[LAP TETEJÉRE]

Téli érdekességek

[LAP TETEJÉRE]

Állandó éjszaka, állandó nappal

A téli napforduló idején az északi félteke a lehető legjobban elfordul a Naptól, az Északi Sarkkörön belül fekvő területeken állandó éjszaka van. Ebben az időszakban a déli féltekén a Ráktérítőn álló ember látja a feje fölött a zeniten delelni a Napot. Ezentúl aztán mind szűkebb térre szorul az állandó éjszaka területe, majd március 21-én megint az egész Földön fölkel és lenyugszik a Nap, s mindenütt egyenlő hosszú a nappal az éjszakával. Ezután a nyári napforduló idején a Föld északi féltekéje "fordul" legjobban keringése során a Nap felé, az északi félteke nyarán az Északi Sarkvidéket mindig süti a Nap, akkor ott hónapokig nincs éjszaka.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyertyaszentelő

Február 2. a népnyelvben Gyertyaszentelő napja. Szerte Európában sok néphit kapcsolódik hozzá. Például ha ezen a napon derült, enyhe idő volt, úgy tartották - még sokáig tart a tél, de a "medve napi" borult időtől korai tavaszt vártak. Elterjedt mondás, "ha fénylik Gyertyaszentelő, az ízeket (hulladék tüzelőanyag) vedd elő". Ugyancsak ekkor mondták, "ha e nap előtt megszólal a pacsirta, azután még sokáig hallgat. A medve pedig, ha téli álomból előjön és meglátja saját árnyékát, visszabújik, "mert hosszú lesz a tél". Az adatsorok vizsgálatából kiderül, kisebb eséllyel következik az e nap környéki derűs időből, hogy valóban későn jönne a tavasz, mint a borult "medve napból" az enyhe, korai tavasz lehetősége.

 

[LAP TETEJÉRE]

Majd ha piros hó esik!

Volt és lesz is ilyen. Például a Grönland közeli Karmin szigeteken 30 cm vastag sötétvörös hóréteget fedeztek fel. A hó színét egy moszat, a sphaerella nivalis okozta. Az esetek zömében ugyan moszatok okozzák a hó elszíneződését, de előfordult már, hogy az erős légáramlás hozta szaharai homok színezte meg a havat Európa számos országában.

 

[LAP TETEJÉRE]

Téli nap

A meteorológiában azokat a napokat nevezzük "télinek", amikor a legmagasabb hőmérséklet is legfeljebb a 0 °C fokot éri el, vagy az alatt marad egész nap.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyűjt-e élelmet a hangya télire?

Elterjedt hiedelem, hogy a hangyák télire élelmet gyűjtenek maguknak. Az bizonyos, hogy vannak hangyafajok, főleg déli vidéken, amelyek gyűjtenek, de a mi hangyáink között egy faj sincs, amelynek téli raktára volna. A hazacipelt rovarok, hernyók csak a napi fogyasztást szolgálják, de nem télire valók, hiszen a hangyák télen dermedten alszanak. A mendemondát igen elterjedtté tette La Fontaine meséje a muzsikáló tücsökről és a szorgalmasan dolgozó hangyáról. A mese csak mese, s a valóságban sem a tücsök, sem a hangya nem eszik télen.

 

[LAP TETEJÉRE]

Téli csillagképek

Perseus (Perzeusz)
Auriga (Szekeres)
Gemini (Ikrek)
Cancer (Rák)
Lynx (Hiúz)
Taurus (Bika)
Orion (Orion)
Canis Minor (Kis Kutya) 
Monoceros (Egyszarvú) 
Eridanus (Eridánusz) 
Canis Maior (Nagy Kutya) 
Puppis (Hajófar)

 

[LAP TETEJÉRE]

Népszokások, ünnepek

Téli napforduló-ünnepek

A fény újjászületését ott is megünnnepelték, ahol tavasszal fordult az év: A IV. században

Gyula pápa rendelte el, hogy december 25.-re essen a keresztény Karácsony ünnepe, mivel e nap

egybeesett a Téli Napforduló körüli rituálékkal, amikor a pogány népek a Nap Újjászületését

ünnepelték. A pápa célja a pogány ünnepek keresztény tartalommal való feltöltése volt.

Babilónia

A Yule-szokások egy része babilóniai eredetû: például a gyertyagyújtás az oltáron a babilóniai

isteneknek szólt.

Brit szigetek

Az ünnepség alatt leginkább ale-t vagy almabort fogyasztottak Ehhez kötõdik a fakupában

körülhordott sör, ennek szertartása a betlehemezés szokásai szerint zajlott le. Az ivászat

során himnuszt énekeltek a fához, jó egészséget , termékenységet és hosszú életet kívánva

neki. Aztán lövöldözéssel vagy más módon zajt csaptak, hogy ezzel elriasszák a gonosz

szellemeket. Tósztot mondtak a fa tiszteletére, majd ittak a fakupából. Mikor mindenki

befejezte a tósztját, a maradék sört a földre loccsantották a fa törzse köré, s közben

kenyeret vagy süteményeket aggattak az ágaira.

A London Newspaper 1851-es számában leírnak egy tréfás hagyományt, az Almafák Dáridóját.

Devonshire-ben a Tizenkettedik Éjszakán (január 7.-én) a gazdák fogták puskáikat, és kimentek

almáskertjükbe. Kiválasztották a legöregebb fát, körbeálltak és így énekeltek:

Here's to thee, old apple tree

Whence thou mayst bud and whence thou mayst blow

And whence thou mayst bear apples enow:

Hats full, caps full,

Bushels, bushels, sacks full,

And my pockets full too!

Huzza! Huzza!

A férfiak almabort ittak, mulatoztak, lövöldöztek a fára (csak puskaporral), majd

visszaindultak a házba. Az asszonyok azonban addig nem engedték be õket, akármilyen zord idõ

is lehetett, míg valamelyikük ki nem találta, milyen sült várja õket odabenn. Aki kitalálta a

megfejtést, az lett az "Est Királya", és õ vezett a további mulatságot az éjszaka során..

Etiópia

Ganna: A legenda szerint a pásztorok úgy megörültek, amikor meghallották, hogy megszületett a

Kisjézus, hogy örömükben meghajlítgatták kampós botjaikat és tárgyaikat, és Gannát játszottak.

Ez a játék eredete, amit az etióp férfiak és fiúk hagyományosan Karácsony napján játszanak (a

régi dátum szerint, január hetedikén).

Germán népek

Yule sötét éjszakái az elmélyülés, az õsök imádásának idõszaka. A teuton gondolkodásmód

szerint megvilágosodásunk gyökereit az õsökre való emlékezésben találhatjuk meg. Õseinkön

keresztül kapcsolódhatunk a múlthoz, és ezt a kapcsolatot tisztelnünk kell, szertartásokkal,

rítusokkal. A germán Yule és a kelta Samhain közt szoros kapcsolat áll fönn. Az új esztendõ

áldását csakis õseink nevének és szellemének kijáró tisztelet megadása után várhatjuk el.

Itália

La Befana: a kedves boszorkány, seprûnyélen utazik, a kéményen át berepül a házba, és

ajándékot visz az itáliai gyerekek harisnyájába. A legenda szerint La Befana söprögetett

otthonában, amikor betért hozzá a Három Bölcs, és hívták õt, nézze meg a Kisjézust. "Most nem

érek rá", felelte La Befana. Késõbb meggondolta magát, de akkor már késõ volt. Ezért azóta is

minden Karácsonykor elindul, hogy megkeresse a Szent Gyermeket, és minden házban ajándékot

hagy "neki".

Japán

Hari-Kuyo: a Törött Tûk Fesztiválja. Buddhista szertartás, minden év december 8.-án tartják

országszerte. Már isz. 400-ban is ünnepelték. Valamikor csak a szabók és ruhakészítõk ünnepe

volt, ma már mindenkié, aki tût vesz a kezébe.

Speciális szentély épült a tûk számára, ahol fogadalmi ételeket, ollókat és gyûszûket

helyeznek el. A szentély közepére tofut állítanak ki, ebbe szúrják az elgörbült és törött

tûket. Közben a varró különleges imát mormol, hálát adva a tûnek az elmúlt évben tett

jószolgálatért. A tûk a tenger mélyén lelik meg végsõ nyughelyüket, miután a hívek papírba

csomagolják a tofut és vízbe dobják kinn a tengeren.

Kelták

Druida hagyomány szerint az év legrövidebb napján szertartásokat tartottak a kijelölt szent

helyeken. (Skóciában, Írországban, Britanniában.) Ilyenkor a druidák a Napistent köszöntötték,

és a tavasz közeledtét jelzõ egyre hosszabbodó napoknak örvendeztek. A szabadban nagy

örömtüzet gyújtottak, a Yule-tuskóval, azt körbetáncolták, énekeltek. Minden zaj és dáridó a

Nap ébredését segítette elõ és a tavaszt sürgette.

