dániel (Sv. Danijel) gótikus apátsági templomot 1306-ban említik először írásos emlékek. Az eredetileg kéthajós, lapos mennyezetű templomhoz a XIV. század végén építették a harmadik hajót, ekkor megemelték és keresztboltozattal látták el a főhajót, a szentély is új boltozatot kapott, valamint ekkor épült a kórusülés és a harangtorony. A XV. század elején építették a templomhoz a Fájdalmas Szűzanya kápolnát, mely talán a templom legszebb része, és a Celjei (Cillei) grófok udvari kápolnájának épült. A barokk korban a templomon számos változtatást hajtottak végre, de ezeket az 1930-as és főleg az 1960-as restaurálásokkor eltávolították. A templom viszonylag egyszerű homlokzata és külső falai láttán, melyekbe római kori, gótikus és barokk kőlapokat falaztak, nem is gondolnánk belül micsoda értékek bújnak meg. A legrégebbi freskó a XIV. századból való és Mária menybemenetelét ábrázolja, ebből az időből való a szentély mennyezetén látható akantuszlevelekkel ékesített ciklus. Később készült az északi falon a három királyok vándorlását és Jézus imádását ábrázoló freskó. A főhajó mennyezeti freskói a XVI. században, a keresztelőkápolnáé 1662-ben készültek reneszánsz stílusban. A főoltár 1743-ból való.

[LAP TETEJÉRE]

Mária-templom

A Mária templom (Sv. Marija cerkev) eredetileg a minorita kolostorhoz tartozott, és román stílusban épült, azonban a XVII. században átépítették. Mai homlokzata neoromán és magas templomtornyot építettek hozzá. A teljes homlokzat és a torony 2008-as ott jártunkkor felújítás alatt állt, és a tetejéig fel volt állványozva.  A timpanon faragott domborművein a I. és II. Cillei Hermann grófok láthatóak a kisdedet tartó Madonna előtt térdepelve. A szentély falán Mária menybevitele látható 1813-ból M. Schiffer munkája, a barokk főoltár Jožef Straub keze munkáját dicséri a XVIII. századból. A minorita rendházat a XIII. században alapították, többször átépítették, azonban 1808-ban I. Ferenc császár feloszlatta a rendet és a kolostor épületét fegyháznak építette át. Jelenleg a foglyoknak szentelt emlékműnek és a Legújabb Kori Történeti Múzeumnak ad otthont.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kranj

A Száva és a Kokra összefolyásánál fekvő Kranj Szlovénia negyedik legnagyobb városa, Felső-Krajna (Gorenjska) közigazgatási központja. Stratégiai jelentőségű, a két folyó összefolyása által alkotott félszigeten emelkedő sziklaterasz jól védhető fekvése miatt már a késő kőkorszakban lakott település volt. Igazán fontossá a város az I. világháború alatti és utáni iparosítás következtében vált.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Szent Fábián, Szent Sebestyén és Szent Rókus-templom

A Trubarjev trg-en, szinte a két folyó összefolyásánál magasodó sziklaterasz legvégén, a vár legmagasabb részén található ez az ortodox templom. A négyszögletű alaprajzó hajóval, keskeny szentéllyel, és erősen bordázott boltozattal rendelkező templom 1478-ban épült. A templom legszebb éke J. M. Kremser-Schmidt mester festménye, mely a templom három védőszentjét ábrázolja, amint megvédik a várost a pestistől.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Cantianus-templom

A történelmi belváros főterén, a Glavni trg-en áll az aquileiai mártír Szent Cantianus (San Canziano, Sv. Kancijan) tiszteletére szentelt plébániatemplom. A XV. században épült és Szlovénia egyik első csarnokos elrendezésű temploma. A gótikus harangtorony alatt található főkapun félköríves lunettában az Olajfák hegyét ábrázoló dombormű látható. Kívülről is nagyon szép a templom, de belső szépsége méltán híres. A három hajós belső teret nyolc pillér tagolja. Reliefekkel díszített csillagboltozat fedi mindhárom hajó, valamint a szentélyt. Ljubljanai János mester főműve, angyalok karát felvonultató freskó díszíti a középső hajó mennyezetét. Gazdagon faragott szobordíszek ékesítik az oszlopfőket, a konzolokat és a falfülkéket. Az üvegablakok Stane Kregar alkotásai 1969-ből.

Rózsafüzér Madonnája-templom

A Glavni trg főtértől a Trubarjev térre vezető Cankarjeva utcán sétálva majdnem félúton jobbra található ez a 1518-ban épült templom, melyet 1892-ben neogótikus stílusban újítottak fel. A templombelsőt M. Bradaška festményei díszítik.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Koper

Az isztriai tengerpart legészakibb nagyvárosa Koper. A település Szlovénia fontos kikötője és iparvárosa, valamint a szlovén tengerpart központja. Koper elődje, a görög kolónia Aigida volt, helyén a Caprea (Kecske sziget) foglalta el. A római birodalom bukása után, bizánci uralom alá tartozott. 1797-ig Velencéhez tartozott a város. Ezt követően osztrák, majd 1918-tól 1947-ig olasz fennhatóság volt Koperben. A Trieszti Szabad Terület felosztásával, 1954-ben Jugoszláviához került, majd 1991-ben a független Szlovéniához.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Prétori Palota

A palota egykor a velencei dózse által kinevezett városi előljáró rezidenciája volt. Eredetileg két 13. századi épületből, a rektor -és a praetor-palotából állt, melyeket az 1382-től 1452-ig tartó átépítés során egyesítettek. A loggiához vezető díszlépcsőt néhány évvel később, 1482-ben toldották hozzá. A palota homlokzatát régi címerek, szobrok és emléktáblák díszítik. A tetején végigfutó pártázat, közepén Justitia szobrával 1664-ben készült.

 

[LAP TETEJÉRE]

Loggia

A főtér északi oldalán áll a velencei gótikus stílusú loggia. A nyílt, oszlopos-árkádos épületet 1464-ben emelték, emeletét 1698-ban építették hozzá. A sarkán, egy falmélyedésben Mária-szobor őrzi az 1554-55-ös pestisjárvány emlékét. Az épületben sokáig bíróság működött, árkádjai alatt ma kávézó üzemel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Mária mennybemenetele-székesegyház

A székesegyház nevét főoltárképe után kapta, de Szent Nazarius-székesegyháznak is hívják a város védőszentje után. A templom egy román bazilika helyén épült 1445-ben. Alsó része és kapuja a gótika jegyeit viseli magán, felső része velencei reneszánsz stílusú. Barokk belsejét Vittore Carpaccio freskói díszítik, az ő munkája a főoltárkép is. A templom féltett kincse Szent Nazarius 16. századi kőszarkofágja. Ez épület előtt 13. századi harangtorony áll, melynek eredetileg védelmi célokat szántak. Felső része és toronysisakja 17. századi.

 

[LAP TETEJÉRE]

Velenje

A város Celjétől 24 km-re északra fekszik. Neve először 1250-ben olvasható oklevelekben. A város jelentősége 1767-ben nőtt meg, amikor egy kovács feketeszenet fedezett fel a környéken. A szénkitermelés a II. világháború után lendült fel igazán, itt működött Szlovénia legnagyobb szénbányája. Velenje a szocializmus évei alatt mintavárossá vált, óvárosa köré panel lakótelepeket építettek, így alakult ki a város felemás arca. Velenje mellett épült fel az ország leghíresebb gyára, a Gorenje.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A város feletti dombon magasodik, a síugrósánc szomszédságában. Gyalogosan a sánc melletti lépcsőkön juthatunk fel hozzá. A várat olasz építészek építették, meglehetősen nagy szakértelemmel, hiszen az évszázadok során sem, a törökök, sem a parasztlázadók nem tudták bevenni. Mai formáját 1558-ban nyerte el.

 

 

Bányamúzeum

A bezárt bányában 1998-ban létrehozott kiállítást a föld felszíne alatt 180 méterrel tekinthetjük meg, ahová egy 120 éves lifttel juthatunk le. A szakma rejtelmeivel és szépségeivel a bányajáraton ülve ismerkedhetünk meg. A bányászok életét viaszfigurákkal jelenítik meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Novo Mesto

A Kerka folyó partján fekvő kisváros területe már a bronzkorban lakott volt. Magát a várost Habsburg Rudolf főherceg alapította 1365-ben. Az erős fallal körülvett várost soha nem tudták bevenni, mindenesetre a törökök megjelenésekor a város gazdasági fejlődése megtorpant. Jelentőségét a közelmúltban nyerte vissza, mára a Dolenjska régió gazdasági, adminisztrációs és oktatási központja.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Grm-kastély

A Kerka jobb partján álló épület felújítás alatt áll. Eredetijét Krištof Modax építtette 1586-ban, aki nemcsak lakóépületnek, hanem a törökök elleni védelem eszközének is szánták. Halála után utódai átalakították az épületet. Ma a kastély szárnyai egy belső udvart ölelnek körül, a földszinten és az első emeleten árkádos folyosó fut végig. A parkot a 18. század elején hozták létre, a kastélyt és a Modax-család mauzóleumát ösvénnyel kötötték össze. A 19. században az épületet teljesen átalakították, késő reneszánsz és barokk elemeit ekkor veszítette el.