Mexikó

A Retek Éjszakája: e szokatlan esemény helyszíne minden év december 23.-án Oaxaca. A XIX. sz.

közepétõl él az ünnep, ekkor ismerték meg a mexikóiak a retket, amit a spanyol telepesek

hoztak be elõször. A mexikói sziklás talajban csavart, torz formájú retkek teremnek. Szokatlan

formájuk megihlette a helyi mûvészeket, bibliai, történelmi és azték legenda-jeleneteket

faragnak belõlük. A legjobbnak ítélt alkotásokat díjazzák, majd látványos tûzijátékkal ér

véget az est.

Mezopotámia

Marduk világrajöttét segítették ünnepi rítusokkal, és támogatták harcában a káosz, a sötétség

erõi ellen.

Pakisztán

Chaomos: a téli napforduló idején egy õsi félisten évrõl évre visszatér, hogy összegyûjtse az

imádságokat és elvigye Dezaónak, a legfõbb istenségnek. Az ünnep során asszonyok és lányok

rituális fürdõt vesznek. A férfiak vizet hintenek fejükre, közben kenyeret tartanak a magasba.

Aztán a férfiak és fiúk megmosakszanak, és estig nem ülhetnek székre, ekkor kecskevérrel

meghintik arcukat. Ezután kezdõdik a nagy fesztivál, énekelnek, táncolnak, örömtüzeket

gyújtanak, kecskepacalt és más különlegességeket lakmároznak

Róma

Saturnus (a termõföld) újjászületése, Saturnalia

Mithrász (Sol Invictus, a Legyõzhetetlen Nap újjászületése, december 25. Azon a napon a

gyõzedelmes isten fa alakjában újra megjelent a földön.)

Skandináv népek

Julbock, Julbukk, Joulupukki, Yule-bak (Ld. Bak) A hátán viszi a Yule-manót, amikor körbejár,

hogy elvigye a jelent, és elfogadja zabkása-ajándékát. (A finnek Joulupukkija biciklivel jár!

:-) A Yule-manó neve a svédeknél Jultomten, a norvégoknál Julesvenn, Dániában és Norvégia egy

részén Jule-nissen. (Vö. kelta Lepracaun)

Norvégiában Yule idején megáll a munka, nem forog a kerék, nincs vadászat.

Izland

Yule-macska : megeszi a lusta embereket!

Svédország

Midwinterblot: "télközépi vér": a viking hagyományban létezõ állat-és emberáldozatra

emlékeztet. Bizonyos kultuszhelyeken végezték, többnyire e helyeken emelték késõbb az

ókeresztény svéd templomokat is. A pogány szokást a XII. századi misszionáriusok szüntették

meg. (Na persze, kezdetben õket is feláldozták a vikingek. ;-) - Az áldozatokat engesztelõ

céllal mutatták be helyi isteneiknek, hogy rábírják õket, enyhítsék a zord telet.

Jul: a elf-hez hasonló szörnyecske, róla kapta a svéd Karácsony a nevét, a manó még a

Kisjézusnál és a Mikulásnál is fontosabb szerepet játszott a svédek ünneplésében.

Tibet

Dosmoche: A Meghaló Év ünnepe. Öt napig tartó fesztivál, melynek során a májusfához hasonló

mágikus fát állítanak föl, amit drótból hajlított csillagokkal, keresztekkel és

pentagrammákkal ékesítene fel. Ijesztõ maszkokba öltözött táncosok riasztják el az új év ártó

szellemeit. Egész nap ünnepelnek és imádkoznak, végül a városi nép lerombolja a fát.

Vajszobrászfesztivál: Az új év megünneplésére a buddhista szerzetesek minden évben

megrendezik, szobraikat yak-vajból készítik, mintegy 10 m magasra, és speciális vajlámpásokkal

világítják meg. Különbözõ jeleneteket, meséket ábrázolnak a szobrok. A legjobbnak ítélt

alkotásért díjat kap a szobrász.

[LAP TETEJÉRE]

Téli napforduló-ünnepek

A fény újjászületését ott is megünnnepelték, ahol tavasszal fordult az év: A IV. században Gyula pápa rendelte el, hogy december 25.-re essen a keresztény Karácsony ünnepe, mivel e nap egybeesett a Téli Napforduló körüli rituálékkal, amikor a pogány népek a Nap Újjászületését ünnepelték. A pápa célja a pogány ünnepek keresztény tartalommal való feltöltése volt.

 

Babilónia

A Yule-szokások egy része babilóniai eredetû: például a gyertyagyújtás az oltáron a babilóniai isteneknek szólt.

 

Brit szigetek

Az ünnepség alatt leginkább ale-t vagy almabort fogyasztottak Ehhez kötõdik a fakupában körülhordott sör, ennek szertartása a betlehemezés szokásai szerint zajlott le. Az ivászat során himnuszt énekeltek a fához, jó egészséget , termékenységet és hosszú életet kívánva neki. Aztán lövöldözéssel vagy más módon zajt csaptak, hogy ezzel elriasszák a gonosz szellemeket. Tósztot mondtak a fa tiszteletére, majd ittak a fakupából. Mikor mindenki befejezte a tósztját, a maradék sört a földre loccsantották a fa törzse köré, s közben kenyeret vagy süteményeket aggattak az ágaira. A London Newspaper 1851-es számában leírnak egy tréfás hagyományt, az Almafák Dáridóját. Devonshire-ben a Tizenkettedik Éjszakán (január 7.-én) a gazdák fogták puskáikat, és kimentek almáskertjükbe. Kiválasztották a legöregebb fát, körbeálltak és így énekeltek:

Here's to thee, old apple tree
Whence thou mayst bud and whence thou mayst blow
And whence thou mayst bear apples enow:
Hats full, caps full,
Bushels, bushels, sacks full,
And my pockets full too!
Huzza! Huzza!

A férfiak almabort ittak, mulatoztak, lövöldöztek a fára (csak puskaporral), majd visszaindultak a házba. Az asszonyok azonban addig nem engedték be õket, akármilyen zord idõ is lehetett, míg valamelyikük ki nem találta, milyen sült várja õket odabenn. Aki kitalálta a megfejtést, az lett az "Est Királya", és õ vezett a további mulatságot az éjszaka során..

 

Etiópia

Ganna: A legenda szerint a pásztorok úgy megörültek, amikor meghallották, hogy megszületett a Kisjézus, hogy örömükben meghajlítgatták kampós botjaikat és tárgyaikat, és Gannát játszottak. Ez a játék eredete, amit az etióp férfiak és fiúk hagyományosan Karácsony napján játszanak (a régi dátum szerint, január hetedikén).

 

Germán népek

Yule sötét éjszakái az elmélyülés, az õsök imádásának idõszaka. A teuton gondolkodásmód szerint megvilágosodásunk gyökereit az õsökre való emlékezésben találhatjuk meg. Õseinkön keresztül kapcsolódhatunk a múlthoz, és ezt a kapcsolatot tisztelnünk kell, szertartásokkal, rítusokkal. A germán Yule és a kelta Samhain közt szoros kapcsolat áll fönn. Az új esztendõ áldását csakis õseink nevének és szellemének kijáró tisztelet megadása után várhatjuk el.

 

Itália

La Befana: a kedves boszorkány, seprûnyélen utazik, a kéményen át berepül a házba, és ajándékot visz az itáliai gyerekek harisnyájába. A legenda szerint La Befana söprögetett otthonában, amikor betért hozzá a Három Bölcs, és hívták õt, nézze meg a Kisjézust. "Most nem érek rá", felelte La Befana. Késõbb meggondolta magát, de akkor már késõ volt. Ezért azóta is minden Karácsonykor elindul, hogy megkeresse a Szent Gyermeket, és minden házban ajándékot hagy "neki".

 

Japán

Hari-Kuyo: a Törött Tûk Fesztiválja. Buddhista szertartás, minden év december 8.-án tartják országszerte. Már isz. 400-ban is ünnepelték. Valamikor csak a szabók és ruhakészítõk ünnepe volt, ma már mindenkié, aki tût vesz a kezébe. Speciális szentély épült a tûk számára, ahol fogadalmi ételeket, ollókat és gyûszûket helyeznek el. A szentély közepére tofut állítanak ki, ebbe szúrják az elgörbült és törött tűket. Közben a varró különleges imát mormol, hálát adva a tûnek az elmúlt évben tett jószolgálatért. A tûk a tenger mélyén lelik meg végsõ nyughelyüket, miután a hívek papírba csomagolják a tofut és vízbe dobják kinn a tengeren.

 

Kelták

Druida hagyomány szerint az év legrövidebb napján szertartásokat tartottak a kijelölt szent helyeken. (Skóciában, Írországban, Britanniában.) Ilyenkor a druidák a Napistent köszöntötték, és a tavasz közeledtét jelzõ egyre hosszabbodó napoknak örvendeztek. A szabadban nagy örömtüzet gyújtottak, a Yule-tuskóval, azt körbetáncolták, énekeltek. Minden zaj és dáridó a Nap ébredését segítette elõ és a tavaszt sürgette.

 

Mexikó

A Retek Éjszakája: e szokatlan esemény helyszíne minden év december 23.-án Oaxaca. A XIX. sz. közepétõl él az ünnep, ekkor ismerték meg a mexikóiak a retket, amit a spanyol telepesek hoztak be elõször. A mexikói sziklás talajban csavart, torz formájú retkek teremnek. Szokatlan formájuk megihlette a helyi mûvészeket, bibliai, történelmi és azték legenda-jeleneteket faragnak belõlük. A legjobbnak ítélt alkotásokat díjazzák, majd látványos tûzijátékkal ér véget az est.

 

Mezopotámia

Marduk világrajöttét segítették ünnepi rítusokkal, és támogatták harcában a káosz, a sötétség erõi ellen.

 

Pakisztán

Chaomos: a téli napforduló idején egy õsi félisten évrõl évre visszatér, hogy összegyûjtse az imádságokat és elvigye Dezaónak, a legfõbb istenségnek. Az ünnep során asszonyok és lányok rituális fürdõt vesznek. A férfiak vizet hintenek fejükre, közben kenyeret tartanak a magasba. Aztán a férfiak és fiúk megmosakszanak, és estig nem ülhetnek székre, ekkor kecskevérrel meghintik arcukat. Ezután kezdõdik a nagy fesztivál, énekelnek, táncolnak, örömtüzeket gyújtanak, kecskepacalt és más különlegességeket lakmároznak

 

Róma

Saturnus (a termõföld) újjászületése, Saturnalia Mithrász (Sol Invictus, a Legyõzhetetlen Nap újjászületése, december 25. Azon a napon a gyõzedelmes isten fa alakjában újra megjelent a földön.)

 

Skandináv népek

Julbock, Julbukk, Joulupukki, Yule-bak (Ld. Bak) A hátán viszi a Yule-manót, amikor körbejár, hogy elvigye a jelent, és elfogadja zabkása-ajándékát. (A finnek Joulupukkija biciklivel jár! ) A Yule-manó neve a svédeknél Jultomten, a norvégoknál Julesvenn, Dániában és Norvégia egy részén Jule-nissen. (Vö. kelta Lepracaun) Norvégiában Yule idején megáll a munka, nem forog a kerék, nincs vadászat.

 

Izland

Yule-macska : megeszi a lusta embereket!

 

Svédország

Midwinterblot: "télközépi vér": a viking hagyományban létezõ állat-és emberáldozatra emlékeztet. Bizonyos kultuszhelyeken végezték, többnyire e helyeken emelték késõbb az ókeresztény svéd templomokat is. A pogány szokást a XII. századi misszionáriusok szüntették meg. Az áldozatokat engesztelõ céllal mutatták be helyi isteneiknek, hogy rábírják õket, enyhítsék a zord telet. 
Jul: a elf-hez hasonló szörnyecske, róla kapta a svéd Karácsony a nevét, a manó még a Kisjézusnál és a Mikulásnál is fontosabb szerepet játszott a svédek ünneplésében.

 

Tibet

Dosmoche: A Meghaló Év ünnepe. Öt napig tartó fesztivál, melynek során a májusfához hasonló mágikus fát állítanak föl, amit drótból hajlított csillagokkal, keresztekkel és pentagrammákkal ékesítene fel. Ijesztõ maszkokba öltözött táncosok riasztják el az új év ártó szellemeit. Egész nap ünnepelnek és imádkoznak, végül a városi nép lerombolja a fát. 
Vajszobrászfesztivál: Az új év megünneplésére a buddhista szerzetesek minden évben megrendezik, szobraikat yak-vajból készítik, mintegy 10 m magasra, és speciális vajlámpásokkal  világítják meg. Különbözõ jeleneteket, meséket ábrázolnak a szobrok. A legjobbnak ítélt alkotásért díjat kap a szobrász.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Mikulás (december 6)

Piros ruhás, ősz hajú és szakállú bácsi sétál az utcán, hatalmas puttonnyal a hátán. A gyerekek mosollyal arcukon köszöntik őt, ölébe ülnek, versikét vagy éneket mormognak az orruk alatt, majd pár kedves mondattal később, vidáman távoznak ajándékkal a kezükben.

 

A Mikulás ünnep eredete

Mikulás, vagyis Szent Miklós püspök volt, a keleti egyház máig is legtiszteltebb szentje. A legenda szerint a szomszédságában lakó férfinak volt 3 lánya, akiket férjhez akart adni, de nagy szegénységben éltek, így nem volt hozomány a leányok számára. Szent Miklós az éj leple alatt a lányok ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megmentse becsületüket, és tisztességesen férjhez tudjanak menni. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak sietősen távozni a hóesésben. Innen ered a szokás, hogy csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló fölé ajándék reményében. A magyar parasztság körében a Mikulás – járás alakult ki, amikor is álarcos Mikulások és Krampuszok ijesztgették este az utcán az embereket. Egyébként ez a szokás, valószínű, hogy Ausztriából került Magyarországra. Mára már mindenki tisztában van vele, hogy december 6-án a Mikulás Lappföldről érkezik rénszarvas szánon. Ez 1925-ben terjedt el egy újságcikk miatt, melyben megírták, hogy az Északi sarkon nincs fű a rénszarvasoknak, hogy legeljenek, és ezért kicsit lentebb, Finnországban laknak.

 

Más országok szokásai

A finn Mikulás (Joulupukki) Helsinkiben már december elejétől kezdve rénszarvasokkal járja az utcákat. A szánhúzók gyönyörűen fel vannak díszítve, piros kantárral, és a szelídebb példányoknak még a hátára is felülhetnek a gyerekek. A finnek szerint csak a Korvatonturi-ban (egy kis faluban) élő Mikulás az igazi. A norvégoknál nagyon hasonlóak a szokások, mint nálunk magyaroknál. A különbség, hogy a Nisse, vagyis a norvég Mikulás nem éjszaka érkezik a kéményen keresztül, ezért mindig tiszta a ruhája. Krampuszok helyett pedig manócskái vannak, akik közül az istállóban lakó Fjosnisse például a farm állataira vigyáz. Szent Miklós (Christmas Father) ünnepe Amerikában a 19. században keveredett össze karácsony ünnepével. Az amerikai gyerekek nem csak a Mikulást kedvelik nagyon, de szánhúzó rénszarvasait is. Egy amerikai dal szerint Rudolfot, a rénszarvast testvérei kicsúfolták piros orra miatt, a Mikulás azonban őt választotta maga mellé, és azóta együtt járják a világot, hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek. Egyéb eltérések is találhatóak az amerikai és magyar Mikulás kultusz között: míg nálunk a tsiztára suvickolt csizmákat helyezik ki a gyerekek ablakaikba, addig angolszász kortársaik a kandallópárkányra akasztott zoknijaikba várják ajándékaikat, s hogy a télapó ne távozzon üres hassal egy kis sütit és tejet is készítenek neki a zoknik mellé (hálájuk jeléül). Általában a Mikulás mellől nem hiányozhatnak a Krampuszok azaz a segédek, akikre azért van szükség, mert ők hozzák a büntetést (a virgácsot) a rossz gyerekeknek. Általában ördög-formájúak, vörös vagy fekete színűek, fejükön szarvakat viselnek és az esetek nagy többségében hosszú, bojtos farkuk van. Magyarországon a Télapó érkezhet Krampusszal, vagy anélkül is, mivel a hiedelmek alapján egész évben feljegyzést készít a gyerekekről, ezért pontosan tudja: kinek jár ajándék, kinek pedig virgács. Bár a gyerekek jobban örülnek a Télapó láttán, a virgácsot osztó Krampuszt inkább tartják mókásnak, mint ijesztő ördögnek. A rossz gyerekek tehát virgácsot kapnak, de mit is szokás tenni a jó gyerekek csomagjába? A dió, mogyoró, narancs, cukorka, csoki egyaránt megfelelő ajándéknak bizonyul, de ha meglepjük porontyunkat valamelyik Mikulásfilmmel is (Télapu1-2, Tapló Télapó vagy a legújabb magyar alkotás, Az igazi Mikulás…stb.), akkor eszegetés közben jókat is nevethetünk.