Szent Miklós-templom

A Kapiteljski-dombon álló templom a város egyik legfőbb nevezetessége. A Glavni trgről vagy a Rozmanova ulicáról is könnyen megközelíthető a dombra felfutó kis utcácskákon. A gótikus épület a 15. századból való, főoltára a velencei Tintoretto műve.

 

[LAP TETEJÉRE]

Ptuj

A Dráva partján fekvő Ptuj, középkori jellegét megőrző igen hangulatos kisváros. Már az újkőkorszakban és a bronzkorban lakott terület volt. A város sokat szenvedett a török háborúk és a magyar végvári harcok miatt. 1573-ban Ptuj a Habsburgok közvetlen birtokába került. A török idők elmúltával a város jelentősége háttérbe szorult, és nem tudta visszanyerni régi szerepét, azonban ennek is köszönhetően szépen megmaradt középkori óvárosa.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Várostorony

A város főterén, a Szent György-székesegyház előtt található a Várostorony (Mestni stolp), mely eredetileg a városi védmű része, őrtorony volt. Az ötszintes reneszánsz torony 1556-ban épült, 1684-ben harangtoronnyá építették át, miután egy tűzvészben a Szt. György székesegyház harangtornya is megsemmisült. 1830-ban Simon Povoden plébános a torony északi külső falába a városban és a környéken talált római faragványos köveket falaztatta, mint a múlt tanúi, és megteremtve ezzel az első szabadtéri múzeumot.

 

Orpheusz-kő

A Várostorony előtt áll az Orpheusz-kő, mely eredetileg egy római faragott márvány kőtábla a II. század első feléből, feltehetőleg Marcus Valerius Verus helyi előkelőség síremléke lehetett. Az 5m magas és 2m széles márvány kőtábla a finom domborművéről kapta a nevét, mely a vadállatokat zenéjével megszelídítő Orpheuszt ábrázolja. A középkorban egészen 1848-ig pellengérként használták, ma a város jelképe.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent György-templom

A Szent György templomot 1125 táján kezdték építeni egy ókeresztény bazilika helyén, ahol már az ókorban is istentiszteleteket tartottak. A középkori román stílusú egyhajós templomot a XIII. században két mellékhajóval háromhajós templommá bővítették. A XIV. században bolthajtásos szentélyt építettek a templomhoz. Később is folyamatosan bővítették pl.: a kórussal, a déli kápolnával, a két oldalkápolnával és a sekrestyével. A központi hajó északi falán jól láthatóak a XI. századi templom megmaradt részei valamint a XIII. századi érseki kápolna a nyugati oldalon. A Szűzanya kápolnában található Pietà a XV. századból való. 1446-ban készült a gyönyörű berakásos fa kórusülés. A Szent Kereszt kápolnában F. I. Flurer freskója, a Szent Ferenc kápolnában F. K. Laubmann festményei láthatóak. A kőszarkofágok közül figyelemre méltó Georg Calaus zászlót tartó lovagot ábrázoló síremléke 1595-ből. Az oltárok és a berendezési tárgyak barokk stílusúak.

[LAP TETEJÉRE]

Minorita rendház, Szent Péter és Pál-templom

A minorita rend első rendházai közé tartozik, melyet a rend Itálián kívül épített. A XIII. században alapították a városfalon belül. A rend szigorú szabályainak megfelelően egy kívül igen egyszerű kora gótikus templomot építettek és mellé a kolostor épületét. 1680-ben a kolostor bővítésébe kezdtek, a templom barokk homlokzatot és faragott oltárokat kapott. II. József 1782-bent kelt rendeletét a minoriták úgy játszották ki, hogy a rendet nem oszlatták fel, hanem átvettek egy plébániatemplomot és világi egyházközösségként működtek tovább. A II. világháborúban a kolostor a Steier Szövetségnek (a németbarát szlovének egyesülete) a főhadiszállása volt. 1945-ben a szövetségesek bombatámadása a kolostort szinte teljesen elpusztította, ezzel a szlovén korai gótika legszebb példája szinte teljesen megsemmisült, csak a szentély maradt fent, az apátsági épület nagy kerengője, valamint a stukkókkal és freskókkal díszített refektórium.

 

[LAP TETEJÉRE]

Muraszombat

A város régen nem a mai helyén terült el, hanem Battyánfalva és a mai városi temető közötti dombon volt. 1605-ben Muraszombat ellenállt Bocskai István seregének, aki ezért felégette a várost. A Szapáry-kastély körül épült fel az új város. Muraszombat Vas vármegye Muraszombati járásának volt a székhelye a trianoni békediktátumig. A muraszombati városközpont már modern város jegyeit viseli, de a külső városrészek helyenként a régi paraszt építkezés stílusát őrzik.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Szapáry-kastély

A középkori eredetű várkastély egykor a településen kívül állt, de miután a 17. század eleji háborúk során Bocskai hajdúi felégették a várost, az új településközpont már a vár körül jött létre. Az épület csak zárt, szabályos négyszög alaprajzával és saroktornyaival őrzi a késő középkori eredetét, külső megjelenésében már barokk formákat mutat, ez leghangsúlyosabban főbejáratának atlasz-alakos, gazdagon díszített kőfaragású kapuja, illetve északi szárnyának homlokzata, valamint a belső terek őrzik. A kastélybelső leglátványosabb elemei a kápolna és az egykori díszterem, figyelemre méltó még az árkádokkal övezett belső udvar is. A mezőváros földbirtokosa a középkorban a Szécsi család volt, a várkastély építése az ő nevükhöz kapcsolódik, a barokk átépítés pedig az újkori birtokos, a Szapáry család ízlését dicséri. A Szapáryak egészen a trianoni békéig megtartották kastélyukat, az épület az imperiumváltás után került állami tulajdonba. Az épületben ma több kulturális intézmény működik, többek között itt kapott helyet Murán-túli Területi Múzeum, amely Muravidék történetét, néprajzát és művelődéstörténetét mutatja be elsősorban szlovén szemmel, de megjelennek benne a magyar történelem fontos elemei is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Miklós-plébániatemplom

A mai városközponttól kissé távolabb helyezkedik el a középkori eredetű, de ma szecessziós hajójával és magas tornyával domináló Szent Miklós-plébániatemplom. A kutatás a templom eredetét még a 11. századra vezeti vissza, az első biztos adatok azonban csak a 13. századból származnak. A nagyméretű, igényes kivitelű gótikus épület egészen a 20. századig fennállt, az 1910-12 között folyt építkezések során azonban a hajót lebontották és a megmaradt középkori szentély és kereszthajó (felette toronnyal) elé egy tágas szecessziós templomot építettek. A középkori freskók az alsóbb szinteken csak töredékesen maradtak fenn, de a boltívek között, az ablaknyílásokban és a mennyezeten szinte épen megmaradtak. A festmények az apostolok és a szentek mellett donátorokat is ábrázolnak, és látványos díszítőelemeket tartalmaznak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Lendva

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

A vár

Alsólendva vára az aljában húzódó mezővárossal, amelyet nyugat felől széles mocsár szegélyezett, jelentős végvári erődítménynek számított. A vár mai formája a 18. századból maradt ránk, amikor Eszterházy herceg (Lipót császár tiszteletére) a vár központjában lévő középkori épületet L-alakú barokk várrá építtette át. A vár akkor kapta a ma is meglévő látványos tetőzetét. 1872 és 1896 között a várban polgári iskola működött. Az épületet a jugoszláv hadsereg a két háború között laktanyának használta, majd a második világháború után egy ideig általános iskola működött benne. A lendvai vár 1973-tól kulturális események színtere: galéria és múzeum méltó helye, a hatalmas padlástérben különleges atmoszférájú kiállítóterem működik. A múzeumban megtalálhatók a lendvai születésű Zala György szobrászművész szobrai, valamint a környék néprajzi, régészeti és történeti érdekességei.

Művelődési és Promóciós Intézet (Színház)

Az épületet Makovecz Imre magyar építész tervezte. Az épületben különféle kulturális tevékenységre kerül sor, a fő hangsúlyt a színházi előadásokra és a koncertekre helyezték.

 

[LAP TETEJÉRE]

Skofja Loka

Szlovénia egyik műemlékekben leggazdagabb kisvárosa, történelme 973-ig nyúlik vissza. A várkastélyt először 1202-ben említi egy dokumentum. A város védelme érdekében a XIV. században falat vontak köré. A város több járványt, ellenséges támadást és 1511-ben egy földrengést is elszenvedett. A várkastély uralja a város látképét, amely alatt középkori hangulatot árasztó óváros található.