 

[LAP TETEJÉRE]

Advent

Általában az emberek természetesnek veszik, hogy karácsony előtt 4 héttel meggyújtják az adventi koszorú első gyertyáját, majd sorban vasárnaponként a maradék hármat is. Sokan azonban ennek ellenére sincsenek tisztában azzal, mit is jelent valójában az advent. Az advent szó latin eredetű, jelentése megérkezés (az Úr érkezése), eljövetel. A karácsonyra való előkészület ideje, kezdete pedig András naphoz (november 30.) legközelebb eső vasárnap. Mint minden ünnephez, az adventhez is tartoznak hagyományok, hiedelmek: régen az ünnep kezdetét harangszó jelezte éjfélkor, a vallásos emberek ilyenkor szigorú böjtöt tartottak, falun pedig hajnalban misékre jártak Szűz Mária tiszteletére. A régi adventi hagyományokhoz tartozik még Borbála (dec. 4.), Miklós (dec. 6.) és Luca (dec. 13.) napja is. Szent-Borbálát a legenda szerint kereszténységéért lefejezték. A lányok pártfogójuknak tekintették, és ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe tették, ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett. Szent Miklós püspök egyszer egy ablakon dobott be aranyakat három hajadonnak, akik ezért tisztességgel férjhez mehettek. Innen ered a szokás, hogy gyermekek a mai napig kiteszik az ablakokba cipőiket, és várják a Mikulást. Szent Luca napja az év legrövidebb napja. Ekkor a fiatal eladósorban lévő lányok 13 darab papírra felírtak 13 különböző férfinevet, majd minden nap kidobtak egyet, és az utolsó papíron szereplő név jelentette a leendő férj nevét.

 

Az adventi koszorú

Az advent szimbóluma a violaszín vagy lila, amely az összeszedettség, a fegyelem és a bűnbánat színe. Talán az egyik legfontosabb szimbólum mégis az adventi koszorú, amely 1860-ban keletkezett, és eredetileg a lelki megtisztuláshoz segítette hozzá az embereket. A koszorú hagyomány szerint kerek, mert a kerekség az örökkévalóságot jelképezi, bár manapság a modern formák kedvelői négyszög alakúakat is készítenek vagy vásárolnak. A koszorú alapanyaga az örökzöld növény (fa, hajlékony vessző esetleg szalma), melyet mohával vagy fenyőágakkal díszítenek, és elengedhetetlenek a szalagok, tobozok, műhó, szárított narancs vagy citrom, és persze a 4 gyertya. Az egyik adventi gyertyagyújtással kapcsolatos mítosz szerint, minden vasárnap, amikor gyertyát gyújtunk, angyalok szállnak a Földre. Ezek az angyalok segítenek minket, hogy eredményes legyen a karácsonyra való várakozás

 

Angyalok adventkor

- Első vasárnapon négy héttel karácsony előtt kék köpenyben egy angyal száll le közénk, hogy megkeresse azokat az embereket, akik meghallgatják őt.

- Második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll alá, egy serleget hozva magával, hogy abban szeretetet vigyen fel a mennybe.

- A harmadik vasárnapon egy fehér angyal jön a mennyből, hogy békét, tiszta szeretetet és boldogságot hozzon az embereknek. Kezében fénysugárral megérint mindenkit, akinek a szíve tiszta.

- Negyedik vasárnapon egy angyal lila lepelben lantot pengetve és énekelve járja be a Földet. Ettől az énektől rügyeznek ki tavasszal a magok.

 

Az adventi naptár

Az adventi szimbólumok közé tartozik még a naptár. Állítólag egy leleményes édesanya találta ki kisfiának az adventi naptár alapötletét, hogy a gyermek tudja, hányat kell még aludni karácsonyig. A naptárnak sokféle változata létezik: készítik fából, papírból, hol bibliai idézeteket tesznek az ablakok mögé, hol pedig csokit vagy bonbont. Csak arra kell odafigyelni, hogy imádott porontyunk nehogy idő előtt felfalja az összes csokit az ablakok mögül.

 

Adventi finomságok

Az ünnep persze nem ünnep finomságok, édességek nélkül, így az advent sem. Ilyenkor olyan süteményeket kell készíteni, amelyek illatukkal és ízükkel is kellemesebbé teszik az ünnepi várakozást. Általában édes apró süteményekkel szoktak a karácsonyra készülni a háziasszonyok, mint például az adventi muffin, bejgli, csokis szívek, püspökkenyér, fahéjas csillagok, habcsókok, mandulás-mézes sütik és a jellegzetes illatukkal hódító narancsos nyalánkságok. Miután az összes adventi ételt végigkóstoltuk, jöhetnek a karácsonyi és szilveszteri nem teljesen kalóriaszegény étkek, majd (amivel szerintem minden hölgy már most tisztában van) az újévi fogadalomként kötelezően betartandó januári fogyókúra.

 

[LAP TETEJÉRE]

Luca napja (december 13)

A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját.
Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti. Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol nem ismernék a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen Karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így a történet hőse megmenekül a bosszújuktól. Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntőjüket. Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak. Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

 

[LAP TETEJÉRE]

Karácsony

A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot. A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. Században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő formulák zárják le.
A betlehemes játékok mellett ismerünk más, helyi elterjedésű paraszti misztériumokat és moralitásokat is. Ilyen volt pl. a Paradicsom-játék, amely Ádám-Éva napján a bűnbeesés történetét adta elő. Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése (pl. Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták). Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát.

 

[LAP TETEJÉRE]

A regölés (december 26)

A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is. A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés. A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is.
A regölés első kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértő - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - főként Lajtha László - jegyezték le őket.

 

[LAP TETEJÉRE]

Hejgetés (dec.31 - Moldvai csángók)

A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

 

[LAP TETEJÉRE]

Újév napja (január 1)

A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

 

[LAP TETEJÉRE]

Vízkereszt (január 6)

A karácsonyi ünnepek zárása és a farsang kezdete. A VI. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az újévet, de az egyház Krisztus születésének időpontját december 25-ére, a „Legyőzhetetlen Nap” ünnepére, a pogány Mithras napisten születésnapjára tette át. Latinul Epiphania Domini (az Úr megjelenése), korábban magyarul Szentkereszt, és angolul pedig Twelfthday (tizenkettedik nap) az elnevezése, mivel a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünnep) zárónapja. A pogány görögöknél az istenség megjelenését és ennek évenkénti megünneplését tartották ekkor, ezért használják a görög Epiphaniát, mely szó szerint megnyilvánulást jelent. A mai egyház a napkeleti bölcsek látogatását, Jézus megkeresztelkedését és az első csodáját (a víz borrá változtatása a kánaáni menyegzőn) ünneplik. A katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, keresztelt (vízkereszt), ez a szenteltvíz, melyből a hívek haza is vittek. Ezt használták fel a gonosz szellemek ellen: kortyoltak belőle, öntöttek a kutakba, meghintették vele az ólakat, és a legfontosabb, hogy a házak falait is. Ez volt a házszentelés, ami már csak a három királyokhoz kapcsolódott. Az ajtókra írták a neveik kezdőbetűit (G + M + B) az esedékes évszámmal együtt, és csillagénekeket énekeltek. A házról házra járó papok alamizsnát gyűjtöttek. Néhol a szenteltvízbe szentelt sót is kevertek, mivel az tartósítószer, ezért úgy gondolták, hogy távol tartja a rontásokat. Szokás volt a folyók megkeresztelése is. A folyó partjáról egy keresztet dobtak a vízbe, melyet az edzett férfiak hoztak ki. A szenteltvíz végigkísérte az embert a születésétől a haláláig: locsoltak belőle a bölcsőre, a mennyasszonyi koszorúra és a halotti koporsóra is.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Farsang (Vízkereszt - Hamvazószerda)

A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek. Az farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak, ilyenkor kerül színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A menet közben bohókás esküvő játszódott le. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben, abban az évben nem volt lakodalom.
Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót. húzatni. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk. Zoborvidéken a farsang utolsó előtti vasárnapját Talalaj-vasárnapnak (talalaj-vasárnapi énekek), míg farsang vasárnapját Sardó-vasárnapnak nevezték (sardózás).

 

[LAP TETEJÉRE]

Balázsjárás, Gergelyjárás (február 3, március 12)

Balázs-napi szokás a balázsolás (Balázs püspök ünnepe): a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Balázs (a diákok patrónusa) és Gergely (I. Gregorianus pápa) napja volt az iskolások ünnepe. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Darwin-nap (február 12)

A Darwin-nap a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe. A kezdeményezők úgy gondolták, annak ellenére, hogy modern kultúránk és életvitelünk nagyrészt a tudomány eredményeire épül, sokáig nem volt olyan nemzetközi tradíció, amely méltóképpen megemlékezett volna a tudományos módszerről és az ennek segítségével felépített tudáshalmazról.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Téli étkezés