 

[LAP TETEJÉRE]

Stajersko

Szlovéniának kelet-nyugat irányban, a Szávától északra fekvő területét Stajersko-nak nevezik, ami arra utal, hogy évszázadokig Steiermark (Stájerország) része volt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Pomurje

Szlovénia észak-keleti, a magyar és osztrák határ közelében lévő területet Pomurje névvel illetik, mely szlovén nyelben Murán túli területet jelent. Ebben a térségben találjuk Murska Sobota (Muraszombat) várost, ahol az egykori Szapáry kastélyban működő Helytörténeti Múzeumot érdemes megtekinteni. Lendava (Lendva) a szlovéniai magyarság központja, szinte a magyar-szlovén határon fekszik. Lendván a híres borutakat érdemes végigjárni, mely felvezet a szőlőültetvényekkel beborított, kráterszerű domboldalra. A borutak kiinduló pontja a város főteréről, a templomtól indul.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bled

Bled és környéke Szlovénia legkedveltebb turistalátványossága. A Bledi-tó kis szigetén a Csodatevő Madonna (Mati bojana otoku) barokk kegytemplom található. Bled vára, amelyet a Windischgrätz hercegek emeltettek, egy csaknem 100 méteres függőleges sziklafal tetején található, csodálatosan szép környezetben. A kiválóan karban tarott vár Bled város és a Bled-i tó panorámáján kívül más érdekességeket is kínál. Megtalálható itt például egy középkori nyomda és egy borospince is. Bled egyike a legszebb szlovéniai üdülőterületeknek. Szépsége a nyugodt, harmonikus környezetben, az enyhe klímában, a tiszta levegőben rejlik. A környék számos kikapcsolódási és sportolási lehetőséget kínál: lehet itt fürödni (természetes ill. termál vízben), túrázni, kenuzni, kajakozni és raftingolni. A kultúra iránt érdeklődök is kellemesen eltölthetik szabadságukat, kirándulásra hív a tó közepén található kis templom, a vár és a környék múzeumai. Emellett autóval is remek kirándulási lehetőségek nyílnak e gyönyörű tájegység felderítésére.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Svájc

[LAP TETEJÉRE]

Bern

Bern Svájc fővárosa, bár nem a legnagyobb város és gazdaságilag sem a legjelentősebb. Ennek ellenére a helyiek szerint Bern a legsvájcibb város és a helyi dialektus a legsvájcibb svájci német. Hagyományos homokkő épületeivel, történelmi tornyaival és egyedülálló szökőkútjaival Bern az egyik legszebb példája a középkori városépítészetnek Európában. Itt találhatjuk Európa leghosszabb fedett bevásárló sétányát, ahol az árkádok alatt és a tereken, mellékutcákban vendéglők és kávéházak tucatjai várják a turistákat.

[LAP TETEJÉRE]

Münster

Az óváros legjelentősebb temploma a Münster, a svájci késő gótika szép példája, különösen kórusablakai és figurális díszítései érdemelnek figyelmet. E helyen 1256 óta kápolna állt, amelyet azonban a rohamosan gyarapodó lélekszámú város a 14. század végére kinőtt. A polgárság kezdeményezésére 1421-ben indult meg a Szent Vince oltalmába ajánlott templom építése, méghozzá a kápolna körkörös kibővítésével. A rákövetkező negyedszázadban, 1446-ig az ulmi Matthäus Ensinger irányította a főhajó építését. Ezt követően több mester dolgozott a templomon, vezetésük alatt 1517-ig lassan elkészültek a hosszházak, a mellékhajók, a sekrestye, a mellékkápolnák, a nyugati kapuzat és a kórusboltozat. Időközben 1460 és 1483 között Erhard Küng vezetésével az épületszobrászati munkák java része is elkészült. 1485-ben az új berni templom Rómától megkapta a székesegyház címet. A nyolcszög alaprajzú torony építése 1521-ben, 61 méteres magasságnál félbeszakadt, s a végül 100,6 méter magas torony felső részét és a sisakot végül csak több évszázados késéssel, 1889–1893 között fejezték be August Beyer tervei alapján. 1528 után a református Bern legfőbb temploma lett. A Münster nyugati kapuzatának figurális díszítményeiA székesegyház legdíszesebb eleme a nyugati főkapuzat 234 emberalakot felvonultató, az utolsó ítéletet ábrázoló, festett szoborcsoportja. Az eredeti kórusablakok 1441–1455 között készültek. A kilenc harang legrégebbike a 13–14. század fordulójáról való ezüstharang, az 1611-ben öntött legnagyobb pedig egyúttal Svájc legnagyobb harangja is. A székesegyház berendezésének legrégibb részei az 1522–1525-ben Jacob Rüss és Heini Seewagen által készített stallum, valamint a misecsengők. A templom jelenlegi orgonája az eredeti, 1848-as hangszer 1930-ben átépített változata. A Münster déli oldalán terül el az Aare-kanyarulatra kilátást nyújtó, a korábbi temető helyén a 18. században kialakított parkosított, támfalas terasz, a Münsterplattform (helyi nevén Pläfä).

 

[LAP TETEJÉRE]

Nydegg-templom

A 13. században lerombolt Nydegg vára helyén 1341–1346-ban épült fel a huszártornyos Nydegg-templom (Nydeggkirche), ehhez később még egy tornyot emeltek, s 1504-re hajóját is kibővítették. A reformációval, 1529-től fa- és gabonaraktárnak használták, majd 1566–1721 között a Münster alá rendelt istenházaként működött. 1863-ban és 1953-ban az épületet kibővítették, ez utóbbi alkalommal kerültek a reliefes bronzkapuk a templomra.

 

[LAP TETEJÉRE]

Francia-templom

Az óváros egyik legrégibb szakrális építészeti emléke a Francia-templom (Französische Kirche), amely eredetileg az 1269-ben Bernben megjelent dominikánus szerzetesek kolostortemplomaként épült fel a 13. század utolsó évtizedeiben. A története első szakaszában Prédikátor-templom (Predigerkirche) néven ismert templomot Szent Péter és Pál oltalmába ajánlották. A reformáció elérkeztével, 1527-ben a dominikánusok elhagyták a várost, s 1534-ben az épületet részben gabonaraktárrá alakították át, a kolostor pedig kórház, majd a 17. században árvaház lett. 1623-tól francia nyelvű istentiszteleteket tartottak a templomban, s 1685-től a Franciaországból menekült hugenották egyik legfontosabb temploma lett. Az épület nyugati oldala 1753-ban új, barokk homlokzatot kapott. A 20. század elején a kolostor megmaradt részeit lebontották, s csak a templom maradt fenn.

 

[LAP TETEJÉRE]

Óratorony

A mai Óratorony (Zeitglockenturm, berni német nyelvjárásban Zytgloggeturm) a 12. század végén épült, és Bern első városfalának nyugati kapuja volt egészen 1256-ig, amikor a Ketrec-torony vette át a helyét. Ezután női börtönné alakították át, majd miután 1405-ben a város többi részével együtt leégett, újjáépítették. Ekkor helyeztek el tornyában egy óraszerkezetet és egy harangot, aminek köszönhetően elnyerte ma ismert nevét, s évszázadokon keresztül órájához igazították a város többi időmérő eszközét. Vélhetően ugyancsak a 15. század első felében került asztronómiai óra a torony keleti oldalára, amely ma ismert, végső formáját 1530-ban nyerte el Casper Brunner keze munkája nyomán, ugyanakkor, amikor a belső óraszerkezetet is felújította és az óránként megszólaló, medvefigurákat felvonultató órajátékot is kialakította. 1771-ben felújították.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bundeshaus

A Szövetségi Parlament építése 1894-ben kezdődött Hans Wilhelm Auer tervei alapján, s 1900-ban fejeződött be, de csak 1902-ben adták át rendeltetésének. Az épületben székel a Szövetségi Tanács (Bundesrat), vagyis a tulajdonképpeni kormányzat, valamint a parlament, a szövetségi gyűlés (Bundesversammlung). A korábbi parlament a mostani épület tulajdonképpeni nyugati szárnya, amely Friedrich Studer tervei alapján épült 1852–1857 között, és amelyet először 1884–1892 között bővítettek, végül a századfordulóra elkészült a ma ismert épület. A neoreneszánsz stílusban épült parlamentnek építészeti szempontból figyelemre méltó hatalmas kupolája, északi főhomlokzata és gazdagon díszített lépcsőháza. A szövetségi parlament székháza mellett magasodik az 1867–1869 között elkészült impozáns épület, amely 1903-ig koncert- és báltermeknek, valamint egy könyvtárnak adott otthont, 1906 óta pedig a Berner Kantonalbank székháza (Kantonalbankgebäude). A parlament keleti szomszédságában áll az eredetileg a szövetségi fővárosba érkező diplomaták, politikusok, uralkodók elszállásolására 1865-ben megnyitott Bellevue Palace hotel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A gazdag kereskedővárosi múltat idézi a város egyik legpatinásabb középülete, a Városháza (Rathaus), amely nevében őrzi eredeti funkcióját, ma Bern kanton politikai központja, itt tartja a kanton nagytanácsa évi öt rendes gyűlését. Maga az épület, a város történetében a harmadik közigazgatási központ 1406–1415 között épült késő gótikus stílusban, a rottweili Heinrich von Gegenbach és Hans Hetzel munkájaként. 1868-ban neogótikus szellemben átalakították, de ennek a beavatkozásnak a nyomait az 1940–1942 közötti felújítás eltüntette.[11] A városháza szomszédságában áll az Antonita-ház (Antonierhaus), amely a betegápoló antonita szerzetesek rendházaként épült 1444-ben. 1492–1505 között felépült templomuk is (Antonierkirche), amely a 18. század végétől műhelyként, postakocsi-állomásként, múzeumként, majd tűzoltóállomásként funkcionált.