Az emberi szervezet természetes folyamata, hogy télen valóban több energiát igényel. Ennek magyarázata az, hogy a hideg időben a testünk hőleadása is növekszik, és ezt követnie kell a hőtermelés növekedésének, ellentétes esetben testhőmérsékletünk vészesen csökkenne. Az ehhez szükséges többletenergiát csak a táplálkozásunk fedezheti, ezért is többet kell ennünk. Azonban ez az emelkedés nem olyan mértékű, hogy a mindennapok során különösebb figyelmet kellene rá fordítani, sokkal inkább jelentős az a szintén fiziológiás folyamat, amelynek során ilyenkor inkább a "nehezebb" zsírosabb ételeket kívánjuk, sokkal erőteljesebb fűszeres ízeket szeretnénk érezni.
Nem lenne teljes a kép, ha ezekhez nem vennénk figyelembe azt is, hogy ilyenkor kevesebb lehetőségünk van mozogni, sportolni (tisztelet a síelést szerető és maguknak megengedő társainknak). Márpedig a kevesebb mozgás kedvez a centiméterek növekedésének és a kilók gyarapodásának.
Hozzáadódik mindezekhez még az is, hogy ilyenkor sorra követik egymást az ünnepek, amit mi általában nagy eszem-iszomokkal teszünk teljessé. A sort indítja a Mikulás, amikor sok-sok édességet kapunk, aztán jön a karácsony az elmaradhatatlan halászlével és édességekkel, a szilveszter és az újév a virslivel és a lencsével, majd a korhelylevessel.
A pótszilveszterekről és a farsangi szezonról pedig már ne is beszéljünk. Aztán a téli időszak sok helyen még ma is az elengedhetetlen házi finomságok ideje, gondoljunk csak a vidéki disznóvágások felejthetetlen disznótorosára, a finom tepertőre és az egyéb "disznóságokra". Nos, mindezek miatt lesz az, hogy február végére néhány számmal nagyobb ruhákat kell elővenni, és még szerencse, hogy a téli vastag kabátok sok mindent elrejtenek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Helyes táplálkozás és mozgás

Sokak meggyőződésével ellentétben télen nem feltétlenül kell többet és zsírosabb ételeket ennünk – pár tízezer éve még így volt, de azóta nagyot fordult a világ.  Az érthető, hogy nyáron, a hőségben nem vágyunk egy tál forró bablevesre kolbásszal. Télen viszont a hideggel együtt lassacskán jönnek az ünnepek is: kár is tagadni, ilyenkor szinte lehetetlen elkerülni (főként annak, aki nem is akarja elkerülni) a bűnre csábító ételeket. Ahhoz, hogy nagyjából megőrizzük testsúlyunkat – aminek egyébként egy-két kilós gyarapodása teljesen normális ebben az időszakban –, íme néhány jótanács: Gondosan válogassuk a nyersanyagokat! Ha például sülthúst készítünk, akkor a hús mindenképpen sovány legyen! Válasszuk a húsok elkészítésénél az alufóliában, sütőben, sütőzacskóban történő sütést vagy párolást! Csak egy példa: míg egy rántott sertésszelet 420 kcal-t, sütőben készítve csaknem a felét, 230 kcal-t tartalmaz! És ez nem csak a húsfélékre, a zöldségekre is jellemző. Együnk naponta 5-ször, de egy-egy alkalommal keveset. A tízórai, uzsonna lehetőleg gyümölcsökből, vagy azokból készített joghurtból, salátából álljon. Ha semmiképpen nem bírunk ellenállni az édességeknek, akkor a tej, túró, puding vagy gyümölcs alapúakat válasszuk! Nagyon fontos a mértékletesség! Nem kell annyit ennünk, amennyi csak belefér – vendégségben is bátran mondjunk nemet! Mozogjunk! Ezt nem lehet elégszer elismételni. Rengeteg csodálatos téli sport közül választhatunk: síelés, snowboardozás, korcsolyázás, de akár szánkózhatunk, hógolyózhatunk, sőt, hóembert is építhetünk. Ezek amellett, hogy biztosítják a mozgást, segítenek kilábalni a tél okozta esetleges depressziónkból. Ha nagyon nem szeretjük a hideget, akkor is van lehetőség: uszodák, edzőtermek, de akár otthon is tornázhatunk. A táplálkozás mellett mindenképpen meg kell említenünk a vitaminokat. Télen is számtalan déligyümölcsöt találunk a zöldségespulton, ne habozzunk: Vásároljunk sok zöldséget, gyümölcsöt, mert a C-vitamin segít megelőzni a télen gyakrabban   kialakuló légúti megbetegedéseket. Néhány  C-vitamint tartalamazó élelmiszer: citrusfélék, kivi, zöldpaprika, káposzta,kelbimbó, karalábé. A C-vitamin hiánya fáradékonyságot, a  fertőzésekkel szembeni  ellenállóképesség csökkenését okozza, ezért fontos, hogy télen is elegendő jusson  belőle a szervezetünkbe! De: a C-vitamin hő, így a főzés és a sütés hatására bomlik! A megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztással számos mikrotápanyagot juttatthatunk a szervezetbe. Magas víztartalmuk révén a folyadékszükséglet biztosításában is fontos szerepet játszanak. A szervezetnek télen is működnie kell, amihez a megfelelő mennyiségű folyadék nélkülözhetetlen! A téli hideg levegő és a szél bőrünket kiszárítja, ami különösen az arcon és a kézfejen érezhető. Folyadék, A-, és E-vitamin hiányában ezek a tünetek még erősebbek lehetnek. A-vitamint tartalmaznak a tejtermékek, húsfélék, tojás, E-vitamint pedig olajos magvakban, száraz hüvelyesekben találhatunk. Ha étrendünkben naponta szerepel változatosan zöldség, gyümölcs, teljes őrlésű pékáru, gabonatermék, hús és húskészítmény, tej és tejtermék, valamint hetente halétel, száraz hüvelyes, olajos magvak, és heti 3-4 db tojás, akkor vitaminkészítmények nélkül is tudjuk biztosítani a szervezet vitamin- és ásványi anyag szükségletét.

 

[LAP TETEJÉRE]

Téli depresszió?

A sötét, borús, hideg napokon a napfény hiányát hajlamosak vagyunk evéssel kompenzálni. Ilyenkor több banánt, csokoládét és szénhidrátot kívánunk, mert fogyasztásuk növeli a depresszió okozta szterononszintünket. Legyünk ezekkel óvatosak, szinte észrevétlenül kúsznak fel ránk a kilók, amit aztán kétségbeesetten próbálunk majd leadni! Mértékletes fogyasztásuk azonban kedvező hatással lehet nem csak kedély-, hanem egészségi állapotunkra is! A banán kálium- és kálciumtartalma igen jelentős. 100 gramm mindkét ásványi anyagból egy felnőtt napi szükségletének 15%-át fedezi! Csokoládéból egy adagot (30 g), heti 1-2 alkalommal fogyasztva beilleszthetünk étrendünkbe. Ha ezt a mértéket betartjuk, nem kell elhízástól tartanunk, persze csak akkor, ha emellett kiegyensúlyozottan táplálkozunk. És persze lehetőleg gyalog menjünk el a csokiért a boltba!

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés télen

A fagyos, havas időjárás beköszöntével különösen fontos, hogy az útra kelők megfelelően felkészüljenek a téli útviszonyokra. Ajánlott kifogástalan műszaki állapotú, téli gumival felszerelt autóval elindulni és tájékozódni a várható útviszonyokról. Aki teheti, inkább a főutakon közlekedjen, és ha szükséges, vigyen magával hóláncot, lapátot és homokot is. Aki gyermekekkel indul útnak, ne feledkezzen meg a takaróról, meleg teáról! Gondolni kell arra is, hogy a kellő mennyiségű üzemanyag nemcsak a közlekedéshez, hanem az autó fűtéséhez is nélkülözhetetlen. Az öltözékünket ne az autó klímájához igazítsuk.
A reggelre lefagyott területek nem mindig észlelhetők a gépkocsikból, ezért ezt is figyelembe kell venni a sebesség megválasztásakor.
A hókotró munkagépek mögött síkos az út, mert a só olvasztó hatása nem azonnali. Ezért nagyon fontos, hogy ha sárga villogóval felszerelt gépeket pillantunk meg az úton, fokozatosan vegyük vissza a sebességet, nehogy rácsússzon autónk a munkagépekre. Tanácsos gyakori féklámpa-villantásokkal figyelmeztetni a mögöttünk haladót is. A hókotrókat lemaradva kövessük, és ne próbálkozzunk az előzéssel, mert nem tudhatjuk, milyen az út állapota a munkagépek előtt. Kezdődő hófúvás, intenzív havazás esetén a legközelebbi lakott hely elérésekor helyezzük biztonságba gépkocsinkat, és úgy várjuk meg, amíg az út ismét járható! Az elakadt járművek ugyanis akadályozzák a hó takarítását, és a legnagyobb gondosság esetén is kárt okozhatnak benne a munkagépek. A tűzoltók a 105-ös ingyenes segélyhívószámon értesíthetők. Ez akkor lehet indokolt, ha a közlekedést akadályozó, veszélyes helyzet elhárítása válik szükségessé, például egy elakadt autó, vagy egy kidőlt fa, továbbá ha személyi sérülés veszélye áll fenn.