 

[LAP TETEJÉRE]

Erlach-palota

Az óvárosi nemesi-polgári családok palotáinak egyik legszebb példája az Erlach-palota (Erlacherhof), amelynek története a 14. századig nyúlik vissza. Két régebbi ház összenyitásával ekkor alakult ki a mai palota elődje, amelyhez a 15. század közepén egy harmadik polgárházat is hozzáépítettek. Az ekkor még a Bubenberg család által lakott palota (Bubenberghaus, Bubenberghofstatt) a 18. század közepén a városbíró (Schultheiß) Hieronymus von Erlach tulajdonába került, aki utasítást adott az épület Albrecht Stürler tervei alapján történő, franciás szellemiségű átalakítására (1746–1752). A 19. század elején francia konzulátus működött az épület falai között, 1832-ben a városvezetés, 1848-ban a szövetségi parlament felsőházának irodája költözött az épületbe, végül 1857-től napjainkig a városi önkormányzat egyes hivatalai működnek benne.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kornhaus

A Gabonaház Abraham és Hans Jakob Dünzx tervei alapján épült 1711–1715 között gabonaraktárnak. Az épület alatt rendkívül kiterjedt pincerendszert építettek ki, amelyet bortárolásra használtak. 1895-ben az épületet Adolf Tièche tervei alapján átalakították, a földszinti részen egy postahivatal, az emeleteken a Kereskedelmi Múzeum (Gewerbemuseum) kapott helyet. 1896–1898 között Friedrich Schneider tervei alapján étteremmé alakították át a pincerendszert, amelynek falain Rudolf Münger irodalmi ihletésű freskói kaptak helyet. Ez lett a 20. században rendkívül népszerűvé váló, a helyi nyelvjárásban Chübu néven emlegetett Kornhauskeller étterem. Napjainkban kulturális szervezetek irodái, kiállítóhelyiségek és előadótermek töltik be az épületet. Szomszédságában áll a Városi Színház (Stadttheater) 1903-ban megnyitott neoklasszicista épülete, amely Bern dráma-, opera- és balettszínháza is egyben. A Gabonaházzal szemben nyíló Rathausgasséban található a város 1769-ben épült régi vágóhídja (Altes Schlachthaus).

 

[LAP TETEJÉRE]

Rathaus des Äusseren Standes

Az Äussere Stand Tanácsa 1728–1730 között épült, s itt kezdte meg működését 1731-ben a városvezetéssel elégedetlen berni patrícius- és polgárifjak szervezete, az Äussere Stand. Az ifjak parlamentje – címerük egy sétáló majmot ábrázolt – afféle „város a városban” szervezetként működött egészen 1798-as feloszlásáig. Ezt követően volt a szenátus (Helvetischen Senat, 1799), a szövetségi parlament (Tagsatzung, 1804–1847), a kantonok tanácsa (Ständerat, 1848–1858) és a berni esküdtbíróság (Bernische Schwurgericht, 1850–1900) székhelye. 1903–1934 között az Alpesi Múzeum (Alpine Museum) rendezkedett be falai között. 1874-ben az épületben alakult meg az Egyetemes Postaegyesület. Az épület a 20. században javarészt étterméről volt nevezetes, de különféle szervezetek gyűléseinek is otthont ad.

 

[LAP TETEJÉRE]

Käfigturm

Az Óratoronytól nyugatra, a Marktgasse végén állt a növekvő Bern 1256-ban felépült, második nyugati városkapuja a mai Ketrec-torony helyén. Funkcióját egészen a 14. századig töltötte be Gloggner-kapu (Gloggnerstor) néven. 1640-ben összeomlott, s 1644-re épült fel Joseph Plepp tervei alapján a ma ismert, 49 méter magas Ketrec-torony, s egészen 1897-ig börtönként funkcionált (innen az elnevezés). 1691-re készült el óraszerkezete. A torony északi átjáróját 1823-ban, a délit 1903-ban nyitották meg. A Ketrec-torony 1999 óta kiállítóhelyiségként funkcionál.

 

Holländerturm

A közelben, a Waisenhausplatz keleti oldalán emelkedő mai Hollandi-torony (Holländerturm) vélhetően a 13. században épült a harmadik városfal egyik tornyaként, amelynek jelentősége a Kristóf-torony megépülésével lecsökkenhetett. 1530 után már voltaképpen jelentősen átalakított toronyház volt, a 17. században felső emeletén a németalföldi szolgálatból visszatért berni katonatisztek dohányzószalonja kapott helyet. Erre utal korabeli elnevezése is, a Dohányzó-torony (Raucherturm), melyet csak 1896-ban váltott fel a mai név.

 

[LAP TETEJÉRE]

Christoffelturm

A Kristóf-torony a mai Szentlélek-templom közelében állt 1865-ös lerombolásáig. 1346-ban épült fel Felsővárosi kapu (Obertor) néven a harmadik, legnyugatibb városfal kapujaként, amelyet az 1460-as és az 1570-es években is megerősítettek. A 15. század közepétől Szent Kristóf szobra díszítette a tornyot (innen későbbi elnevezése). A harmadik városfal másik jelentős védműve volt a Dittlinger-torony (Dittlingerturm), amely a 16. századtól politikai foglyok, majd a 17. századtól anabaptisták börtöneként funkcionált. Ez utóbbit hasonlóképpen lebontották, 1825-ben.

 

[LAP TETEJÉRE]

Untertorbrücke, Ländtetor

Keleti irányban, az Aare-kanyarulat túloldalára 1256-tól vezetett át az a fahíd, amelyet az 1460. évi áradás elsodort. Helyén 1461–1490 között építették fel Bern ma is álló legrégibb hídját, az 52 méter hosszú Alsóvárosi toronyhidat. A város felőli hídfőnél áll a Kikötő-kapu, amely a legkorábbi berni épület, Nydegg várának egyetlen fennmaradt részeként ismert. A közeli Nydegg híd (Nydeggbrücke) 1844-es megnyitása után az Alsóvárosi toronyhíd jelentősége lecsökkent. A Nydegg híd keleti hídfőjénél található a 16. században kialakított Medveverem (Bärengraben), amelyben néhány medve – Bern címerállata – éli mindennapjait.

 

Einsteinhaus

1903–1905 között a városban élt az ifjú Albert Einstein, egykori lakhelyén – ahol feltehetőleg általános relativitáselméletét is kidolgozta –, a Kramgasse 49. alatti Einstein-házban (Einsteinhaus) emlékmúzeumot rendeztek be.

 

[LAP TETEJÉRE]

Zürich

Majd 360 000 fős lakosságával Svájc legnagyobb városa, egyben banki és ipari központ, az ország pénzügyi fővárosa és leggazdagabb városa, valamint az azonos nevű Zürich kanton fővárosa. A Zürichi-tó partján, 406 m tengerszint feletti magasságon fekszik, ahol a Limmat folyó kilép a tóból. A második világháború után Zürich a svájci semlegesség és stabilitás hatására fontos nemzetközi pénzügyi központtá vált. Ma a világ legnagyobb aranypiacának a központja, valamint itt működik a világ egyik legfontosabb tőzsdéje.

 

[LAP TETEJÉRE]

Großmünster

A Limmat folyó keleti partján álló evangélikus Großmünster (főszékesegyház) uralja Zürich látképét. A hagyományok szerint Nagy Károly alapította a 8. század végén Zürich védőszentjei Felix és Regula vértanúk sírja felett. A legenda szerint, miután a két vértanút a Limmat partján, a mai Wasserkirche helyén lefejezték a mártírok felkapták a levágott fejüket, és felcipelték a dombtetőre, ahol most a Großmünster áll. A jelenlegi román-gótikus bazilika építése a 10. század végén 11. század elején kezdődött. A nyugati tornya a 15. században épült. A reformáció idején a reformáció tanaival összhangban a katedrálist minden díszétől és bútorzatától megfosztották, így a belseje szinte teljesen üres. Szerencsére azonban a gótikus freskók egy része és a főhajó román oszlopfői megmaradtak. 1 CHF ellenében feljuthatunk a katedrális ikertornyainak egyikébe, ahonnan remek kilátás nyílik a városra. Az altemplomban Nagy Károly 15. századi ülő szobra „áll”, mely eredetileg a déli tornyot díszítette. Most egy másolat díszíti a tornyot. Érdekes a román stílusú bejárat egy 1935-ben készült bronzkapuval, és Augusto Giacometti festett üvegablakai. A székesegyházban prédikált Ulrich Zwingli és innen terjedtek el reformációs tanai.

 

[LAP TETEJÉRE]

Fraumünster

A Limmet nyugati partján, a Münster brücke lábánál, a Großmünster-rel átellenben álló Fraumünster (Asszonyok katedrálisa) eredetileg a szomszédos kolostor temploma volt. 895-ben Német Lajos az itteni kolostor apátnőjévé lányát Hildegardot tette meg, ekkor kezdődött a templom építése. A 13. században épült késő román stílusú szentélye, a kereszthajó korai gótikus, a főhajót több ízben átépítették, 1911-ben épült a templom neogótikus homlokzata. A Szentélyt Marc Chagall üvegablakai díszítik, melyek 1970-ben készültek. A turisták főként ezekért az üvegablakokért látogatják, azonban, szerény véleményem szerint a templom magában, üvegablakok nélkül is figyelmet érdemel. Az üvegablakok bibliai jeleneteket ábrázolnak, mindegyik üvegablaknál más-más szín dominál. A négyszögletes szentély középső fő ablaka Jézus életéből vett jeleneteket ábrázol, az ablak uralkodó színe a zöld. A tőle jobbra lévő sárga ablak a Sion-ablak, Dávid királyt és az Új Jeruzsálemet ábrázolja. A balra lévő kék ablakon Jákob látomásait figyelhetjük meg. A szentély északi falán lévő narancssárga ablak a prófétákat ábrázolja, a déli falon lévő piros és tengerészkék ablak pedig a törvényt. Chagall tervezte a kereszthajó déli ablakrózsáját is, mely a Teremtést jeleníti meg. A kereszthajó északi ablaka Augusto Giacometti Paradicsom víziója 1940-ből. A templom déli román stílusú keresztfolyosóját Paul Bodmer freskói díszítik melyek 1923 és 1932 között készültek. A kolostor alapítását, Zürich védőszentjeinek, Felix és Regula vértanú testvérpárnak az életét, valamint a város és Nagy Károly kapcsolatát ábrázolják.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Péter-templom

Az óváros (Altstadt) szívében, a Lindehof és a Fraumünster között félúton rögtön feltűnik a Szt. Péter templom (St. Peter kirche) óratornya a torony mind a négy oldalán lévő hatalmas óra számlapjaival, melyek 8,5m-es átmérőjükkel Európa legnagyobb számlappal rendelkező órái. A templom helyén eredetileg egy a 9. században épült pre-román stílusú, majd 1000 környékén egy korai román stílusú templom állt. A jelenlegi templom legrégebbi részei egy a 13. században épült késő román templomból megmaradt részek, ilyen az egyszerű, négyszögletes szentély a míves keretbe foglalt, félkör alakú ablakaival, valamint a szentély torony alsó része, a felső része a 15. század közepén épült. Az árkádos főhajó 1705 és 1716 között épült díszes barokk belsővel. Szép kontrasztot alkot a hófehér stukkódíszítés a sötét faburkolattal és a vörös oszlopokkal. A templom egyértelműen legérdekesebb és legértékesebb része a szentély, azonban a templom evangélikus mivoltából adódóan üres, és funkcionálatlan, szentségért kiállt. A díszes barokk főhajó (mely a karzatokat leszámítva akár ránézésre katolikus is lehetne) nincs összhangban a szentéllyel. Mind a kettő külön-külön jól megállná a helyét, de együtt valahogy idegen, főleg így, hogy a szentély funkcionálatlan. Ugyan katolikus templomoknál gyakori, hogy a román vagy gótikus szentélyt meghagyva a főhajót barokk stílusban kibővítik. Azonban ezekben az esetekben ez nem ennyire zavaró, mint jelen esetünkben. Inkább olyan érzetet kelt, hogy a lényegi szentélyt meghagyva, egy folyamatosságot, egy hagyományt jelképez, az Isten, az Ige és Hit lényege öröktől való és örökké lévő, annak ellenére is, hogy a földi zarándokútját járó egyház (a főhajó) természetesem külsőségekben, kisebb kérdésekben változik. Ebben a templomban viszont nem ezt érzem, a szentély nagyon elüt a főhajótól, nem is tudják igazán mire használni, jobb híján a szószék lépcsőházaként üzemel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Wasserkirche

A Vízi templom azon a helyen épült, a Limmat folyó egy kis szigetére, ahol a római korban a város két védőszentje Felix és Regula vártanúk mártírhalált haltak. A legenda szerint miután a templom helyén lefejezték őket, a mártírok felkapták a levágott fejüket, és felcipelték a dombtetőre, ahol most a Großmünster áll. A Wasserkirchee eredetileg a 10. században épült, azonban a későbbi századokban többször átépítették. A napjainkban látható templom 1479 és 1484 között épült késői gótikus stílusban. A reformáció idején a templomot minden belső díszítésétől megfosztották, így a napjainkban látható templombelső igencsak puritán. A folyó vízszintje alatti altemplomban látható a mártírkő, melyen fejezték le a hagyomány szerint a két vértanút, valamint a templom történetének, építésének, átépítésének, bővítésének különböző fázisait követhetjük nyomon a tablók valamint a különböző korokban épület faldarabok különböző színekkel történő megjelölése segítségével. A templomhoz építették hozzá az egykori céhes házat, a Helmhaus-t, mely most modern művészeti múzeumként működik, innen juthatunk be a templomba. Maga a templom elég ritkán található nyitva, ezért érdemes előre informálódni, vagy megnézni a bejáratnál a kiírást, és úgy tervezni a városnézést, hogy az ember visszatérjen nyitvatartási időben, érdemes megnézni.

 

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A Limmat folyó mederbe ásott cölöpökre, a folyó fölé épített Városházát (Rathaus) egy középkori épület helyére 1694 és 1698 között építették. A kétemeletes barokk stílusú épület alatt hömpölyög a Limmat folyó. Maszkokat ábrázoló frízek díszítik a homlokzatot, az ablakok feletti megtört oromzatokban mellszobrok láthatóak, aranyozott díszítésű a márványból faragott kapuzat. Belül a hatalmas, barokk stílusú tanácsterem érdemel figyelmet.

 

[LAP TETEJÉRE]

Borkereskedők céhháza

A Limmet nyugati partján, a Münster brücke lábánál található a borkereskedők egykori késő barokk céhháza, a Zunfthaus zur Meisen. A 18. században épült, szép arányokkal rendelkező, késő barokk épület homlokzatát oszlopokkal három timpanonra osztották. Az épület jelenleg a Schweizerisches Landesmuseum (Svájci Nemzeti Múzeum) 18. századi fajansz- és porcelán gyűjteményének ad otthont. A Schooren és más svájci porcelánokon kívül számos más európai pl.: Meissen-i, Sèvres-i porcelángyár páratlan darabjai is láthatóak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Augustinerkirche

Az óvárosban (Altstadt), a Bahnhofstrasse közelében találjuk ezt a 13. század végén épült korai gótikus templomot, az Augustinerkirche-t. Nevéből is rögtőn kitűnik, hogy az Ágoston-rendi szerzetesek építették. A boltozatos, háromhajós, három oldalról körülzárt kis szentéllyel rendelkező templom egy bazilika mintájára épült. A reformáció alatt a kolostort feloszlatták, és sajnos a templom is elvesztette eredeti funkcióját. 300 évig kihasználatlanul állt, emiatt sajnálatra méltóan a templom régi bútorzatából semmi nem maradt meg. 1840-ben visszakapta a katolikus egyház, a templom belsejét helyreállították, a templomot újra felszentelték, és azóta ismét katolikus templomként működik. Mai megjelenése az 1958-59-es felújításnak az eredménye.

 

Predigerkirche

A Niederhof negyed központjában, a Großmünster székesegyháztól északra, az egyetemi város alatt található a Predigerkirche, mely a hangulatos, szűk sikátorairól, régiségboltjairól, művészeti galériáiról és kávéházairól ismeretes nyüzsgő Niederhof negyedben a nyugalom szigete. A templom eredetileg a XIII. században épült és egy kolostor is tartozott hozzá. A reformáció idején a kolostort feloszlatták, és a templom protestáns templom lett. A XVII. században a főhajót barokk stílusban átépítették, a nyugati torony 1900-ban új toronysisakot kapott. A templom jelenleg az egyetem fő temploma.