 

Fagyálló: az ablakmosó- és a hűtőfolyadékot úgy kell fagyállóval feltölteni, hogy -25 Celsius fokos hidegnek is ellen tudjon állni. Ennek az értéknek a beállítását akár szervizben, akár benzinkutaknál le tudjuk ellenőriztetni. A fagyállót nem szabad közvetlenül az ablakmosótartályba, vagy a hűtőrendszerbe tölteni, előbb desztillált vízzel - rendszerint 50-50 százalékos arányban - össze kell keverni, mert nagy töménységben károsíthatja a rendszer egyes elemeit. Amellett, hogy a fagyálló megakadályozza a víz dermedését, van még néhány olyan előnyös tulajdonsága is, melyek talán kevésbé ismertek: védi a korróziótól a fém alkatrészeket, gátolja a vízkőképződést és emeli a víz forráspontját.

Lámpák: az autóvezetői oktatásokon mindig elhangzik, hogy elindulás előtt érdemes ellenőrizni a lámpák és az irányjelzők működését, de ismerjük be, kevés olyan ember van aki ezt mindig megteszi. Télen azonban ez az intelem fokozott szerepet kap két dolog miatt. Egyrészt a rosszabb látási viszonyok esetén nem mindegy, hogy egy vagy két fényszóróval tudunk haladni a ködös időben, másrészt ugyancsak a rossz látási viszonyok miatt az sem mindegy, hogy észrevesznek-e minket a mögöttünk haladók.

Karosszéria: mivel a sáros, latyakos időszak hamar kikezdi a karosszériát, érdemes felkészülni annak védelmére. Ahogyan az úton is láthatjuk, hogy a kátyús szakaszokon hamar tovább bomlik az úttest, úgy a kocsi burkolata is gyorsabban károsodik ott, ahol már van rajta kisebb-nagyobb sérülés. Sok pénzt takaríthatunk meg, ha ezeket még időben kijavíttatjuk, s nem várjuk meg, hogy egy komplett felújítást kelljen eszközölni. Amennyiben a karosszérián már nincsenek, vagy nem is voltak ilyen hibák, akkor jó szolgálatot tehet, ha a szakboltokban kapható ápolószereket alkalmazva megóvjuk a fényezést.

Akkumulátor: a hideg igencsak hatással van az akkumulátorokra. Egy akksi +25 Celsius fokon nyújt 100 százalékos teljesítményt, -10 fokon azonban már csak 60 százalékosat. Ha ilyenkor egy akkumulátor nem rendelkezik megfelelő feltöltöttséggel, akkor nincs esély arra, hogy be tudja indítani az autót. A menet közbeni töltés csak akkor lehet jó, ha megfelelő a telep savsűrűsége, ezért ezt is érdemes ellenőriztetni.

Téli kiegészítők: vannak olyan kiegészítők, amelyeket a téli hónapok kivételével egész évben nélkülözni lehet. Ilyen például a jégkaparó, a jégoldó (ablakra és a zárra egyaránt), a kocsi elakadásakor szükséges lapát és homok, a meleg takaró, ami akkor jöhet jól, ha lakatlan helyen akadunk el, az egyes utakon kötelezően használatos hólánc, valamint a téli gumik, amelyek bár nagyobb költséggel járnak, de nélkülük jelentős mértékben csökken a biztonság.

 

[LAP TETEJÉRE]

Óvakodj a téli napsütéstől!

A téli napsütés különösen veszélyes: bár a sugárzása csekélyebb a nyárinál, súlyos égésekhez vezethet főleg a hegyekben, ahol a hó és a jég visszaveri az ultraviolett sugárzást - erre hívta fel a figyelmet a német Zöld Kereszt szervezet.

A tengerszint feletti magasság és a fehér hótakaró jelentős mértékben. A magasság 1000 méterenként mintegy 20 százalékkal, a hó akár 90 százalékkal is növeli az UVB-sugárzást. Ez akár súlyos égéseket is okozhat az arcon, s a veszélyt csak növeli a hideg, amely miatt az ember nem érzi, hogy leégett a bőre. A fehér hótakaró pedig úgynevezett hóvakságot is okozhat: ilyenkor nehezebben áll át a szem a fényről a sötétebbre és csökken a látóképesség.

A szakértők nyomatékosan ajánlják a síelőknek a fényvédő szemüveg, valamint a vízben szegény, zsíros és lehetőleg fényvédő hatást biztosító krémek használatát.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Téli kempingezési tippek

Pár ötlet, hogy melegen tartsuk magagunkat egy téli kempingezés alatt:

• Bizonyosodjunk meg róla, hogy a hálózsákot hideg hőmérsékletre tervezték-e?
• Az egész nap rajtunk lévő ruhát mindig cseréljük le - főleg a zoknikat, amelyek nedvesek az egész napos izzadás után. A nedves ruhák kiszívják  a hőt, amennyiben nem cseréljük őket.
• Melegítsük fel magunkat, mielőtt bebújunk a hálózsákba. Egy meleg ital vagy pár tornagyakorlat növeli a test belső hőmérsékletét. Ne feledjük - nem a hálózsák adja a meleget, az csak csapdába ejti a hőt, minél jobban felmelegedtünk a hálózsákba bújás előtt annál melegebb lesz  majd benne is.
• Igyunk bőségesen folyadékot és egyéünk valamicskét pl.: csoki, stb. mielőtt belebújunk a hálózsákba.
• Legyünk rajtunk sapka vagy balaclava alvás közben (balaclava v. balclava: kommandós kötött sapka, ami az egész fejet befedi egészen a nyakig; van rajta két luk a szemeknek meg egy a szájnak, vagy egy nagy luk az arcnak,).
• Vigyünk magunkkal egy üveg meleg vizet a hálózsákba.
• Ha éjszaka arra ébredünk hogy hideg van, csináljunk nyújtózkodásokat/nyújtógyakorlatokat a hálózsákban. Beindítja a vérkeringést és növeli a belső hőmérsékletedet.
• Az orrot és a szájat tartsuk kint a zsákból, mert a kilélegzett levegő nedvessége lecsapódik belül és a hálózsák melegen tartó tulajdonságai gyengülnek.
• A láb melegen tartásának kulcsa nem a zoknin múlik, illetve nem teljesen. Itt van pár szakállas trükk erre is:
• A lábbelik ne legyenek szűkek, inkább egy picit nagyobbak.
• Tökéletesen vízhatlanítsuk a csizmát/bakancsot mielőtt nekivágunk.
• Rétegesen, rétegesen, rétegesen: Vegyünk fel egy vékony műszálas zoknit és rá egy gyapjú vagy hegymászó zoknit.
• Legyen rajtunk sapka és kesztyű. A test nagyon gyorsan elveszti a hőjét a végtagokon keresztül. Ha ezt a hőveszteséget csökkentjük, megmarad a melegérzetünk.
• Alapból kerüljük el az alkoholt és a koffeint. Mindkét szer tágítja a véredényeket és ez megnehezíti a melegen maradást. A koffein ráadásul vizeletserkentő, ami kiszáradáshoz vezethet.
• Igyunk folyadékot. Egy forró tea (gyógytea -, nem koffein) felmelegít majd, a folyadék ráadásul megelőzi a kiszáradást. A kiszáradás gyengíti a melegentartó képességet.

 

[LAP TETEJÉRE]

Téli sportok

[LAP TETEJÉRE]

Síelés

A sielés olyan tevékenység, amely története majdnem olyan idős, mint az emberiségé. Az emberek évszázadokon át különféle praktikus célokra használták. Idővel kedvelt szórakozássá vált, valamint a legnépszerűbb sportok egyikévé.

 

[LAP TETEJÉRE]

Sí kresz - a síelés 10 alapszabálya

1. Legyünk tekintettel a többi sízőre! 
Minden sízőnek úgy kell viselkedni a sípályán, hogy másokat ne veszélyeztessen és sérülést ne okozzon. Ez vonatkozik a megfelelő felszerelésre is.

2. Ésszerűen, ellenőrzött sebességgel és módon sízzünk!
Mindig a tudásunknak, a terepnek (beláthatóság!), a hó és időjárási viszonyoknak, valamint a pálya zsúfoltságának megfelelően sízzünk.

3. Nyomvonal választás
A hátulról (fölülről) jövő sízőnek úgy kell a nyomvonalát megválasztani, hogy az előtte haladót semmilyen módon ne veszélyeztesse, beleértve a túl közeli elhaladással okozott megijesztést is.

4. Előzés, kerülés
Előzni szabad fölülről és alulról, akár balról akár jobbról, de mindig akkora távolságra, hogy az előzött síző bármilyen (akár váratlan) mozgásához elegendő teret hagyjunk.

5. A megindulással és a pályára besízéssel járó kötelezettségek
A sízőnek, ha állásából újraindul, vagy besízik egy pályára, meg kell győződnie arról, hogy ezzel sem magát, sem másokat nem veszélyeztet.

6. Megállás
Tilos megállni a pálya szűkületében és beláthatatlan területein! Bukásnál a lehető leghamarabb el kell hagyni az ilyen területet!

7. Fölmenet és legyaloglás 
A följutáshoz és a legyalogláshoz egyaránt csak a pálya széle használható.

8. Figyeljük a jelzéseket! 
Minden sízőnek kötelessége a pálya jelzéseinek (a tábláknak, elkerítéseknek), valamint a pályát felügyelő személyzetnek az utasításait betartani.

9. Segítségadás
Balesetnél kötelező segítséget nyújtani! Elmulasztása nem sportszerűtlenség, hanem büntetendő cselekedet.

10. Személyazonosságunk igazolásának kötelezettsége balesetnél
Mindenkinek, aki a balesetnél jelen volt, függetlenül attól, hogy csak tanú, vagy a baleset részese, felelős vagy nem felelős a baleset bekövetkeztében, személyazonosságát meg kell adnia.  Erre a baleset bírósági tisztázásánál lehet szükség.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Magyarországi sípályák

[LAP TETEJÉRE]

Bánkút

Az ország legnagyobb sícentruma Észak-Magyarország egyik legszebb részén, a Bükki Nemzeti Parkban épült ki. Tengerszint feletti magassága 800-930 m. Pályáin gyakran decembertől egészen március végéig megmarad a hó. A pályarendszer 6 különböző nehézségű lesikló pályából és 2 könnyű tanulópályából áll. A Bánkút Sí Klub 4 tányéros és 4 tolókaros felvonót üzemeltet, melyek kapacitása 2000 fő/óra. A kezdők tanulását egy külön "bébilift" segíti. A szezonban megfelelő hóviszonyok esetén hétvégén minden felvonó üzemel 9 -17 óráig. Hétköznap is működik az igényekhez igazodva 1-2 felvonó 9 -16 óra között. Szerdán és szombaton a kivilágított pályákon lehet síelni 21 óráig.

 

[LAP TETEJÉRE]

Dobogókő

Dobogókőn a nagy parkolótól kb. 700 méterre, a Zsindelyes büfénél található a sípályák kiindulópontja. A hagyományos (1-es) pálya egy 980 méter hosszú széles lejtő, amelynek felső része, különösen a legfelső 150 métere meredek az alsó része kifejezetten lankás, kék nehézségű. A pálya szintkülönbsége 178 méter. Megfelelő hóviszonyok esetén reggel 9-től délután 16 óriági működik a felvonó, melynek nyomvonala a pálya melletti erdőben található.

 

[LAP TETEJÉRE]

Eplény

Az eplényi síaréna a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően hazai viszonylatban kiemelkedő felszereltséggel rendelkezik: 32 hóágyú, mágneskártyás beléptető rendszer, 3 csákányos lift és összesen 4,5 km pályahossz várja a vendégeket. A Síarénában a haladó sízők is megtalálhatják számításaikat, hiszen a hegy tetejéről sokféle útat választhatnak a lecsúszáshoz, így nem fogják hamar "megunni" a pályákat. Ráadásul itt található Magyarország egyik legmeredekebb sípályája, amelynek a lejtése néhol eléri a 30 fokot! A tanulni vágyók is bátran felkereshetik Eplényt, mivel a lankásabb pályák mentén 2 tanulólift és szakképzett oktatók várják a sporttal ismerkedőket, a kisebbek pedig játékkal egybekötve tanulhatnak a zárt oktatási területen felállított szórakoztató síóvodában. A kivilágított pályáik (1-es és 2-es) minden nap este 21 óráig fogadják a lelkes síelőket.

 

[LAP TETEJÉRE]

Galyatető

A sípálya 950 m magasságból indul, a pálya szintkülönbsége 200 méter. Hossza 950 m, szélessége 30 és 50 m között változik. Fekvése északi tájolású, lejtése közepesen meredek, kék jelzésű. A felvonó a pálya teljes hosszában viszi fel a síelőket, felsővezetésű drótkötél, teleszkópos, tányéros ülőkével ellátott. Egyidejűleg 65 fő szállítására alkalmas. A pályát síelők és snowboardosok is használhatják.

 

[LAP TETEJÉRE]

Mátraháza

Kékestető Magyarország legmagasabb pontja: a csúcs 1014 méter. Innen indul Magyarország leghosszabb lesiklópályája, amely 1,8 km hosszú, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A pálya felső szakaszán egy nemrég felújított 700 méter hosszú tányéros felvonó, valamint két tanulólift üzemel. A lesiklópálya mindvégig enyhe lejtésű, így kezdő síelők, családok számára is kiválóan alkalmas. Az ún. "déli pálya" teljes hosszán végigsízők a Veronika-réttől síbuszokkal juthatnak vissza Kékestetőre.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kőszeg

Kőszegen található Magyarország egyetlen használható síugrósánca és itt működik egy maroknyi síugró csapat számos fiatallal Szilágyi János irányítása mellett. Kőszegnek évtizedekkel ezelőtt országosan kiemelkedő síugró egyesülete volt, ami után hosszú szünet következett, a sportág "elhalt". A lepusztult síugrósáncot az enyészet évei után 2006 év elején végre felújították és ebben az évben Kőszegen újra magyar síugró bajnokságot rendeztek, 18 év után először! A feltételeken lenne mit javítani, bár a 30 méteres sánc már műanyag borítást kapott, ami hó nélküli edzésekre is lehetőséget ad, illetve épült egy 10 méteres sánc is a legkisebbeknek. Problémát okoz a hóhiány, mivel hóágyúk nem állnak a kőszegiek rendelkezésére, ezért gyakran kiszolgáltatottak az időjárás szeszélyeinek.

Mátraszentimre

Mátraszentimre, Magyarország legmagasabban fekvő faluja. Budapestről a Gyöngyös - Mátraháza - Galyatető útvonalon közelíthető meg. A 400 méter hosszú sípálya a Hotel Narád közelében található, de jelenleg nem üzemel. viszont remek síelési lehetőség van 2 km-nyi távolságra a Mátraszentistváni síparkban.

 

[LAP TETEJÉRE]

Mátraszentistván

A mátraszentistván sípályarendszer kiváló minőségű gyepes hegyoldalon terül el. Tervezésénél kiemelt szempont volt a pályák változatossága, különféle nehézségi foka, s a gyönyörű panorámát kiegészítő hangulati elemek, mint pl. hidak, rönkházak, tavak létesítése. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően az ország legtöbb szolgáltatást nyújtó családi sítereppé vált. 2003-ban Mátraszentistvánban nagyszabású korszerűsítések kezdődtek, a meglevő két sípályát felújították és a síelhető területet is több mint kétszeresére nőtt. Jelentős földmunkálatokat követően a pályák tetején megépült egy 8000 m3-es víztározó, amely a Hutahelyi-patakon épített 2500 m3-es tározóval együtt egész szezonban képes biztosítani a hóágyúk vízszükségletét.

 

[LAP TETEJÉRE]

Sátoraljaújhely

A Magas-hegyen 2 sípálya és szánkópálya is található 250-480 tszfm. magasságban. A sátoraljaújhelyi sípályák országos és nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmasak. Az új libegőn kívül további két felvonó áll a síelők rendelkezésére. A pályák mentén melegedő, a sípályák alján hideg-meleg büfé várja a téli sportok szerelmeseit. A sípályán egy nagy teljesítményű Kassbohrer hótömörítő berendezés javítja, készíti a sportolásra alkalmas havat. Világítás mellett esti sízésre is van lehetőség, a sífutókat pedig karbantartott sífutópályák várják, összesen 3500 méter hosszban. Ezen kívül van két szánkópálya is, melyek hossza 1450 méter.

 

[LAP TETEJÉRE]

Dalos-hegy

A Dalos-hegy a soproniak és a város környékiek kedvelt téli kikapcsolódó helye. A sípálya tulajdonosa a Tanulmányi Erdőgazdaság Rt, amely a felvonó felújításával egyidőben rendbe hozta a sípályát is, ahol megfelelő hóviszonyok esetén felkészülten várják a téli sportok szerelmeseit. A sífelvonó használata INGYENES! A tányéros felvonó és mellett egy enyhe lejtésű sípálya van. Ezen kívül vagy a közelben egy szánkópálya is, továbbá sítúrázási lehetőségek jelölt utakon. Szilvásvárad A pálya a Bükki Nemzeti Parkban, a Szalajka-völgy elején, a lovarda mellett található. Baráti árak, jó parkolási lehetőség, a pályák mellett étterem és szálláslehetőségek széles választéka várja az ide érkezőket. A 2005/2006-os szezon újdonsága a síkölcsönző, a jövőbeni tervekben pedig egy csákányos felvonó létesítése szerepel.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Snowboard

A sportág az 1960-as években indult el világhódító útjára az Egyesült Államokból, méghozzá olyan módon, hogy a gördeszka- és szörfkedvelő fiatalok télen is akartak hódolni kedvenc sportjuknak. Az eszközt, melyet a snowboard ősének tekintünk Sherman Poppen találta fel az 1960-as évek közepén a Michigan államban fekvő Muskegon városában, olyan módon, hogy a gyermekének próbált egy téli játékot fabrikálni. Később vizísíket csavarozott egymáshoz, majd találmányát levédette, és snurfer néven piacra dobta. '66 telén több mint százezer darabot adott el. A következő lépcső a fejlődésben Jake Burton Carpenter nevéhez fűződik, aki mindig részt vett az éves snurfer bajnokságon, Michiganben, de érezte, hogy valami még hiányzik ebből ez eszközből. Az ő nevéhez fűződik a kötés, hiszen ő rögzítette először a lábakat stabilan a deszkához. Burton '77-ben meg is alapította saját cégét, ahonnan el kezdte a világra nagy számban zúdítani az azóta is minőégéről méltán híres Burton hódeszkákat. Dimitrije Milovich nevéhez fűződik a következő újítási kísérlet, (a deszkákat üvegszövetből laminálta) a winter stick, ám ez meg is maradt a kísérlet szintjén, hiszen olyan drága volt, hogy senki sem tudta megfizetni, így a w.s. csődöt mondott. Tom Sims, az egykori gördeszka világbajnok, és szörfdeszka-tervező továbbfejlesztett a winter stick-et, famagos technikával ötvözte azt, s így megszületett a mai is használatos snowboad-gyártási technika, a woodcore.