 

[LAP TETEJÉRE]

Céhes házak

A Limmat folyó keleti partján, a Bellevueplatz-tól északra induló és a Bahnhofbrücke-ig tartó Limmatquai sugárút déli részén, a Großmünster környékén, a városházával szemben szép céhes házak sorakoznak, melyek napjainkban üzleteknek és éttermeknek adnak otthont. Az 54. szám alatt található, 1720 körül épült Haus zur Saffran-t tartják az egyik legszebbnek, de figyelemre méltó a 42. szám alatt álló Haus zur Rüden és a szomszédos színpompás Haus zur Zimmerleuten, mely a XVIII. században épült zárt erkélyablakokkal. A házak többsége favázas építésű.

 

[LAP TETEJÉRE]

Genf

A 180 000 lakosú Genf az ország harmadik legnagyobb városa. Itt létesítették 1863-ban a világ első humanitárius szervezetét a Nemzetközi Vörös Keresztet. A síelés szerelmesei mellett azok is találnak itt kikapcsolódási lehetőségeket, akik a múzeumokért és színházakért rajonganak. Genf több mint 30 múzeumával, színházaival és operaházával igazi kulturális központja a régiónak, rengeteg magas színvonalú szállodája és étterme pedig kedvelt turistaparadicsommá teszi. A Genfi-tó, a Rhone folyó, és a közeli hegyek festői szépségűvé teszik a várost. Dél-nyugati fekvése miatt az ország legkellemesebb éghajlatú helye.

 

Jet d'Eau

A tóba épített 140 m magas szökőkút uralja a kikötő látványát. Egy fehér oszlop, folyton mozog, tör az ég felé, hogy aztán milliónyi vízcseppként zuhanyjon alá, mint egy lengedező függöny. A Jet d'Eau gazdag történelemmel rendelkezik. Eredetileg egy biztonsági szelep volt a vízrendszerben, amikor az elektromosság még csupán a laboratóriumokban létezett. Ma már motorok vezérlik, 500 liter vizet mozgatva meg másodpercenként. Március elejétől október közepéig működik.

 

[LAP TETEJÉRE]

Virágóra

A virágórát 1955-ben, az angolparkban hozták létre. A szökőkút mellett ez a turisták másik legkeresettebb célpontja. A virág óra emlékeztet Scájc óragyártásban betöltött egyedülálló szerepére, a tipikus svájci mesterségre az óraművességre, az általuk alkotott híresen pontos és elegáns időmérőkre. A világon ez rendelkezik a legnagyobb másodpercmutatóval, 2 és fél méter hosszú, minden szekundumban 27 centimétert mozdul. Az óra teljes kerülete 15,70 méter, átmérője 5 méter. Minden virágdekoráció 6500 különböző részegységből lett kialakítva.

 

[LAP TETEJÉRE]

Reformátorok fala

A Bastions parkban található, építése 1909-ben kezdődött. Ez az az év, amikor Jean Calvin 400 éves évfordulóját ünnepelték. A fal közepénél mozgalom négy híres emberének – Guillaume Farel, Jean Calvin, Théodore de Bèze és John Knox 5 méter magas szobra található. A szobrok mögött olvasható a reformáció és Genf mottója: "Post Tenebras Lux.” Kálvin János születésének 400. évfordulójára határozták el a fal létrehozását. Az emlékművet  végül 1917-ben avatták fel. Bocskai István a reformációért a legtöbbet tevő nagy magyar politikusok egyike volt, ezért a fal egyik szobra az ő alakját őrzi.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Péter-katedrális

A genfi Szent Péter katedrális eredetileg katolikus istenháza volt, a protestánsok székesegyháza 1536-tól, amikor is Genf elfogadta a protestáns reformációt. A 4. században itt állt az első genfi templomépület, az akkori székesegyház, amelyben 1034-ben megkoronázták II. Konrád német császárt. Kálvin János 1541-ben itt kezdte meg igehirdető szolgálatát. A katedrális a protestáns és ökumenikus együttmunkálkodás fontos központja, itt került sor 1970-ben a különböző vallások képviselőinek első nagyszabású találkozójára. A székesegyház a genfi Nemzeti Protestáns Egyház tulajdona, bár a történelmi épületet kantonális állami és általános vallási ünnepségek megtartására is használják. A protestáns közös istentiszteletek és az egyéni imádkozás történelmi színhelyén sok illusztris személy tette tiszteletét az idők folyamán. Szentélyének többek közt Szent Pétert, Szent Andrást stb. ábrázoló szép üvegablakait megőrizték. Eredeti pompájában maradt meg a jobboldali hajóból nyíló, a Makkabeusokról elnevezett gyönyörű kápolna, amelyet Jean de Brogny püspök építtetett a 13. században.

 

ENSZ-székház

1929 és 1936 között épült, majd 1946-ban az ENSZ székházává vált. Hatalmas parkja a tóra tekint. Ma a székház az ENSZ második legfontosabb központja New York után. Mintegy 25000 küldött talákozik évente a világbéke megtartása érdekében.

 

Place Neuve

A genfi kultúra központja magába foglalja az Operát (Grand-Théâtre), a híres Konzervatóriumot és a Rath Múzeumot (nemzetközileg ismert időszakos kiállításairól). A tér központjában egy szobor található, mely a genevai tábornokot, Henri Dufour-ot ábrázolja.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bázel

Közel 200 ezer lakosával Bázel Svájc harmadik legnagyobb városa. A többi svájci várostól abban különbözik, hogy mindössze 244 méterrel a tengerszint felett fekszik és nem ölelik körbe többezres csúcsok. Látképét meghatározza a Rajna, melynek partján kellemes sétány vezet, nyáron pedig a folyó a város strandjaként funkcionál. Annak ellenére, hogy Bázel jelentős vegyipari város (többek között a Novartis és a Roche székhelye), ennek káros hatásait sem a levegő sem a folyó tisztaságán nem érezni. Bázelt a művészetek városának is nevezik, hiszen területén 30+ múzeum várja a látogatókat.

 

[LAP TETEJÉRE]

Münster

Az egykoron itt álló Karoling székesegyházat a magyarok rombolták le 917-ben. A helyén álló román templom építése 1019-ben fejeződött be. Egy tűzvész után, a 12. században újjáépítették a második román templomot, melynek falai ma is övezik a Münstert. Az 1356. évi nagy földrengés beomlasztotta a templom négy tornyát, szentélyét és mennyezetét. Az újjáépítés már a gótika jegyében valósult meg, ekkor épült a 63 m magas Martinsturm és a ma látható nyugati homlokzat. A templom nevezetes északi portálja, a Gallusporte viszont még a 12. századi román periódus eredménye. A kapuzaton olyan figurális jeleneteket láthatunk, mint Krisztus Péter és Pál apostolokkal, a "balga" és "okos" szüzek, az Utolsó ítélet, vagy az evangélista-szimbólumok. A templom belső tere őrzi a román formavilágot, szentélyében található Habsburg Rudolf császár feleségének, Annának a sírhelye. A templomot 1529-ben reformálták.

 

Városháza

Az óváros főterén, a Markplatzon áll a burgundi gótikus stílusban (1500 k.) épült Rathaus. Magja az Eidgenossenschaftba lépés idején épült freskódíszes homlokzat három nagy csúcsíves boltíve feletti kétemeletes rész, tetején gótikus huszártoronnyal. A díszórán II. Henrik és nejének szobra látható, a közöttük lévő Madonnát a reformáció idején Justitia istennővé alakították, karján a kis Jézus helyett ma egy mérleg látható. A tetőpárkány fogazatán a kantonok címerei kaptak helyet.

 

[LAP TETEJÉRE]

Blaues Haus, Weisses Haus

A Rheinsprung mentén kis kert nyílik a Rajnára, velük szemben emelkedik Bázel két leghíresebb polgári palotája. A nagy textilmanufaktúrákat üzemeltető Sarassin testvérek részére építette Wesenfels 1765-ben. A Weisses Haus (Fehér ház) volt a város felvilágosult köreinek találkozóhelye, vendégül látták itt többek között II. József császárt és a hírhedt kalandort, Cagliostro grófot is. A Napóleont leverő koalíció uralkodói 1814-ben a Blaues Hausban (Kék ház) találkoztak, később itt helyezték el ideiglenesen Mária Lujzát Napóleon fiával.

 

[LAP TETEJÉRE]

Predigerkirche

A Petersgraben rajnai végére néz a Predigerkirche szentélye. Az 1269-ben épült -ma is katolikus- tekintélyes méretű, csúcsíves templomra a 15. században illesztették igen szép, részben aranyozott huszártornyát. Ugyanekkor festette a templomot keletről szegélyező egykori temetőkert falára Konrad Witz műhelye a híres "Tod von Basel", vagyis a baseli haláltánc jeleneteit (nagy része elpusztult), amelyről a teret a mai napig Totentanznak nevezik. Ez kissé groteszkül hat, mert a templom mellé épült nagy kórház betegeinek a "haláltánc"-ba kell indulniuk...

 

[LAP TETEJÉRE]

Leonhardskirche

Az egykori városfal nyomán húzódó Barfüssel-templommal szemben áll a Leonhardskirche, az egykori ágostonos rendházzal. Az 1118-ban épült első templom oszlopfői a kriptában láthatók. A mai hatalmas gótikus csarnoktemplomot 1489-ben emelték. Szentélye hálóboltozatának fafigurás zárókövei és az "Angyali üdvözlet" üvegfestmény Glaser mester műve 1519-ből. A 14. századi imaszékeken ízes bázeli mondások olvashatóak. A szentélyhez kapcsolódó Mariakapelle falán a passiót ábrázoló gótikus képeket tártak fel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Lausanne

A Genfi-tó valódi központja nem Genf, hanem a közepe fölé települt Lausanne. A csaknem 130 ezres lélekszámú város Vaud kanton székhelye, a francia-Svájc kulturális és kereskedelmi központja. Világszerte ismert iskoláiról leánynevelő intézeteiről. A város nem a tó partjára épült, hanem a tavat északról szegélyező, 130 méterrel föléje emelkedő tagolt dombtetőről tekint le a víztükörre. Óvárosának magja a domb mélyedéseiben bújik meg, innen ered a kusza városkép.

 

[LAP TETEJÉRE]

Notre-Dame -katedrális

A székesegyház jelentős nemzeti épület, mely a 13. században épült. Az épület a városra és a Genfi-tóra tekint. A székesegyház több lépcsőben került megalkotásra: először 1170-ben munkálkodtak rajta, majd 20 évvel később ismét alakították egészen 1215-ig. A festett kapubejárat 1225-1235 között került az épülethez. A katedrális alaprajza még a nagy román székesegyházaké, háromhajós hosszanti térrel és a főhajó és a kereszthajó találkozásánál nagy szentély-négyszöggel, a szentély körül árkádos körfolyosóval. A 75 m magas középső négyezeti tornyot 1875-ben alakították mai formájára. A díszes nyugati főportál (16. sz.) és a déli Apostol-kapu (13. sz.) figurális domborművei a korabeli plasztika remekei.

 

Château d'Ouchy

Ouchy városnegyede a turizmus fellendülésével, a múlt században épült ki. Építettek ide oktatási -és sportintézményeket, bérházakat, szállodákat és villákat. A kikötő földnyelvére épült a 19. században a d' Ouchy-palota. A rendkívül dekoratív épületegyüttes uralja a környék látképét.

 

Château St. Marie

A Château St. Marie (Püspökvár) az óvárosban, a Notre-Dame közvetlen szomszédságában épült fel 1397 és 1431 között, vele együtt uralva a történelmi városrész képét. Az épület gótikus helyiségeiben székelt Bern helytartósága 1536-tól 1798-ig. A négyszintes, saroktornyos épület jelenleg közigazgatási funkciót lát el, Vaud kanton kormányépületeként működik.

 

Château de Chillon

A várkastély Svájc egyik legizgalmasabb műemléke, jelenlegi külsejét a 13. században nyerte el. A hegyek felé erőd, a tó felőli oldalon hercegi lakosztály. A vár föld alatti boltíves kamráit évszázadokig börtönként használták. Nagy hercegi termének famennyezete fekete márványoszlopokon nyugszik, falát kockás mintázat díszíti.

 

Vevey

A Veveyse torkolatánál található Vevey, a „svájci riviéra”. A tó körül kitűnő és sokak által használt futópálya található, a környező uszodák pedig üdítő programul szolgálnak a sportosan odajutóknak. (Azt azért érdemes tudni, hogy szombaton és vasárnap csak 10 órától 4-ig vannak nyitva, hiszen Svájcban hétvégén nem divat dolgozni illetve az üzletet nyitva tartani!)

 

[LAP TETEJÉRE]

Luzern

A közép-svájci város az azonos nevű tó (Vierwaldstättersee) partján fekszik, a Pilatus es Rigi hegységek lábánál. A városkát kettészeli a Reuss folyó, amit az óvarosban számtalan híd keresztez. A Luzernbe látogatók sajátos atmoszférával találkozhatnak: A város fölé magasodó Pilatus komor szirtjei a klasszikus Svájc hangulatát idézik, az utcákat, tereket járva viszont Luzern egy nemzetközi üdülőhely benyomását kelti, vízisíelőkkel, strandokkal és rengeteg szállodával. Luzernben minden megtalálható, amit egy turista csak kívánhat: természeti szépségek, kultúra, kikapcsolódás.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kapellbrücke

A város fő látványossága, és egyben jelképe a 14. század elején épült Kápolna-híd, amelynek nyitott, úgynevezett fedélszékén 147 kép látható. Ezek a város védőszentjeinek és történelmi személyiségeinek az életét jelenítik meg, hihetetlen szuggesztivitással és lebilincselő élményanyaggal. Európa leghosszabb fahídja 1993-ban egy dohányzó turistacsoport jóvoltából leégett, azóta szépen helyreállították. A híd közepén található Luzern egyik ismertetőjele, a nyolcszögletű alapra épült víztorony. A híd és a torony a város védelmi vonalának részét képezte, ezért a torony oldalán magasabbak a korlátok.

 

Rathaus

A Kornmarkton (Gabonapiac) áll a hatalmas Rathaus (tanácsháza), melyet a XVII. Század elején Isenmann tervei alapján építettek. A tekintélyes, lul árkádos, olaszos palotának svájcias ízt kölcsönöz magas, hajlott nyeregteteje és mögötte a négytornyos vaskos Zytturm. A Rathaus keleti oldalához tapadó Am-Rhyn-Haus szép úriház 1618-ból, itt látható Luzern városának Picassó gyűjteménye.

 

[LAP TETEJÉRE]

Hofkirche

A város keleti részén emelkedik a Hofkirche, két gótikus tűhegyes süvegű tornyával. Egy 1633-ban leégett bazilika maradványaiból építették késő reneszánsz stílusban. A két torony közötti előcsarnokból szép mívű portál nyílik a háromhajós, a barokk hangulatú belső térbe, amelyet több – tűzvészből kimentett – régebbi műkincs is ékesít. Szépek faragott imaszékei, szószéke (1642), az 1634-ben befejezett két aranyozott fafigurás oltára (az északin Mária halála), az engelbergi Custer feszülete. Orgonájának híre van Svájcban. Régi temetőkertjének árkádai között Deschwanden freskói és a város egykori urainak síremlékei láthatók. A templomdomb lábánál fekszik a Rothenburgerhaus (1500 körül), Svájc legrégebbi épen maradt polgári faháza.

 

Jezsuita templom

A Jesuitenkirchét (Jezsuita templom) az 1666-1669 években építették, ez Svájc legrégebbi nagyméretű barokk épülete. Lenyűgöző a széles, gazdagon stukkózott belső tere. Az Isten házához csatlakozik a „Rittersche Palast” (ma a kanton székháza, XVI.sz.) szép toszkánai árkádos udvarával.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gleccserkert

Érdekes látványosság a Gleccserkert, ahol a jégkorszak idejéből származó képződményeket, az olvadó jég hordalékai által kivájt több méteres üregeket, lecsiszolódott kőfelszíneket tekinthetjük meg. A gleccserkert mellett berendezett múzeumban őskori leleteket, régi képeket és lepréselt alpesi növényeket láthatunk. Itt található a híres Tükörlabirintus, ahol a szűk folyosók falait mindenütt tükrök borítják, hatalmasnak látszó csillogó termekben járhatunk, de megcsodálhatjuk a granadai Alhambra oroszlános kútját is. A gleccserkert mellett látható a dán szobrász, Bertel Thorwaldsen sziklafalból kifaragott, sebzett oroszlánt ábrázoló alkotása. Az emlékmű XVI. Lajos francia király svájci gárdájának állít emléket - a gárdisták 1792-ben a párizsi Tüileriák kertjében lezajlott csatában vesztették életüket, miközben a királyt és családját próbálták megvédeni a forradalmároktól.