 

[LAP TETEJÉRE]

Részek és paraméterek

A deszka részei és paraméterei:

• orr (nose) - a deszka eleje
• derék (waist) - a deszka közepe
• hátsó rész (tail) - a deszka hátulja
• él (edge) - a deszka fémmel szegett éle
• hosszúság - a deszka orrától a végéig mért távolság
• híd - a derék földtől való elemelkedése
• futófelület hossza - a deszka csúszófelülete
• tényleges élhossz (effektív edge) - az él hasznos hossza
• szélesség - három helyen adják meg: az orrnál, a deréknál és a hátsó résznél
• az oldalív sugara (sidecut radius) - mekkora ívben fordul a deszka
• rugalmasság - nc
• terpesz (stance) - a két kötés közti távolság
• felső réteg - a deszka teteje
• felső szövet - az erő elnyelése a feladata
• mag (core) - az alsó- és felső szövet egymástól való távoltartása a feladata
• alsó szövet - a szakító szilárdsága fontos
• talp (base) - ez a rész érintkezik a hóval
• oldalfal (sidewall) - lezárja a felső- és alsó réteget + az élet

 

Cipő

• kemény - hasonlít a sícipőhöz, csak más irányba merev
• puha - belül hab, kívül bőr

 

[LAP TETEJÉRE]

Trükkök

"Lebegő" trükkök

• ollie-k - ez sok aerial trükk alapja. hasznos továbbá kis akadályok (buckák) átugrásához.
• air to fakie - ez a trükk valójában egy ollie, 180 fokos fordulattal a levegőben.

"Felszín" trükkök

• whillie - ebben a trükkben úgy kell egyensúlyozni, hogy a deszkának csak az egyik vége van a havon. Ez a trükk segíthet a landolási technikád fejlesztésében.
• butter - ez a trükk teljes fordulatok sorozatából áll. mielőtt kipróbálnád, légy biztos az ugrás- és érkezés tudásodban.
• nose- és tail roll - ebben a trükkben úgy fordul meg a deszka, hogy közben az orr / a hátsó rész a havon marad.

"Korlát" trükkök

• 50/50 grind - ezt a trükköt korláton vagy egyéb tárgyakon tudod végrehajtani. A trükk közben a deszkád teljes felületével felfekszik a korlátra, párhuzamos vele. Ez a legegyszerűbb grind/csúszás.
• rock-n-roll grind - ez a csúszás az 50/50 grind tesója, csak itt a deszka merőleges a korlátra, vele 90 fokos szöget zár be.
• 180 grind - ez a csúszás magában foglal a sima 50/50 vagy rock-n-roll csúszáson kívül egy 180 fokos forgást mielőtt a korlátra érkeznél, miután a korlátról leugrasz, esetleg mindkettő.
• five-o grind - ebben a trükkben a korláton egy whilliet kell csinálnod a korláton a csúszás közben.

"Félcső" trükkök

• már a félcsőben való csúszáshoz is speciális technika kell
• alley oop - ez egy alap trükk a félcsőben. Végzése közben egy 180 fokos fordulatot kell tenned a levegőben, amikor elhagyod a félcsövet.
• backside 720 - ebben a trükkben két teljes fordulatot kell megtenned a levegőben.

 

További információk a http://www.si.utazas.hu/ oldalon.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

Németországban kiadós, legalább négyfogásos a december 24-i vacsora, hal azonban legfeljebb előételként kerül a fehér damaszttal megterített asztalra. Az ünnepi menü első fogása általában hideg előétel, többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból, rákból készült saláta. Ezután általában húsleves következik, majd liba-, esetleg kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés torta zárja a menüsort. 
Franciaországban a tengerentúli hagyományokhoz hasonlóan december 24-én nem angyalka érkezik, hanem a Mikulás, akkor kell a csizmát is az ablakba tenni. Az ünnep itt egyébként egyáltalán nem vallásos jellegű, december 24-e szokásos munkanap. A tulajdonképpeni ünnep 25-e, amikor az ott is csemegének számító libamájat fogyasztják. A franciák híres karácsonyi süteménye a buche de noel, amit mi egyszerűen csokoládés fatörzsnek ismerünk. 
Angliában igazából csak 25-én kezdődik a karácsony. Ezen a napon délelőtt templomba mennek az emberek, s csak ezután bontják ki az ajándékokat. Az ajándékozás után kerítenek sort a hagyományos ünnepi ebédre. A kiadós lakoma fő fogása ilyenkor a (többnyire gesztenyével töltött) pulykasült, amelyhet köretnek kelbimbót, illetve krumplit szervíroznak. Az ünnepi ebéd fő jellegzetessége a tipikus angol karácsonyi puding, amelynek vajmi kevés köze van az általunk ismert édességhez. Az aszalt gyümölcsökből, narancsból, mazsolából, fügéből és aszalt szilvából készített édességbe marhafaggyút is kevernek. A pudingot brandyvel flambírozva tálalják, a bele kerülő gyümölcsöket pedig már hetekkel karácsony előtt alkoholban áztatják.
Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető az egyébként gasztronómiailag is puritán népeknél. Ennek eredete abba a korba nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap. Ez a kedves, és gyerekek számára izgalmas szokás egész Skandinávia-szerte dívik. Svédországban például szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik. A böjtösnek nem mondható szentesti vacsorát valóságos ételorgia követi december 25-én és 26-án.
Finnországban a vacsorát nagy készülődés előzi meg: míg a gyerekek türelmetlenül várakoznak, a felnőttek mazsolás, mandulás forralt bort, 'glögg'-öt iszogatnak. A karácsonyi menü tradicionális északi ételekből áll: a lazacot vagy heringet általában sajtleves követi, majd rozskenyérben sült sonka következik sült krumpli-kásával. Nem ritka a mi fülünknek kicsit szokatlanul csengő rénszarvashús sem. Az étkezést mézes, gyömbéres süteményekkel zárják. Az északi országban az asztalt éjszakára sem szedik le, hogy a karácsonyi manók is megtömhessék a hasukat, ha arra járnának. 
Olaszországban a betlehem már két héttel az ünnep előtt a nappalikba kerül, ajándékot azonban csak a 24-i éjféli mise után lehet bontani - valójában ez az ünnep kezdete. Az olaszok december 24-én halat és zöldséget tesznek az asztalra - egész nap böjtölnek, húst csak másnap fogyasztanak. Az országban nincsen "általános" karácsonyi menü, az ünnepi étkek tájanként, tartományonként változnak, a jellegzetes olasz tésztafélék - lasagne, tortellini - közül azonban szinte mindenütt kerül az asztalra. A "pasták" mellett északon a vadat és a szárnyasokat részesítik előnyben, Veneto tartományban pulykát vágnak és polentával körítik a pecsenyét. Nápolyban az ünnep elmaradhatatlan kelléke a mandulából készült Roccocco-keksz vagy torta, amelyet a híres vörösborba, A Lacrima de Gesuba (Jézus könnyei) mártogatnak. 
Lengyelországban érdekes szokás dívik. Az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak. 
Oroszországban jókorát késik a karácsony: a pravoszláv hit szerint január 7-én ünnepelnek. A nem vallásos oroszok a karácsonyt a szilveszterrel együtt, december 31-én ülik, ilyenkor a fenyőfa mellett durran éjfélkor a pezsgősdugó. Az ünnepi asztal Oroszországban rendkívül gazdag. Ilyenkor minden család annyit főz, amennyit csak tud, és minden étel egyszerre kerül tálalásra, hogy kedvükre válogathassanak. A hideg és meleg előételek összes lehetséges fajtája felvonul ilyenkor: lazac, kaviár, füstölt tokhal, főtt halak hidegen, főtt marhanyelv, piráskik - ez utóbbi egy húsos fánkocska, régi orosz harapnivaló.

 

Forrás: http://www.eumet.hu http://www.mek.iif.hu www.inf.u-szeged.hu http://eletmod.hu

[LAP TETEJÉRE]