 

[LAP TETEJÉRE]

Verkehrshaus der Schweiz

Luzernben található Európa legnagyobb közlekedési múzeuma. A kiállított tárgyakon nyomon követhetjük a közlekedés összes ágának fejlődését, de az űrkutatás és a távközlés történetének bemutatása is helyet kapott itt. Nem holt tárgyak gyűjteményében járunk, ahol semmihez sem szabad hozzáérni: több járműbe be lehet ülni, szimulátorok segítségével akár vezethetjük is egyiket-másikat. Természetesen nem csak a "csemeték" ülnek be a mozdonyokba, vagy éppen a zürichi repülőtér irányítótornyának pultja mögé, hanem a felnőttek is, sőt…! Az interaktív múzeumban a gyerekek játék közben, észrevétlenül tanulják meg az iskolapadban tejesen száraznak és érthetetlennek tűnő tananyagot. A múzeum lenyűgöző attrakciója a Swisspanorama mozi: a filmvászon teljes egészében beborítja a kör alakú terem falát, s egy fél órás film segítségével "bejárhatjuk" egész Svájcot.

 

[LAP TETEJÉRE]

Winterthur

Svájc hatodik legnagyobb városa, s egyben Zürich Kanton Winterthur megyéjének (Bezirk) központja is. 100 ezer lakosával a kanton második legnagyobb városa, csak Svájc legnépesebb települése, Zürich előzi meg. Míg korábban az iparáról volt híres, ma már a szolgáltatások és a kultúra központja. 16 múzeuma a legkülönbözőbb kiállításokat kínálja, pályaudvara pedig a harmadik legnagyobb vasúti és személyforgalmat lebonyolító állomás az országban. A Töss és az Eulach folyók mentén fekvő várost gyakran emlegetik Kelet-Svájc kapujaként.

 

[LAP TETEJÉRE]

Velencei Karnevál

WWW.VELENCEIKARNEVAL.HU

 

[LAP TETEJÉRE]

A karnevál története

Az első írásos források, melyek megemlítik a karnevált, 1094-ből valók. Ez időben Vitale Falier volt a város dózséja. Velence nagy és félelmetes mediterrán tengeri hatalom volt, s győzelmeit sorozatosan meg is ünnepelte. A XIII. század végén nyilvánították hivatalos ünnepnek a húshagyókeddet, és a maszk-készítőknek már a középkorban saját alcsoportjuk volt a festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok, Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat Mátyás király korában. Velence a XVIII. század-ban elnyerte a karneválok városa címet. Ekkoriban már Európa nemesei százával özönlötték el, hogy jól kimulassák magukat a város terein és utcáin, a kaszinókban és színházakban. 1869-ben például Ausztria császára, Ferenc József is részt vett - inkognitóban - a karneválon a Tron és Rezzonico családok vendégeként. Amikor a köztársaság megbukott, a város fejlődése alábbhagyott, a karneválról is megfeledkeztek. A hagyomány pompás újraélesztése két évtizeddel ezelőttre tehető. 1980-ban, kétszáz év téli nyugalom után újították fel a Velencei Karnevált és a központi Szent Márk tér nyüzsgő, álarcos és fantáziadús látogató serege hömpölyög ma már a tereken és a szűk utcákon. Aki ellátogat ezeken a hétvégéken Velencébe, megismerheti ennek az elvarázsolt, romantikus város farsangi, nagyvilági szalonokat utánzó arculatát, amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. Ideje alatt hozzávetőleg félmillió turista keresi föl a várost. 1979 óta, amikor ez a szép hagyomány újra életre kelt, a látogatók száma évről évre nő.

 

[LAP TETEJÉRE]

Jelmezek, maszkok

Egy1790-ből származó itáliai útleírás szerint "A maschera-öltözék néha szürke, de leggyakrabban - szinte mindig - fekete velencei köpenyből áll: a köpeny selyemből van. A fejre fátyolból és fekete csipkéből egy pici kámzsát tesznek, ennek bauta a neve. Az arc többi részét fehérre festett álarc takarja, ezt voltonak hívják, ami elfedi az arcot, de a szájat szabadon hagyja. Az egészet a kalap tartja, amelyet fehér tollbokréta díszít. A bauta volt az első maszk, és kizárólag az arisztokraták viselték.Egy másik tipikus velencei maszk a pestisdoktor. Először az 1630. évi velencei pestis idején említi egy bizonyos Lancetta nevű patikus, hogy néhány orvos "különös viseletben" járja a pestises utcákat, hatalmas csőrszerű álarcot viselnek, a fejük búbjáig beöltöztek, kesztyűs kezükben hosszú pálca.

 

[LAP TETEJÉRE]

Érdekességek

Az Adriai Köztársaság idejében minden tilalmat feloldottak a karneváli időszak idejére és az utcákat, tereket az álarcokba, álruhákba öltözött nép vette birtokába. A szalonokból, kávéházakból a hangos és féktelen mulatozás zaja szűrődött ki. Kötelező volt az álarc viselése, amelyet már akkor is papírmaséból készítettek és díszesen festettek, dekoráltak. Az álarcot azonban nemcsak szórakozásra használták. Hiába korlátozták viselését törvények, a korabeli híradásokból kiderül, hogy az álarc lehetőséget nyújtott a fegyverviselésre, anélkül hogy bárki felismerhette volna az éjszakai randalírozót vagy szerencsejátékost. De alkalmas volt a maszk a polgárok számára a hitelezők előli rejtőzésre is, ezért a kaszinók nem engedélyezték játékosaik számára viselését. A legrégebbi törvény, mely Velencében az álarc használatát szabályozta - tiltja számukra a "tojásjáték gyakorlását" -, 1268-ban született. A törvényt a nagy hatalmú és rettegett velencei tanács, a Serenissima hozta. A legfurcsább rendelet, melyet a város főtanácsa hozott, 1467-ből származik. Ez megtiltotta a férfiaknak, hogy apácazárdába belépjenek, és nőnek álcázzák magukat.  Igen jelentős egy másik 1502-es rendelet, mely a pálcát és egyéb fegyvert viselő maskarásokat rendszabályozta. Nem engedélyezett az álarc és fegyver együttes viselése, a jelmezesek nem látogathatják a templomokat, sőt több időszakban betiltották a felvonulásokat is. Az egyetlen maszk, aminek a hordását majdnem egész évben engedélyezték, a bauta volt. Ez egy fél-álarc, ami kényelmes is, hiszen a maszk levétele nélkül bárki ehetett-ihatott kedvére.

Riói karnevál

WWW.RIOIKARNEVAL.HU

[LAP TETEJÉRE]

A karnevál története

Az első Riói karnevált, amelyet feljegyeztek, 1723-ban tartották a portugál bevándorlók.Kezdetben a portugálok ünnepe abban merült ki, hogy az akkori hagyományoknak megfelelően álruhát, vagy álarcot öltöttek, s aztán megöntözték egymást vízzel egymásra, és vízzel, sárral, liszttel és hasonlókkal árasztották el egymást. Rio első jelmezbálját 1840-ben szervezték, és a jelmezbál nemsokára átvette a csintalan szórakozás helyét. Nagyjából egy évtized múlva már lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, és 1855-ben már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a karneválon a gazdagabbak. 1917-től a szamba zenéje lett a karnevál aláfestő zenéje. Először 1928-ban változott a jelmezes mulatság hatalmasat, amikor a szambaiskolák felvették a versenyt egymással. A Riói karnevál nem véletlenül a világ egyik legnagyobb látványossága,mert kevés olyan hely van ahol ennyi az 1 főre.A karnevál aranykora az 1930-50-es évekre tehető.Több mint 140 évet kellett (1984-ig) várni ahhoz, hogy a mai riói karnevál külsősége, kerete kialakuljon: ekkor hozták létre a Passarela do Sambát. Ez a lakóházakkal határolt hosszan elhúzódó sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig.

 

[LAP TETEJÉRE]

Álatalános információk

A parádé öt teljes napon át tart. A karnevál két fontos helyszínen zajlik: az utcán azaz a a "Sambadron"-on amely,60-70.000 néző befogadására képes,a másik helyszín a Sambadrome stadion amit külön ennek a rendezvénynek építettek. Az építmény 1700 méter hosszú és kürülbelül 60 ezer nézőnek biztosít helyet. A verseny kifejeteten izgalmasnak és fórró hangulatúnak mondható mert több mint 14 szambaiskola elkápráztató, erotikával megfűszerzett produkcióit csodálhatjuk meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

A verseny

Minden szambaiskola évente választ egy bizonyos témát, és annak megfelelően dekorálja a kocsiját és a fellépők jelmezeit. Ugyanez a téma határozza meg a koreográfiát, a táncokat és minden egyéb összetevőt is. A hagyományok szerint a kosztümöket, blúzokat minden egyes viselőnek meg kell vásárolnia, és ezért a néhány óra tündöklésért sokan egész évben keményen dolgoznak és spórolnak. Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel, a parádé napi 10-12 órán át tart. A bírák évtizedek óta meghatározott kritériumok alapján pontozzák a résztvevőket, melyek közül a legfontosabb az ütősök és a táncosok közötti harmónia, valamint a valódi tánctudás és utolsó sorban a jelmezek dekoratívsága.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

[LAP TETEJÉRE]